Sáray Julianna

Sáray Julianna (Kassa, 1912. április 23.Budapest, 1983. január 28.) magyar tanár, pszichológus.

Sáray Julianna
Sáray Júlia 1940 körül
Sáray Júlia 1940 körül
Született1912. április 23.
Kassa
Elhunyt1983. január 28. (70 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus, pszichológus
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáray Julianna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete és munkássága

szerkesztés

Sáray[1] Julianna 1912-ben született Kassán, szülei harmadik gyermekeként. Édesanyja Somogyi Julianna, édesapja, Sáray Ferenc, a kassai postaigazgatóság titkára, később igazgatója volt. 1919-ben, Kassa cseh megszállását követően a családnak menekülnie kellett, először Budapestre. 1920-ban kerültek Szegedre, ahol az édesapa a helyi postaigazgatóságon kapott vezető beosztást. Sáray Júlia kilencéves korában elvesztette édesanyját, a három gyermeket édesapjuk egyedül nevelte.

Középiskolai tanulmányait a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Római Katolikus Tanítónőképző Intézetében végezte.

1931-től 1935-ig Szegeden, a Ferencz József Tudományegyetemmel szorosan együttműködő Polgári Tanárképző Főiskolán tanult, magyar és pszichológia szakon. (A főiskolán akkoriban az elméleti képzés az egyetem bölcsészettudományi karával együttműködve folyt: a tanárjelöltek szakcsoportjuk egyik szabadon választott tárgyát az egyetemen is hallgatták.) A tanárképző főiskola befejezése után az egyetem Pedagógiai Pszichológiai Intézetében dolgozott tovább Várkonyi Hildebrand irányítása alatt, s ezzel párhuzamosan az Apponyi Kollégium kétéves képzésében megszerezte tanítóképzői tanári képesítést. 1937-ben doktorált, doktori értekezésének címe: A gyermekrajzok lélektani vizsgálata.

A következő két és fél évtizedben fő tevékenysége a tanítás volt. Működésének ismert színterei: a kassai Állami Polgári Fiúiskola (1939), majd az 1939/40-es tanévtől 1947/48-ig a győri (Magyar. Kir.) Állami Tanítóképző Intézet és Leánylíceum, ahol a képzősöknek a pedagógiai és gyermeklélektani, iskola-szervezési tantárgyakat tanította. 1952-től ugyanezeket a tantárgyakat oktatta a Soproni Állami Tanítóképzőben, és amikor a tanítóképző gimnáziummá alakult (I. sz. Pedagógiai Gimnázium), itt tanított tovább 1961-ig. Sopronban a pedagógiai munkaközösség vezetőjének tisztjét is betöltötte. Egyik volt tanítványa visszaemlékezése szerint „egy tudós tanárt (és egy gyakorló terapeutát) ismerhettek meg a tanítványok, akiket egytől egyig beoltott a pszichológia szeretetével,”[2] és megismertette velük a legújabb gyermeklélektani vizsgálati módszereket.

1953-ban, egy bencés lelkiségi mozgalom, a Bencés Obláció mellett kötelezte el magát fogalommal a Pannonhalmi Főmonostorban.

Életének utolsó két évtizedében pszichológusként tevékenykedett. 1961-ben hívta munkatársnak Schnell János, az általa alapított budapesti Központi Gyermekideggondozó Intézetbe (későbbi nevén Fővárosi Gyermek-Mentalhigiéniai Központba). Itt dolgozott a serdülő- és ifjúkori lelki betegségek szakértőjeként és gyógyítójaként egészen nyugdíjazásáig.

Nyugdíjazását követően otthonában fogadta a lelki bajokkal hozzáfordulókat, ellenszolgáltatás nélkül gyógyítva a rászorulókat. A hetvenes években pszichológiai ismeretterjesztő műsorsorozatot vezetett a televízióban; előadásokat tartott hittudományi főiskolákon tanároknak és hallgatóknak egyaránt. Szívesen hívták papi továbbképzések előadójának is.

Hosszabb betegség után hunyt el 1983-ban. Hamvait a Szombathelyen a karmeliták templomában helyezték el, ahol nővére is nyugszik.

Publikációi

szerkesztés
  • A gyermekrajzok lélektani vizsgálata. Doktori értekezés . Szeged 1937, Ablaka ny. 73, [3] p. I. - 23 cm. /Közlemények a Szegedi Ferencz József Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből 17./ 11.233/17
  • How a musical gift modifies the personality of teenagers. In: Acta Paedopsychiatrica: International Journal of Child & Adolescent Psychiatry, Vol 36(5), 1969, 123-127.
  • A 16-18 éves leányok erkölcsi tudattartalmának vizsgálata (Adalékok a nemi nevelés kérdéséhez) In: Pedagógiai Szemle 11. évf. 3. sz. / 1961. pp. 233–244.
  • A fővárosi Gyermekideggondozó Hálózat működési rendje. In: A Fővárosi Központi Gyermekgondozó Intézet és hálózatának jubileumi évkönyve (1958—1968), Budapest, 1968. pp. 121-132.
  • Serdülő- és ifjúkor lélektana. In: Róna Borbála (szerk.): Pszichohigiénés problémák a gyermekkorban, Országos Közegészségügyi Intézet, Bp., 1970
  • Vidékről jött nevelőotthoni tanulócsoport strukturálódási folyamata nevelési tanácsadói koncepcióval. In: Budapesti Nevelő. 8. évf., 1. sz. (1972). 51-60. p. [57-59. p.: vizsgálat "Mérei-féle teljes szociogrammal"]
  • A serdülők demonstratív öngyilkossági kísérleteinek pszichodinamizmusa. In: Ifjúság és pszichológia (Pszichológiai tanulmányok XIV.) Kiadó: Akadémiai Kiadó, 1975 Budapest, ISBN szám: 963-05-0392-1 pp. 549–554.
  • A huszonévesek lélektanából. In: Vigília 1976. szeptember XLI. évfolyam 9. szám és in: Megújuló teológia: a teológiai tanárok kurzusának előadásai Budapest, 1976. január 26-28. Bp. 1976
  1. A család vezetékneve 1934-ig Scheffer volt
  2. Lásd lentebb: Baranyai L.: Az Isteni Megváltó Leányai …
  • In Memoriam Dr. Sáray Júlia. In: Új Ember, 1983. márc. 27.
  • Baranyai Lenke: Az Isteni Megváltó Leányai Tanítóképzője és jogutódja, a soproni Állami Tanítóképző története 1899-1957 Sopron, 2009. (szerzői kiadás)
  • A Győri M. (Kir.) Állami Tanítóképző-Intézet és Leánylíceum évkönyvei az 1939/40-es tanévtől 1946/47-es tanévig
  • A Magyar Posta története és érdemes munkásai - Merkantil Nyomda kiadványa - Budapest - 1937 - Szerkesztette Dr. Hencz Lajos m. kir. postafőigazgató - életrajz: 335-336 oldal
  • A visszacsatolt Felvidék és Ruténföld címtára. Szerk.: A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1939
  • EPA – Humanus – MATARKA közös periodika-adatbázis [1]
  • A Szegedi Tudományegyetem levéltárának tájékoztatása