Rotter Irma

(1841--1913) balett-táncos

Rotter Irma, Rotter Mari, Peterdy Lajosné (Kassa, 1841Budapest, Terézváros, 1913. április 16.)[4] balett-táncosnő. Aranyváry Emília távozása után ő lett a Nemzeti Színház prímabalerinája, bár tehetségben elmaradt tőle.

Rotter Mari
SzületettRotter Irma
1841[1][2]
Kassa[1][2]
Elhunyt1913. április 16. (71-72 évesen)[3]
Budapest VI. kerülete[3]
MűvészneveRotter Mari
Házastársasaápi és mezőpeterdi Peterdy Lajos
SzüleiKapronczay Anna
Rotter József
Foglalkozásabalett-táncos
Halál okaagyvérzés
A Wikimédia Commons tartalmaz Rotter Mari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Édesapja Rotter József honvédkapitány volt s mint ilyen végigküzdötte az 1848—49-es szabadságharcot, melynek végén a harcmezőn kapott sebeiben meghalt. Özvegye, Kapronczay Anna, három leány és egy fiúgyermekével maradt hátra. Kassán egy jótékonycélú műkedvelő előadáson a hat éves Irma, táncával hallatlan föltűnést keltett. Az előadást a kassai arisztokrácia rendezte és a táncok betanítására Bécsből hozatták el Mayer akkori híres táncmestert. Ennek a táncmesternek a tanácsára Kassa előkelőségei gyűjtést indítottak és a saját költségükön fölküldték Rotter Irmát Pestre, a Nemzeti Színház tánckarába, ahol neveltetéséről és taníttatásáról gondoskodtak. A fiatal növendék tizennégy esztendős korában Camipilli balletmester vezetése alatt már a Nemzeti Színház első táncosnője volt. Első önálló szerepe Verdi Guzmann Johannájának Négy évszak balletjében volt 1856. október 7-én, a tavaszt személyesítette meg. 1865-ben a bécsi udvari operához hívták meg, onnan azonban egyre hazavágyott és Radnótfáy Nagy Sámuel intendáns meghívására 1869-ben ismét visszaszerződött Pestre és január 12-én fellépett a Don Carlosban és nemsokára a legnagyobb diadalait aratta, itt 1879. március 29-én mint Sylvia (Delibes-Campilli) búcsúzott. 1885 szeptemberében ment férjhez Peterdy Lajoshoz,[5][6] a Magyar Földhitel Intézet osztályfőnökéhez és a Magyar Színház Részvénytársaság elnökéhez, akivel halála napjáig boldog házasságban élt. Halálát agyguta okozta. A főváros díszsírhelyet adományozott a művésznőnek a Kerepesi úti temetőben, ahol a sírt a mellszobra díszíti.

Ismert szerepei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. a b FamilySearch (angol nyelven)
  4. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 692/1913. folyószáma alatt.
  5. Budapesti Hírlap, 1885. szeptember 27.
  6. Korábban Mattesich Karolina férje, akivel 1875. október 24-én Budapesten, a Kálvin téri református templomban kötött házasságot Bp. Kálvin téri ref. egyházközság házassági anyakönyve, 128/1885. Bontóper iratai: HU BFL - VII.2.c - 1885 - V.0097

Források szerkesztés