Rudolf Horvat

(1873-1947) horvát történész, gimnáziumi tanár, politikus

Rudolf Horvat (Kapronca, 1873. március 14.Zágráb, 1947. május 25.), horvát történész, író és politikus, egyetemi tanár.

Rudolf Horvat
Született1873. március 14.[1]
Kapronca
Elhunyt1947. május 25. (74 évesen)[1]
Zágráb
Állampolgársága
Foglalkozása
  • politikus
  • történész
SírhelyeMirogoj temető (Division RKT, site 47A, class II/I, #7)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Horvat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Rudolf Horvat 1873-ban született Kaproncán. Apja, Andrija iparos és városi képviselő volt. [3] Elemi iskoláit Kaproncán, a középiskolát Varasdon és Zágrábban végezte.[4] Beiratkozott a Zágrábi Egyetem Teológiai Karára, de két év után átkerült a Filozófiai Karra, ahol 1896-ban történelem-földrajz szakon szerzett diplomát.[4] Doktori disszertációját a Filozófiai Karon Tomiszláv királyról és koráról írta.[5] 1897-ben Eszéken feleségül vette Jelislava Kruljacot, aki egész életén át hűséges társa volt.[4] Első munkahelye az eszéki reálgimnázium volt, ahol 1901-től tanított.[5] Az akkori horvát bán, Khuen-Héderváry Károly ellenzéke mellett kötelezte el magát, így felkerült a nemkívánatos személyek listájára, és áthelyezték a zimonyi reálgimnáziumba, ahol barátságot kötött Stjepan Radić-csal, és megalapították a Horvát Parasztpártot (HSS). Ezután áthelyezték a petrinyai alsó gimnáziumba, ahol megírta első nagyobb műveit. Petrinyai szolgálata alatt írta meg „Borba Hrvata s Turcima za Petrinju” (A horvátok harca a törökökkel Petrinyáért) című könyvét, amiért Petrinya díszpolgárává választották.[3]

Hét áthelyezési kérelem után csak 1907-ben költözhetett Zágrábba, ahol az Alsóvárosi Reálgimnáziumban kapott állást. A hatalommal rendelkező horvát-szerb koalícióval való egyet nem értése és a Stjepan Radić iránti erősödő szimpátiája volt az oka annak, hogy elveszítette tanári állását, és esélye sem volt elhelyezkedni a zágrábi Állami Levéltárban. Az első világháború idején szerbbarátként Magyarországra internálták, majd a háború után, 1919-ben az új szerb-horvát-szlovén államban az új jugoszláv címer kritikája miatt visszavonult a szolgálattól.[5] Minden kutatását egyedül finanszírozta, állami támogatás nélkül.[5] A Stjepan Radić meggyilkolása után lezajlott események az a meggyőződést keltették benne, hogy szükséges egy független Horvátország megteremtése, így írásaiban ismét a politika felé fordult. Ebben az időszakban időnként írt a „Jutarnji list” című újságba egy-egy múltbeli témájú történetet. Akkoriban, 1929-ben és 1930-ban a Jutarnji list szerkesztője Josip Horvat čepini születésű újságíró és publicista volt.

1937-ben megalapította a „Hrvatski rodoljub” (Horvát hazafi) történelmi társaságot, amely számos könyvét adta ki, a Horvát Bánság idején pedig elindította a „Hrvatska prošlost” (Horvát múlt) című folyóiratot.[5] A Független Horvát Állam megalakulásakor Horvat történészként és professzorként újra aktivizálódott, és történelmet tanított a katonai akadémián és a zászlósiskolán.[3] 1942-ben parlamenti képviselővé, 1944-ben pedig a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karának történészprofesszorává nevezték ki.[4][6] 1942-ben jelent meg „Hrvatska na mučilištu” (Horvátország a kínban) című könyve, amely bőséges történelmi anyagot ad az 1918 és 1941 közötti horvátországi helyzetről, amiért 1945 nyarán az új hatóságok bíróság elé állították.[7] A zágrábi Legfelsőbb Népbíróság 10 évre politikai és állampolgári jogainak elvesztésére ítélte.[7][6] 1947-ben Zágrábban halt meg. A zágrábi Mirogoj temetőben temették el.

Tudományos munkássága szerkesztés

Rudolf Horvat a történetírás területén is maradandót alkotott. Élete során 56 könyvet, 1200 cikket publikált és 2000 előadást tartott.[4] Számos munkát és cikket írt több horvát városról (Zágráb, Kapronca, Varasd, Petrinya, Verőce stb.) és régióról (Lika, Korbava, Drávamente, Muravidék, Szlavónia stb.), de a horvát történelemről is számos sikeres műve jelent meg. Ő írta a horvát gazdaság történetének egyetlen feldolgozását, amely már csak a független horvát államban jelent meg 1994-ben.

Rudolf Horvat történelmi regényeket és novellákat is írt annak érdekében, hogy a horvát történelmi eseményeket közelebb hozza a szélesebb olvasóközönséghez, és egyben felszítsa a nemzeti érzelmeket.[3] Számos irodalmi művet írt, ezek egy része könyv formájában is megjelent.

