Útválasztó
Az útválasztó, forgalomirányító vagy angol kifejezéssel: router[1] a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző hálózatok – például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli – összekapcsolása, az azok közötti adatforgalom irányítása.
A számítógépes hálózatok működésének leírására több elméleti modell is létezik, az általánosan elterjedt OSI (Open Systems Interconnection) modell réteges struktúrájában a router a harmadik – hálózati – rétegben helyezkedik el. Útvonalválasztási döntéseinek alapját az ezen rétegbeli – általában IP- – címek adják.
Működése
szerkesztésA számítógépes hálózatok forgalma különböző típusú adatcsomagokban zajlik. Ezen csomagok utaznak a feladótól a címzettig, akár több eszközön is keresztül, például az internet esetében. Útjuk során minden érintett eszköznek ismernie kell, hogy merre továbbítsa a fogadott csomagot, hogy az eljusson a címzettig, és döntéseket kell hoznia, amennyiben például több útvonal is ismert. A routerek végzik ezen csomagok megfelelő irányba való továbbítását, és végzik ezen döntéseket. A mai routerek nagy része az IP protokoll-alapú hálózatok forgalmát irányítják, de több más protokoll kezelésére is alkalmasak lehetnek. IP protokoll esetén egymás és a hálózatok azonosítására a harmadik rétegbeli IP-címet alkalmazzák.
Típusai
szerkesztésSzolgáltatói (ISP – Internet Service Provider)
szerkesztésAz internetre csatlakozást mindig valamilyen szolgáltatón keresztül lehet megvalósítani. A szolgáltatók által üzemeltetett hálózatokat és a szolgáltatókat magukat is routerek kötik össze, általában ezeket a hálózatokat nevezhetjük az internet gerincének.
Vállalati, nagyvállalati
szerkesztésA cégek és vállalkozások mai alapvető követelménye, hogy az internetre csatlakozzanak. Ehhez is routereket használnak, azonban nagyobb vállalatok esetében szükséges lehet a hálózat tagolása, akár logikailag adminisztratív szempontból, akár fizikailag elhatárolódott, országos vagy akár kontinens méretű kiterjedés esetén. Ebben az esetben a külön egységek külön helyi hálózatokkal (LAN) rendelkeznek, melyeket routerekkel lehet összekötni, így lehetővé téve a kommunikációt közöttük.
SOHO (Small Office, Home Office), Otthoni Irodai (kisvállalati)
szerkesztésKisebb cégek illetve otthoni felhasználók Internetre való csatlakozásához használatosak ezen routerek, melyek teljesítménye is ennek megfelelően jóval kisebb. Alapvető feladatuk a belső, saját hálózat Internetre való csatlakoztatása. Egy 2013-as vizsgálat szerint a SOHO routerek nagy részének biztonsága hagy kívánnivalót maga után. A helyi hálózat felől mind a 13 vizsgált készülék feltörhető volt.[2][3]
Története
szerkesztésAz első routert egy William Yeager nevű kutató alkotta meg 1980 januárjában a Stanford Egyetemen.[4] Feladata a számítógéptudományi részleg, a villamosmérnöki részleg és az orvosi központ hálózatának összekapcsolása volt. Az általa készített router egy DEC PDP11/05 volt, egy módosított Portable C fordítóban írt egyedi operációs rendszerrel.
Útvonalválasztó protokollok
szerkesztésA routerek útvonaldöntéseket hoznak a hálózati réteg címei alapján. Minden interface-ük más-más alhálózatra vagy alhálózatokra csatlakozik, melyeket az IP-cím és hálózati maszk határoz meg. Az útvonalválasztó protokollok határozzák meg az útvonalválasztás szabályait, valamint biztosítják az egyes routerek között az útvonalakra vonatkozó információcserét.
Ilyen protokollok például:
- TCP/IP routing: EIGRP, OSPF, BGP, RIP, ISIS
- Novell routing: Novell RIP, EIGRP, NLSP
Az útvonalválasztó protokollokat többféle módon is besorolhatjuk, ilyenek többek között az alábbi kategóriák:
- Statikus/Dinamikus
- Single-path/Multipath
- Distance vector/Link State
Mai routerek
szerkesztésNéhány a legnagyobb router gyártók közül (nagyvállalati, szolgáltatói): Avaya, Cisco, Juniper, Huawei, Fujitsu, Foundry, NEC. Néhány a SOHO routerek gyártói közül: D-Link, Linksys (a Cisco leányvállalata), ZyXEL, 3Com, Trendnet, Netgear, TP-LINK. A mai számítógépek általában maguk is használhatók routerként, ha több hálózati kártya van bennük. A Unix-alapú operációs rendszerek esetén a pf (BSD) illetve az iptables (Linux) a szokványos eszköz, Windows alatt az Internet Connection Sharing szoftver képes ellátni az útvonalválasztási feladatokat.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a router angol kiejtéssel 'ruːtə(r), amerikai kiejtéssel 'raʊ̯tə(r)
- ↑ http://securityevaluators.com/content/case-studies/routers/soho_router_hacks.jsp Archiválva 2013. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Independent Security Evaluators(angolul)
- ↑ http://www.itkommando.hu/site/a-routerek-vedelme/ Az IT-Kommandó kapcsolódó cikke (magyarul)
- ↑ John Dix: Router Man Archiválva 2013. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Network World, 2006. március 3.