Wikipédia

Richard Andreas Werner

Richard Andreas Werner (1967. január 5.) német tudós, közgazdász, professzor a Southampton Egyetemen.

Richard Andreas Werner
Született1967. január 5. (57 éves)[1]
Németországi Szövetségi Köztársaság
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Werner monetáris politikával és fejlesztéssel foglalkozó közgazdász. Ő javasolta először a mennyiségi lazítás kifejezést, valamint azt a kifejezést, hogy „QE2”, utalva arra, hogy igazi mennyiségi enyhítés szükséges hitelteremtés formájában.[2] Övé a „hitel mennyiségelmélete”, amely a hitelteremtést két részre bontja: egyrészről GDP-tranzakciókban használt hitelekre, másrészt pénzügyi tranzakciókban használt hitelteremtésre.

Tanulmányai és pályakezdése szerkesztés

1989-ben szerzett BSc fokozatot a London School of Economics (LSE) intézményen. További tanulmányait az Oxfordi Egyetemen félbeszakította egy évre, amikor a Tokió Egyetemen tanult.[3] Közgazdaság-doktori fokozatát Oxfordban kapta meg.

1991-ben az oxfordi Közgazdasági és Statisztikai Intézetnek lett az Európai Bizottság által támogatott Marie Curie Fellow- munkatársa.[3] Az intézetben írt vitairata figyelmeztetett a japán bankrendszer közelgő összeomlására és arra a veszélyre, ami a "legnagyobb recesszió a Nagy Depresszió óta".

Tokióban ő lett az első Shimomura Fellow-munkatárs a Japán Fejlesztési Bank Tőkehalmozás Kutatóintézetén. Meghívott Kutató volt a japán központi bank Monetáris és Gazdasági Tanulmányok Intézetén; valamint japán pénzügyminisztérium Monetáris és Költségvetési Tanulmányok Intézetében.[3]

Pályafutása szerkesztés

Werner a Jardine Fleming cég vezető közgazdásza volt 1994-től 1998-ig miközben számos cikket publikált a japán hitelciklusról, valamint a monetáris politikáról, közülük sokat japánul is.

1997-ben Tokióban csatlakozott a Sophia Egyetem egyetemi karához.[3]

Werner jelenleg University of Southampton egyetemen tanít.[3] Kidolgozott egy elméletet a pénz létrehozásáról, az úgynevezett a Hitel Mennyiség-elméletét, ami összhangban van a Schumpeter pénz-hitel elméletével.[4] Werner azzal érvel 1992 óta, hogy a bankszektort megfelelően tükrözni kell a makrogazdasági modellekben, mivel ez a pénzkínálat fő teremtője és kiutalója, az egyes bankok általi hitelteremtés folyamata révén.

Ő az alapító igazgatója a southamptoni egyetem Banki Pénzügyi, Fenntartható Fejlődés Központjának. Ő az egyik szervezője az Európai Banki Gazdasági Konferenciának (ECOBATE), melyet 2011. szeptember 29-én tartottak először a Winchester Guildhall-ban, Lord Adair Turner, az FSA elnökével, mint vezérszónok. 2011 óta Werner tagja az Európai Központi Bank Árnyéktanácsának.

Werner könyve a Yen hercegei volt az első számú általános bestseller Japánban 2001-ben.[5] A könyv magában foglalja a Japán Bank monetáris politikáját és a központi bankok nem-hivatalos bankhitel irányítását.[6]

