Főmenü megnyitása

Ruby on Rails

webalkalmazás-keretrendszer

Technikai háttereSzerkesztés

Alapelvei a Don't repeat yourself (ne ismételd magad) és a Convention over Configuration (konvenciók a beállítások előtt): minden információ csak egy helyen szerepel (például egy adatbáziskezelő osztályban nem kell az oszlopokat definiálni, a Rails közvetlenül kiolvassa a nevüket az adatbázisból), és a konvenciókat követő elnevezésekhez automatikusan kódot generál a rendszer (például az adatbázis sales táblája automatikusan hozzárendelődik a Sale osztályhoz). AJAX-támogatása miatt a web 2.0 alkalmazások egyik népszerű keretrendszere.

Az alkalmazás futtatásaSzerkesztés

Noha a WEBrick, a Rubyban írt webszerver nagyon jó tesztelésre, kész alkalmazások futtatására, különösen nagy terhelés alatt nem alkalmas. A kész alkalmazások deploymentjéhez több megoldás kínálkozik. A Mongrel mellett lehetőség van lighttpd-n vagy IIS-en futtatni az alkalmazásokat. Ugyanakkor a Mongrel parserére, a Rack és az Event Machine-re épített Thin sebessége miatt kedvelt választás.[2] Azonban a deployment könnyedsége miatt a Phusion Passenger lett a hivatalosan ajánlott platform. Ezzel Apache vagy Nginx szerveren futtathatjuk a Rails keretrendszerben írt alkalmazásunkat.[3]

Keretrendszer struktúraSzerkesztés

A Ruby on Rails keretrendszer különböző csomagokat tartalmaz, mint az ActiveRecord, ActiveResource, ActionPack, ActiveSupport és ActionMailer. A 2.0-s verzió előtt tartalmazta az Action Web Service csomagot, amit most az Active Resource helyettesít. Ezeken kívül bárki készíthet kiegészítéseket az alapcsomagok kibővítésére.

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://weblog.rubyonrails.org/2019/8/15/Rails-6-0-final-release/, 2019. augusztus 15.
  2. Új ruby http szerver - Thin, 2008. március 20. [2010. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 8.)
  3. Deploy. Ruby on Rails. [2009. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 25.)

További információkSzerkesztés