Főmenü megnyitása

Sándor Kálmán (Újpest, 1903. január 14.Budapest, 1962. december 24.) Kossuth-díjas (1953) és József Attila-díjas (1950, 1951) író, újságíró. Írói nevei: Sereghy Kálmán, Seregi Károly.

Sándor Kálmán
Született 1903. január 14.
Újpest
Elhunyt 1962. december 24. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Házastársa Thury Zsuzsa
Foglalkozása újságíró
Kitüntetései Kossuth-díj (1953)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Kálmán témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletrajzSzerkesztés

Iskoláit Budapesten végezte. Diákként tagja volt a Galilei-körnek. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban Bécsbe ment. Pár hónapos bécsi tartózkodását követően hazatért; kereskedelmi levelező, majd könyvelő lett. Részt vett a szocialista diákok illegális tanulóköreinek munkájában.
1926-ban Párizsban az École des Hautes Études Sociales hallgatója volt barátjával, József Attilával együtt. 1927-ben hazatért és újságírással foglalkozott. Szépírói munkásságát 1929-ben kezdte. A Nyugat, a Népszava és a Pesti Napló közölték elbeszéléseit, esszéit. A 30-as években írt regényei a munkásság és a kispolgárság nyomoráról és elesettségéről festenek vádoló képet.

 
Sándor Kálmán emléktáblája egykori lakhelyén, a Szent István körút 9. szám alatt

1944 októberében a dachaui koncentrációs táborba deportálták, ahol súlyosan megbetegedett. A tábor felszabadítása után súlyos tüdőbajjal került az amerikai zónában levő gautingi szanatóriumba, ahonnan 1946 októberében tért vissza Budapestre. Komoly szerepet játszott az 1945 utáni szocialista irodalmi életben. Írásművészete ekkor bontakozott ki erőteljesebben. Az ötvenes évek második felében csupán néhány publicisztikai cikket és novellát írt.

Felesége Thury Zsuzsa írónő volt.

MunkásságaSzerkesztés

Regényeiben, novelláiban, publicisztikájában a polgári társadalom ellen lázad, a Horthy-rendszer indulatos leleplezésére vállalkozik. Korábbi műveiben az életből mindjobban kiszoruló kisember sorsával foglalkozik; hősei munkanélküliek, ágyrajárók, kétes és lecsúszott egzisztenciák; színhelyei albérletek, fővárosi udvarok, mocskos kórtermek. Történetei naturalisztikus tárgyiassággal vagy groteszk fintorokkal előadott emberi tragédiák.

Írásainak egy másik csoportja szatíra. Ezekben a magyar polgári társadalom legfelsőbb köreiről készít megsemmisítő torzképeket. A legsoványabb tehén esztendejének előszavában önkritikus hangon beszélt arról, hogy művei általában nélkülözik a történelmi perspektívát. Ennek biztosítékát, a társadalomábrázolás rendezőelvét a marxizmusban találta meg.

1953-ban Kossuth-díjat kapott az A harag napja drámájáért, amelyben az 1919-es proletárdiktatúra témája szólalt meg, és a Magyar Néphadsereg Színházának előadásában ez volt a Magyar Rádióban az első eredeti szereposztásban és rendezésben stúdióban felvett színházi előadás.

Alakja többször feltűnik a saját családjáról gyakran író Bächer Iván műveiben, mint Schön Sándor.

MűveiSzerkesztés

  • Ártatlanok; Kosmos, Bp., 1935
  • Kórház az őserdőben. Egy orvostanhallgató története; Hungária Ny., Bp., 1941
  • Sereghy Kálmán: Hiba!; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi Regények)
  • Sereghy Kálmán: Végzet contra dr. Uszódy; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi Regények)
  • Seregi Károly: Ellopott miniszterelnök; Szikra, Bp., 1947 (Forintos regény]])
  • A neandervölgyi főkönyvelő (novellák, Bp., 1947)
  • A legsoványabb tehén esztendeje (regény, Bp., 1948)
  • Tolvajok kertje (regény, Bp., 1949)
  • Idegen szavak marxista magyarázatokkal; szerk. Sándor Kálmán; 2. bőv. kiad.; Szikra, Bp., 1949
  • Szégyenfa (regény, Bp., 1951)
  • A harag napja (dráma, bemutatója a Vígszínházban 1952., film is készült belőle 1953-ban)
  • Senki városa (dráma, Bp., 1955)
  • Széplányok sisakban (novellák, Bp., 1957)
  • Slarkó József nyugalmazott mintaasztalos különös története (1959)
  • Díszes esküvő (novellák, Bp., 1961)
  • Éjszaka Európában. Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • A sírásó és a bába. Elbeszélések; vál., szöveggond., utószó Simor András; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Sikkasztók tánca; szerk. Simor András; Táncsics Gimnázium, Bp., 2004 (Táncsics-sorozat)

ForrásokSzerkesztés