A reklámokban ábrázolt női képek bizonyos sztereotípiák mentén alakulnak. Ezek a sztereotípiák vagy a reklámok készítői, mint a társadalom bizonyos csoportjainak tagjaitól származnak, vagy a társadalom álltál vélt vagy valós sztereotípiákat manifesztálják.

A hirdetések álltál reprezentált gender sztereotípiák funkcionálisak abban a tekintetben, hogy nem a férfi és női viselkedést ábrázolják, hanem hogy a férfiak és nők hogyan akarnak és, hogy hogyan kellene viselkedniük ahhoz, hogy a társadalmi rend fennmaradjon.[1]

Szerepábrázolások szerkesztés

A reklámok fontos funkciója a vásárlók befolyásolása. Ezért az adott szituáció pozitivista ábrázolása szükséges, amely kívánatos tartalmával felkelti a vásárló érdeklődését a termék iránt. A reklámokban ábrázolt női kézmozdulatok gyengédek, simogatóak, sosem erőteljesek, megragadóak. A nő és a gyermek viselkedése kapcsolatban áll, melyben közös pont a férfiaknak való alárendeltség.[1]

Az ábrázolt női képek társadalmi megítélése változó, egyes esetekben a kutatások a tradicionális gender szerepekhez (családközpontúság, háztartásvezetés, ételkészítés, gondoskodás) köthető eredményeket mutatnak, ugyanakkor az eredmény független lehet a reklámokban ábrázolt női képtől, hiszen a válaszadók akár a reklámoktól független véleményüket is kifejezhették.[2]

Az idő múlása sem enyhítette a női kép tradicionális gender ábrázolását, sőt egyes kategóriákban, például a női test ábrázolása, még inkább a tradicionális gender sztereotípiák felé mutat.[3]

Egyéb sztereotip ábrázolások szerkesztés

Ugyan nem jellemző az általános termékek kisebbségek tagjaival való ábrázolása, a kisebbségi sztereotípiák mégis befolyásolják a reklámokkal kapcsolatos attitűdöket. Kísérlet keretében a romákkal ábrázoló reklámokkal kapcsolatban a romákkal szemben kialakított sztereotípiák bizonyos esetekben ellentmondanak a reklámok ábrázolásával így annak ideálképével, valósághűségével. Különösen jól látható az autosztereotíp viselkedés a romákat munkaközben ábrázoló reklámok esetében.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Goffman, E. (1979). Gender Advertisements, Harper and Row, Publishers, Inc., New York.  http://www.publiccollectors.org/Goffman_Gender.pdf
  2. Kulcsár E., and Gál O. (2011). Nemi sztereotípiák a reklámokban, Közgazdász fórum, Vol. 14. No. 3. pp. 17-27. http://epa.oszk.hu/00300/00315/00093/pdf/EPA00315_kozgazd_forum_2011_03_17-27.pdf
  3. Kang, M. (1997). The Portrayal of Women's Images in Magazine Advertisements: Goffman's Gender Analysis Revisited, Sex Roles, Vol. 37. No. 11-12. http://link.springer.com/article/10.1007/BF02936350
  4. Síklaki I. (2010). Sztereotípiák, reklám, identitás – Fókuszcsoportos kutatás – Az integrált reklámok fogadtatásáról, Alkalmazott Pszichológia, Vol. 12. No. 1-2. pp. 113-133. http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2015/07/APA_2010_1_2_SIKLAKI.pdf