Wikipédia

Renault Trafic

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Renault Trafic a francia Renault márka mikrobusza / kisteherautója. Az ilyen névű könnyű haszongépjárművek 1980 nyarától a Renault kínálatában vannak. Az első generációt a Société des Véhicules Automobiles de Batilly gyártotta.

Renault Trafic
GyártóRenault
ElőzőRenault Estafette
Renault Trafic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Renault Trafic témájú médiaállományokat.

Az új együttműködési partner, a General Motors Europe révén a második generációt Opel Vivaro vagy Vauxhall Vivaro néven is forgalmazták. A Trafic II és az Opel Vivaro elindítása után mindkettőt 2002-ben választották az év furgonjának. A francia-japán Renault-Nissan szövetségnek köszönhetően a kisteherautót Nissan Primastar néven is forgalmazták. Mind a Trafic II, mind a Nissan Primastar, mind a GM variánsokat a GM Manufacturing Luton-ban gyártották.

A harmadik generációt, amely 2014-től kapható, részben ismét a Renault gyártja a Le Havre melletti Sandouville-i gyárában, míg a Primastar-t Nissan NV300-ként gyártják a Nissan Motor Ibérica-ban.[1] 2015-ben új együttműködési partnerség jött létre a Fiat-tal. 2016-tól a Trafic / Vivaro / NV300 típusokat Fiat Talento néven is gyártották.

Az Opel 18 év után 2019 második negyedévében fejezte be együttműködését a Renault-tal, mivel a versenytárs PSA-csoport 2017 augusztusában vette át a német járműgyártót, és az Opel GM platformjait engedélyezési okok miatt már nem lehetett használni.

Trafic I (1980-2001) szerkesztés

1980 nyarától az újonnan tervezett Renault Trafic váltotta fel a korábbi Estafette modellt.

A Trafic-ot a 2,1–2,8 tonna össztömegű súlyosztályhoz tervezték. Ugyanakkor bemutatták a műszakilag szorosan összekapcsolt, 2,8–3,5 tonnás Renault Master-t is. Az első és a hátsókerék-hajtás keveréke szokatlan volt a kisteherautók számára. Volt a Trafic-T (vontatás (avant) = elsőkerék-hajtás) az utasszállítás / mikrobusz számára, mint "Microbus Comfort", és a Trafic-P (Propulsion (arrère) = hátsókerék-meghajtás), mint kisteherautó és platós teherautó. 1985 közepétől a Renault Trafic összkerék-meghajtással is megvásárolható. A Masternek hátsókerék-meghajtása volt továbbra is. Az üres tömeg 1200–1300 kg.

Benzinmotorokkal teljesítménye 35 kW és 59 kW között volt, dízelmotorokkal, 44 kW és 49 kW között volt. Az akkori kornak megfelelően a járművek nagyon szögletes alakúak voltak.

A szögletes motorháztetőből és a szélvédőből készült, már furgonszerű elülső oldalt 1989 májusában aerodinamikailag továbbfejlesztették egy facelift után, és kerekített formákkal adaptáltak az idő ízléséhez. A motor teljesítménye megnőtt, és opcionálisan ott volt egy 55 kW-os dízel és 70 kW-os benzinmotor.

A második faceliftre 1994 júniusában került sor, a motor sorozatának megváltoztatásával. Csak két 48 kW és 55 kW teljesítményű dízelmotor és 74 kW-os benzinmotor volt a kínálatban.

1997 közepétől a kisebb változtatásokkal ellátott Renault Trafic terveit a General Motors átvette, mert hosszú szünet után ismét kisteherautókat akart gyártani a cégcsoport. A modellt Opel Arena néven, a Brit-szigeteken, Vauxhall Arénaként és Brazíliában Chevrolet Space Van néven adták el.

A Tata Winger, amelyet a Tata Motors Indiában épített 2007 óta, nagyrészt a Trafic I-n alapul.