Politikai tevékenysége szerkesztés

A Horvát Népi Parasztpárt (HPSS) megalapításának egyik kezdeményezője. Tagja volt a HPSS vagy HSS vezetőségének és pénztárosa. Később megvált a Stjepan Radic által követett politikától, és közelebb került a kevésbé mérsékelt horvát politikai irányzatokhoz. Többször választották meg a HSS listáján parlamenti képviselőjévé (1920-ban Zágráb megyei listavezető volt, 1923-ban pedig Eszéken és Valpóban kapott mandátumot.[3] A második világháború után a jugoszláv kommunista hatóságok elítélték, és tíz évre megfosztották polgári és politikai jogaitól, professzori nyugdíj nélkül maradt, amelyet soha többé nem kapott vissza.[3] Amíg a kommunisták voltak hatalmon műveit nem lehetett szabadon felhasználni. A történelmi eseményeknek nyomtatott sajtóban való népszerűsítésével a horvát államiság helyreállításáért küzdött. A horvát történelemről számos eredeti dokumentumsorozatot készített. A független Horvátország megteremtésének egyik legfontosabb szószólója volt. Kifejezetten horvátpárti tevékenysége miatt az állami rezsim szisztematikusan háttérbe szorította és megakadályozta a munkában. Azokban a városokban, ahol szolgált, szervezője volt a társadalmi és kulturális életnek, különösen az énekegyletek munkájában vett részt.[3]

Főbb tudományos művei szerkesztés

  • Ivan Korvin, ban hrvatski, Zagreb, 1896.
  • Kralj Tomislav i njegovo doba, Zagreb, 1897.
  • Rat Hrvata s Mađarima 1848. godine, 4 jegyzet, Zagreb, 1900. i 1901.
  • Borba Hrvata s Turcima za Petrinju, Petrinja, 1903.
  • Povijest Hrvatske, Petrinja, 1904.
  • Najnovije doba hrvatske povijesti, Zagreb, 1906.
  • Povijest Međimurja, Varaždin, 1907.
  • Politička povijest grada Rijeke, Rijeka, 1907.
  • Varaždin koncem XVI. stoljeća, Zagreb, 1911.
  • Izborna reforma u Hrvatskoj, Zagreb, 1917.
  • Hrvati u Bačkoj, Bunjevci i Šokci, Osijek, 1922.
  • Hrvati i Srbi, Osijek, 1923.
  • Hrvatsko pitanje, Zagreb, 1923.
  • Povijest Hrvatske: knjiga I.: od najstarijeg doba do godine 1657., Zagreb, 1924.
  • Kako su nekada živjeli hrvatski obrtnici?, Zagreb, 1929.
  • Hrvatska Podravina, Zagreb, 1933.
  • Slavonija, Zagreb, 1936.
  • Povijest Đurđevca, Zagreb, 1940.
  • Na bedemima stare Hrvatske, Zagreb, 1941.
  • Lika i Krbava: povijesne slike, crtice i bilješke, I-II, Zagreb, 1941.
  • Gradec kod Križevaca, Zagreb, 1942.
  • Hrvatska na mučilištu, Zagreb, 1942., (reprint 1991.)
  • Prošlost grada Zagreba, Zagreb, 1942. (reprint 1992.)
  • Zagreb - povijest glavnog grada Hrvatske, Zagreb, 1943.
  • Povijest slob. i kr. grada Koprivnice, Zagreb, 1943.
  • Povijest trgovine, obrta i industrije u Hrvatskoj, 1994.
  • Srijem: naselja i stanovništvo, Slavonski Brod, 2000.
  • Hrvatska povijest, Split, 2002. (társszerzők: Antun Dabinović, Tomislav Jonjić, Lovre Katić, Ivan Mužić, Slavko Pavičić és Franjo Perše)

Könyvei szerkesztés

  • Pripovijesti iz hrvatske povijesti, (két kötetben) Zagreb, 1903. és 1904.
  • Posljednji knez Slunjski, (novella) Zagreb, 1913.
  • Tko će biti kralj? (regény a 16. századi horvát történelemről), Zagreb, 1914.

Díjak és kitüntetések szerkesztés

  • 1905: Petrinya díszpolgára
  • 1926: Zágrábi Kereskedelmi és Ipari Kamara által meghirdetett pályázat nyertese.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. október 30.)
  2. https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2023. szeptember 11.
  3. a b c d e f g Matković
  4. a b c d e Mihelčić
  5. a b c d e Karaula
  6. a b Hrvatska enciklopedija
  7. a b Tko

Források szerkesztés

  • Matković: Hrvoje Matković: Rudolf Horvat, Hrvatska na mučilištu - Školska knjiga (predgovor). Zagreb: (kiadó nélkül). 1992. 7–12. o. ISBN 86-03-00771-3  
  • Tko: Tko je tko u NDH: Hrvatska 1941.–1945. - leksikon. Zagreb: Minerva. 1997. 158–159. o. ISBN 953-6377-03-9  

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudolf Horvat című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.