Rosa Anderson

német írónő

Rosa Anderson, írói álneve: Rosa Kaulitz-Niedeck, lánykori neve: Rosa Kaulitz (Niedeck (ma Gleichen része), 1881. március 10.1973 után) német írónő.

Rosa Anderson
SzületettRosa Kaulitz
1881. március 10.
Benniehausen
Elhunyt1973 után
Foglalkozásaszerző
SablonWikidataSegítség

George Vincenz Kaulitz királyi végrehajtó lánya volt. Halle an der Saale-ben tanult, ezután a göttingeni Schwertfegers Institut hallgatója lett. Több irodalmi társaság tagja volt. Göttingen után a Bonni Egyetem hallgatója lett. Első irodalmi munkáit 17 éves korában publikálta. Országos hírnévre az első világháború kitörésének évében megjelent munkájával tett szert, a mű címe Wie können sich die Frauen in der Kriegszeit nützlich machen? (Hogyan tehetik magukat hasznossá a nők a háborús időben). Férje a Baltikumból származott szerkesztő, Ernst Anderson volt, aki Gießenben és Bonnban tevékenykedett, s a Trierer Zeitung munkatársa volt. Rosa Anderson férje 1930-ban hunyt el. Az írónő házasságkötése után is általában lánykori nevén publikált, amelyhez születési helyét is hozzáadta. 1921-től férje birtokán élt Észtországban, Hapsalban, 1939-ben költözött Hamburgba.[1]

Halálának pontos ideje nem ismert.

Válogatott munkái

szerkesztés
  • Der alte Bonner Friedhof und seine berühmtesten Gräber, Bonn, [1910]
  • Wie können sich die Frauen in der Kriegszeit nützlich machen? Trier, 1914 (Rosa Anderson néven)
  • Die geele Box. Goethes Erlebnisse in Trier, Berlin, 1924
  • Das Dichtergrab auf Ösel. Ein Buch für Freunde und Verehrer von Walter Flex. Mit einem Feldpostbrief von Walter Flex. Als Anhang: Deutsche Soldatengräber an Ösel, Heilbronn, 1926
  • Die Mara. Das Leben eine berühmten Sängerin, Heilbronn, 1929
  • Hapsal. Ein nordisches al fresco, Reval, 1930
  • Aus der dritten Zone. Erlebnisse und Bilder aus der Besatzungszeit, Pritzwalk, 1930
  • Die Vergessenen von der Insel, Hamburg, 1946

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rosa Anderson című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.