Ságh József

Ságh József (Pest, 1852. március 13 – Vác, 1922. január 25.) zeneíró és tanár.

Élete szerkesztés

Zeneelméleti tanulmányait idősb Ábrányi Kornélnál végezte. 1870-tól Budapest Székesfővárosi Népiskolai zenetanár. 1882-ben alapította az országos zenetanárok egyesületét, melynek tíz évnél tovább volt elnök-igazgatója. 1888-90-ben mint az országos magyar daláregyesület vezértitkára fejtett ki buzgó tevékenységet és ugyanazon évben az Erkel Ferenc 50 éves jubileumára alakult országos nagybizottság jegyzője volt. 1873-ban nőül vette id. Ábrányi Kornél leányát, Jolánt. A zene terén szerzett érdemeinek elismeréseül több egyesület megválasztotta őt dísz-, illetve tiszteletbeli tagnak. 1886-ban ő felsége a király az arany érdemkereszttel tüntette ki. Tanulmányutat tett Németországban, Svájcban, Franciaországban és Felső-Olaszországban. Az első országos zenészeti kongresszust 1901-ben Budapesten létesítette.

Eleintén a Zenészeti Lapok, a Kis Tükör, a Hasznos Mulattató és a Népnevelők Lapjának volt dolgozótársa; később a napilapokban is, így a Honban, Egyetértésben, Magyarországban, Budapestben (rendes zenereferens) és a Harmoniában jelentek meg czikkei; a Zenészeti Lapoknak több évig volt munkatársa, később segédszerkesztője. Czikkei a Zenelapban (1887. A játék és zenei hajlam sat.); a Politikai Heti Szemlében (1895. Operát a vidéknek) stb.

Munkái szerkesztés

Rövid vezérfonal az énekoktatás rendszeres előadásához a népiskolákban. A «Népnevelők budapesti egylete» IV. (művészi) szakosztály megbízásából Kothe után szabadon. Bpest, 1876.
Magyar Zenészeti Lexikon. A zenetudomány legszükségesebb ismeretei a hazai s nálunk polgáriasult zenészek, zeneszerzők, hangszerkészítők, zeneírók stb. életrajzai, továbbá a hangszerek ismertetése és a zenében gyakran előforduló idegen szavak magyarázata. Szerk. Bpest, 1880. (2. kiadás. 1. füzet. Bpest, 1900. Általános zenészeti lexikon, melynek két vaskos kötetnyi kéziratát kiadásra készítette elő.)

Felolvasásokat tartott az iparosok körében: A tánczzene fejlődése; a zenetanárok országos egyesülete által rendezett nyilvános felolvasó estélyein: A játék és a zenei hajlam, Emlékezés Liszt Ferenczre.

Szerkesztette a Zenelapot, mint kiadótulajdonos, 1886. január 1-től 1912-ig mely havonként háromszor jelent meg Ungarische Musikzeitung c. német melléklettel.

Jegyei szerkesztés

gh., sgh. és (-).

Források szerkesztés

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.

További információk szerkesztés

Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.