Trafic II (2001-2014) szerkesztés

2001 szeptemberében bemutatták a Trafic második generációját. Mint 1997 vége óta a Renault Master, ez is a Renault-Nissan és az Opel közös terméke. Testvérmodelljei az Opel Vivaro (2001 óta) és a Nissan Primastar (2002 óta). Az autó saját tömege 1785–1976 kg.

A Renault kifejlesztette a Trafic-ot a General Motors-szal együttműködve. A sorozatot a GM Europe lutoni gyárában, valamint a Nissan barcelonai gyárában gyártják. A Renault Nyugat-Európában 1998 óta piacvezető a könnyű haszongépjárművek gyártói között a 3,5 tonna bruttó járműtömegig.

A jármű eleje vizuálisan kerekített, a karosszéria alakja lefelé / befelé eső fényszórókkal, a vezető és az első ülés feletti kupola, valamint a karosszéria műanyag széleibe ágyazott hátsó lámpák meglehetősen futurisztikusnak tűntek. A Trafic a normál hosszú L1 változatban (4782 mm), az L2 hosszú változatban pedig 400 mm-rel hosszabb, a jármű utolsó részében, a hátsó kerék ívek előtt

Motorok:

A Trafic II-t benzin- és dízelmotorokkal kínálták. Az 1,9 literes közúti dízelmotor két teljesítményszintben kapható. Mindkét motor megfelel az Euro 3 kibocsátási szabványnak.

  • 2,0 16S,[2] négyhengeres benzinmotor 1998 cm3-es teljesítménnyel és 88 kW (120 LE), 2001–2006
  • 1,9 dCi 80, négyhengeres dízelmotor 1870 cm3-es és 60 kW (82 LE), 2001-2006
  • 1,9 dCi 100, négyhengeres dízelmotor 1870 cm3-es és 74 kW (101 LE), 2001-2006
  • 2,5 dCi 140, négyhengeres dízelmotor 2463 cm3-es és 99 kW (135 LE), 2001–2006

2006 nyarán a Trafic csekély ráncfelvarrást és műszaki változtatásokat kapott. Bevezették a gyors váltóművet (6 fokozat). A legalacsonyabb motorizáció 66 kW-nál (90 LE) indul. A két kevésbé nagy teljesítményű egységet 1,9-ről 2,0 literre bővítették, és részecskeszűrő nélkül elérték az Euro 4-et. Az 1,9 literes motort csak a régi modellekbe telepítik, amelyeket Kelet-Európában Lada-Renault M90 néven forgalmaznak. Ezenkívül a 2,5 literes dízelmotor teljesítményét 99 kW-ról 107 kW-ra emelték, hogy kompenzálják ebben a motorban az Euro 4-hez szükséges részecskeszűrő miatt bekövetkező veszteségeket.

2006-tól a Renault a Trafic II-t ellátta 2,0 literes közös nyomócsöves befecskendezés dízelmotorral, amely két teljesítményszintben volt elérhető. Mindkét motor megfelel az Euro 5 kibocsátási szabványnak.

  • 2,0 16 V, négyhengeres benzinmotor, 1998 cm3 teljesítmény és 86 kW (117 LE), 2006–2008
  • 2,0 dCi 90, 66 kW-val (90 PS), 240 Nm 1600 fordulat / perc sebességgel, 2006-2014
  • 2,0 dCi 115, 84 kW (114 LE), 290 Nm 1600 fordulat / perc sebességgel, 2006-2014
  • 2,5 dCi 150 FAP, 107 kW (146 LE), 320 Nm 1500 fordulat / perc sebességgel, 2006-2014

2014 augusztusában befejeződött a Trafic II gyártása.[3]

Felszerelés szerkesztés

A Trafic mind kilenc üléses autó változatban, mind haszongépjárműként kapható. A motortól, a tengelytávtól és a hasznos teherosztálytól függően összesen 40 változat érhető el. A Renault a Traficot furgonként és dupla fülkével felszerelt furgonként kínálja, mindegyik két tengelytávú (3,098 és 3,498 milliméter). Az 1,98 méter magas szabvány mellett a furgon magas tetővel rendelkezik (2,50 méter).

Autóként a Renault a Trafic-ot kínálja a három karosszéria stílusban: Combi, Passenger Black Edition és Generation Evado.