Werner az úgynevezett "mennyiségi enyhítés" politikáját indítványozta Japánban 1994-ben és 1995-ben. Abban az időben dolgozott a Jardine Fleming Securities (Asia) Ltd.-nél Tokióban, és ezt a kifejezést intézményi befektetők előtti előadásokon is használta. Többek között egy a Nihon Keizai Shinbunban (Nikkei) megjelent 1995. szeptember 2-ai cikke címében is szerepelt.[7] Werner szerint ezt a kifejezést annak érdekében használta, hogy a központi bank által bevethető új formájú monetáris ösztönzőpolitikát javasoljon, amely sem a kamatláb csökkentésére nem támaszkodik (ami Nikkei-beli cikke szerint hatástalan), sem a hagyományos monetáris pénzkínálatbővítésre (pl. "pénznyomtatás", banki tartalékok bővítése, betétaggregátumok pl. M2 – amelyek Werner szerint mind hatástalanok).[8] Ehelyett Werner azzal érvelt, hogy egy gazdasági fellendüléshez szükséges és elegendő az, hogy növeljék a "hitelteremtést", számos intézkedéssel.[7] Felvetette a bankok nem teljesítő eszközeinek a felvásárlását a központi bank által; a vállalatok kormány általi közvetlen hitelezését a központi bankon keresztül; kereskedelmi papírok, tőkeeszközök és egyéb adósságok felvásárlását a vállalatoktól; az állami szektor hiteligényeinek fedezéséhez szükséges államkötvény-kibocsátás leállítását; ehelyett a kormány közvetlenül a bankoknál venne fel kereskedelmi kölcsönt.[7][9]

Válogatott művei szerkesztés

Könyvek
  • Ryan-Collins, Josh. Where Does Money Come From?: A Guide to the UK Monetary & Banking System, 2nd, London: New Economics Foundation, 178. o. (2012) 
  • Neue Wirtschaftspolitik, München: Vahlen Verlag (2007)
  • Új Paradigma a Makroökonómiában: Megoldani a Rejtélyt, a Japán Makrogazdasági Teljesítmény (2005)
  •  A Jen hercegei: Japán központi bankárai és a gazdaság átalakítása (2001)
  • "虚構の終焉" = Egy új makrogazdasági paradigma. Tokyo: PHP. (2003)
  • "謎解き!平成大不況 : 誰も語らなかった"危機"の本質" = A nagy recesszió rejtélye (2003)
  • Három esszé Japán makrogazdasági politika az 1980-as, 1990-es években (2006)
  • "福井日銀・危険な素顔" = A Bank of Japan alatt Toshihiko Fukui, a M. Ishii. Tokyo: Appuru Shuppan. (2003)
  • "不景気が終わらない本当の理由" = Központi Banki, mind a Strukturális Változások, Japánban, Európában. Tokyo: Soshisha. (2003)
  • Dismantaling a Japán Modellt, a M. Kikkawa. Tokyo: Kodansha. (2003)
  • Fejedelmek, a Jen, a Japán Központi Bankárok, illetve az Átalakulás a Gazdaság. New York: M. E. Sharpe.
  • "円の支配者". Tokyo: Soshisha (2001)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
  2. ↑ Richard Werner, Keizai Kyoshitsu: Keiki kaifuku, ryoteiki kinyu kanwa kara, Nikkei, 2 September 1995.
  3. ↑ a b c d e University of Southampton, Richard Werner; retrieved 2011-08-20
  4. ↑ Richard A. Werner (1992), ‘Towards a quantity theory of disaggregated credit and international capital flows’, Paper presented at the Royal Economic Society Annual Conference, York, April 1993 and at the 5th Annual PACAP Conference on Pacific-Asian Capital Markets in Kuala Lumpur, June 1993
  5. ↑ Yamagawa, Hiroshi.
  6. ↑ "Book exposes BOJ 'rulers'," Asahi Shimbun.
  7. ↑ a b c Richard Werner, Keizai Kyoshitsu: Keiki kaifuku, ryoteiki kinyu kanwa kara, Nikkei, 2 September 1995.
  8. ↑ Nikkei 2 Sept. 1995, op. cit; see also Lyonnet and Werner (2012), Lessons from QE and other ‘unconventional’ monetary policies – Evidence from the Bank of England, Centre for Banking, Finance and Sustainable Development Discussion Paper, University of Southampton
  9. ↑ Richard A. Werner, New Paradigm in Macroeconomics: Solving the Riddle of Japanese Macroeconomic Performance, Basingstoke: Palgrave Macmillan

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Werner című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Andreas_Werner&oldid=22235702”