Roma Parlament - Polgárjogi Mozgalom

A Roma Parlament - Polgárjogi Mozgalom (rövidítve: Roma Parlament, angolul: Romani Parliament - Civil Right’s Movement) egy 1991-ben, Budapesten alapított társadalmi szervezet.

Előzménye, megalakulása szerkesztés

Az egyesületet a rendszerváltás hívta életre. Az 1989. évi II., az egyesülésről szóló törvény életbe lépése után, különösen az első független, demokratikus cigány szervezet, a Phralipe megalapítása után erőteljesen megindult a civil roma önszerveződés. A roma közösségeken belül is erősödött az igény az összefogásra. Ennek a hatására mondta ki nyolc egyesület 1990. december 16-án a Roma Parlament, mint ernyőszervezet megalapítását.

Az első kongresszuson, 1991. január 18-án, Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében, 18 roma érdekvédelmi szervezet küldöttei megszavazták az alapszabályt, és megválasztották a szervezet tisztségviselőit. A szervezet élén a rendszerváltó Phralipe dominált. Elnökké: Horváth Aladárt, főtitkárrá: Osztojkán Bélát, szóvivővé: Zsigó Jenőt választották.[1]

Célja szerkesztés

A Roma Parlament célja, hogy közösségi tereiben kisebbség-szakpolitikai szolgáltatásokat nyújtson, biztosítsa tagsága számára az együttműködés, valamint a generációk közötti tudásmegosztás kereteit.

Tevékenysége szerkesztés

A Roma Parlament tevékenysége magában foglalja a cigányság helyzetének tömeges méretű megváltoztatását és identitásának megőrzését szolgáló közösségi intézmények, programok és szolgáltatások működtetését, továbbá minden olyan szakmai tevékenységet, amely inspirálja, informálja, koordinálja és fejleszti a cigány közösség önszerveződését és reprezentációját.

Feladata szerkesztés

Ellátja alkotó szervezeteinek és tagjainak képviseletét.

Alkotó szervezetein és tagjain keresztül a roma kisebbség/nemzetiség érdekében érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekérvényesítő kisebbségvédelmi tevékenységet végez.

  • Alkotószervezetei és tagjai felé koordináló, egyeztető és informatív funkciót lát el.
  • Állást foglal a közhatalmi szervek a települési és nemzetiségi önkormányzatok, társadalmi szervezetek roma nemzetiséget érintő döntéseiről és nyilvánosságra hozza azt.
  • Tevékenységével részt vesz a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzésében.
  • Országos hálózatot fejleszt, és nemzetközi kapcsolatokat épít ki.
  • Partnerségeket alakít kisebbségvédelmi törekvéseinek megvalósításáért.
  • Művészeti, konfliktusmegelőző, jogvédelmi, képzési, kutatási és közéleti szakmai szolgáltatásokat nyújt, programokat szervez.
  • Elősegíti és közvetíti a cigány közösség kommunikációját.
  • Közel nulla energiaigényű lakóházakat, bérlakásokat épít, és üzemeltet.
  • Zöld modell programokat indít, menedzsel, elsősorban modern telepfelszámolás mintaprojektjeiként.
  • A védett foglalkoztatás érdekében akkreditált foglalkoztatóvá válik.
  • Nemzetiségi kulturális, közéleti, és tényfeltáró sajtóorgánumot hoz létre, és működtet.
  • Céljai megvalósítása érdekében kutatás-fejlesztési tevékenységet végez önállóan és partnereivel.
  • Tagszervezetek munkáját segítő szolgáltatásokat fejleszt és biztosít.

Vezetősége szerkesztés

Elnök: Horváth Aladár

Alelnök: Lakatos Kálmán

Elnökségi tagok: Arany László, Dinó Hajnalka, Oláh Kálmán

Jelképe, logója szerkesztés

Fekete-fehér, téglalap formájú mezőben az egyenlőség jele, oldalt a szervezet neve.

A logóban alatta fekete csíkban, fehéren: Az emberség képviselete.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Horváth Aladár: Indulás - a roma polgárjogi mozgalom személyes története, Wesley Kiadó, 2017., 128-129. oldal )

Külső hivatkozások szerkesztés