A Trafic Combi a funkcionalitásra összpontosít és alapkivitelben nyolc ülést kínál (részlegesen üvegezett: hat ülést). Különösen alkalmas emberek és áruk kereskedelmi szállítására.

A Passenger Black Edition különösen kiemelkedik a színezett hátsó és oldalsó ablakokkal.

Ez a változat, három közös sínű, 84 kW és 107 kW közötti turbodízelmotorral, nagy családok számára elérhető 2008 óta. A motorok hatfokozatú sebességváltóval vagy hatfokozatú automatikusan működnek.

Trafic Evado

Ez a változat három közös nyomócsöves befecskendezésű, 84 kW és 107 kW közötti turbodízelmotorral, nagy családok számára elérhető 2008 óta. Hatfokozatú manuális vagy automata sebességváltóval kaphatók.

Trafic III (2014 óta) szerkesztés

A Renault Trafic III-at 2014. szeptembere óta gyártják.[3] A Renault Trafic harmadik generációját elsősorban a Renault gyártja a franciaországi Sandouville-i gyárban, míg az Opel Vivaro B-t 2019. márciusáig Lutonban, a GM üzemben gyártották. Az előző modellhez hasonlóan a Renault Traficon alapuló Nissan modellt is kínálnak, Nissan NV300 elnevezéssel.[4]

Az okostelefonok, táblagépek és laptopok a műszerfalba integrált 7 hüvelykes érintőképernyővel [5] vezérelhetők (felár ellenében kaphatók). Hátsó nézetű kamera is kapható. A válaszfal speciális kialakításának köszönhetően a 4,15 méter hosszú tárgyakat most a raktérben és az első utasülés alatt lehet elhelyezni.

Vannak forgalmi kemping buszok, melyeknek neve „Kompanja” [6] és „Colibri"

A Trafic facelift modelljét 2019. április 23-án mutatták be, 2019 harmadik negyedévében került piacra.

Változtatások:

  • "ráncfelvarrás"
  • erősebb motorok, mind megfelelnek az Euro 6d Temp szabványnak
  • új kormánykerék
  • új információs képernyő

Motorok: szerkesztés

Dízelmotorok
Modell Motortípus Erő Forgatónyomaték
1.6 dCi 1,598 cm3 I4 turbo 95 LE (70 kW) 260 Nm
1.6 dCi 1,598 cm3 I4 turbo 125 LE (92 kW) 320 Nm
1.6 dCi 1,598 cm3 I4 turbo 145 LE (107 kW) 340 Nm
2.0 dCi 1,997 cm3 I4 turbo 120 LE (88 kW) 320 Nm
2.0 dCi 1,997 cm3 I4 turbo 145 LE (107 kW) 350 Nm
2.0 dCi 1,997 cm3 I4 turbo 170 LE (125 kW) 380 Nm

Karosszériaváltozatok:

Elérhető változatok: mikrobuszok, furgonok, dupla kabinos furgonok és platós teherautók.

Fiat Talento

2016-tól a Fiat a Scudo utódjaként a Renault Trafic III alapjaira épülő Talento modellt kezdte el gyártani.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Renault investiert in modernste Fertigung. web.archive.org. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  2. ↑ Renault Trafic II – AutoWiki. www.autowiki.fi. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  3. ↑ a b Baumann,uba, Uli: Neuer Renault Trafic: Generationswechsel im Frühsommer (német nyelven). auto motor und sport, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  4. ↑ Borck, Guido: Fahrbericht Nissan NV300 Kastenwagen: Vier gewinnt (német nyelven). Eurotransport, 2016. november 15. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  5. ↑ Schou, Martin: Modellcheck Renault Trafic Combi: Aufs Wesentliche konzentriert (német nyelven). firmenauto, 2015. augusztus 7. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  6. ↑ Der Renault Trafic Camper (de-DE nyelven). Kompanja Campingbus. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  7. ↑ Visszatér a Fiat Talento | Autóstart (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 12.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Renault_Trafic&oldid=26183988”