Robert Browning

angol költő (1812-1889)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. július 8.

Robert Browning (Camberwell, London, 1812. május 7.Velence, Olaszország, 1889. december 12.) angol költő.[9]

Robert Browning
Született1812. május 7.[1][2][3][4][5]
London[6]
Elhunyt1889. december 12. (77 évesen)[1][2][3][4][5]
Velence[6]
Állampolgársága
HázastársaElizabeth Barrett Browning (1846. szeptember 13. – 1861. június 29.)[7]
GyermekeiRobert Barrett Browning
Foglalkozása
IskoláiUniversity College London
SírhelyePoets' Corner[8]

Robert Browning aláírása
Robert Browning aláírása

A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Robert Browning témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Browning témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Tennyson mellett a viktoriánus kor legjelentősebb költője. Elsősorban az emberi lélekben lejátszódó belső dráma érdekelte. Legjobb színdarabjai, így az Amerre Pippa járt (1841)[10] inkább drámai költeménynek tekinthetők. Lírai költeményei (Csengettyűk és gránátalmák – sorozat, 1841-46) is erős drámaiságot sugároznak. Műveinek alakjai a félöntudat állapotában ontják monológjaikat („Browning-féle drámai monológ”), a lelkükben lezajló dráma mozzanatait epikus, színpadszerűtlen belső monologikus formában. A nehezen érthető darabok közé tartozik Sordello (1840)[11] című költeménye. Kísérletező alkat, közelítette egymáshoz a három műnem világát, kifejezési lehetőségeit.

  • Felesége: Elizabeth Barrett Browning.
  • Fia: Robert Barrett-Browning, Penininek becézték.
  • Testvére: Sarianna Browning.
  • Eszményképe: Percy Bysshe Shelley.
  • Hatása: Stephen King amerikai író Robert Browning: Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért című műve hatására írta meg a Setét Torony sorozatot. Mind a 8 kötet elején szerepel Browning verse.
  • Amerre Pippa jár. Dráma; ford. Reichard Piroska; Kner, Gyoma, 1922 (Monumenta literarum)
  • Egy erkélyen. Drámai költemény; ford. Rózsa Dezső; Rózsavölgyi, Bp., 1933
  • És Pippa énekel. Drámai költemény; ford., utószó Szász Imre; Magyar Helikon, Bp., 1961
  • Tébolyda-cella. Robert Browning versei; vál., utószó, jegyz. Tótfalusi István, ford. Babits Mihály et al.; Európa, Bp., 1972
  • Robert Browning versei; ford. Babits Mihály et al., vál., jegyz. Tótfalusi István; Európa, Bp., 1981 (Lyra mundi)
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Браунинг Роберт, 2015. szeptember 28.
  7. p53007.htm#i530068, 2020. augusztus 7.
  8. Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
  9. Robert Browning, Encyclopaedia Britannica.
  10. Robert browning, Encyclopaedia Britannica.
  11. Robert Browning, New World Encyclopaedia.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Robert Browning témában.
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Robert Browning témában.