Sávterv (rádiós kommunikáció)

Az elektromágneses spektrum rádiófrekvenciás részének sávokra történő adminisztratív felosztását, valamint adott sávok részsávokra vagy csatornákra osztását sávtervnek nevezzük.[1] A spektrum felosztását nemzetközi szervek határozzák meg különféle rádiószolgálatok részére, valamint az adott rádiószolgálatok is további sávtervet készítenek a számukra kiosztott frekvenciatartományokban.

A sávtervek létrehozásában és karbantartásában közponi szerepe van a Nemzetközi Távközlési Egyesületnek (ITU).

A sávterv célja szerkesztés

A sávtervek kialakítását rengeteg kutatói és mérnöki munka, nemzetközi egyeztetés előzte meg, míg a mai formája kialakult. A sávterveket időnként változtatják, hiszen vannak olyan technológiák, amik elavulnak, kivezetésre kerülnek, és új technológiák is születnek, amikhez meg kell határozni újabb frekvenciatartományokat. A sávtervek kialakításának szempontjai a következők:

  • Eltérő rendeltetésű rádiószolgálatok ne zavarják egymás kommunikációs tevékenységét.
  • Különféle rádiószolgálatok más-más környezeti feltételek mellett végzik tevékenységüket, így a hullámterjedési feltételeknek megfelelően osztanak ki sávokat adott környezeti körülmények közt dolgozó szervezeteknek.
  • Az adott rádiószolgálat mobilitása: milyen mértékben igényel a tevékenység rádiós mozgó szolgálatot. Itt döntő a hullámhossz, a hozzá tartozó antennaméret miatt.
  • Az adott rádiószolgálat lefedettsége: igényel-e kiemelkedően nagy teljesítményű adóállomásokat, átjátszórendszereket.
  • Az egységnyi idő alatt átvitt információmennyiség, a szolgálat által használt kommunikációs rendszer sávszélessége

Sávtervek területi hatálya szerkesztés

Nemzetközi felosztás szerkesztés

A frekvenciagazdálkodás az ENSZ szakági feladatait ellátó ITU Alapokmányában és Egyezményében meghatározottak szerint jut érvényre világszerte, így Magyarországon is.

Az ITU tagállamainak Meghatalmazotti Értekezlete által összehívott Rádiótávközlési Világértekezletek keretében az érintett államok együttműködésével határoznak a rádióspektrum felosztásáról, a rádiószolgálatok sávhatárairól. A három Körzet földrajzi határait az alábbi ábra mutatja.[2]

 

A 3 ITU körzetre vonatkozó nemzetközi sávterv kis mértékben eltér egymástól.

Az ITU létrehozott egy kisebb léptékű felosztást is, melyben 90 zónára osztja a Földet. A sávterv bizonyos részei kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek egy-egy ITU zónában.

 

Nemzeti felosztás szerkesztés

A nemzeti sávfelosztás a nemzetközi sávfelosztásra épül, de attól több ponton eltér, annak függvényében, milyenek az adott ország környezeti és gazdasági feltételei. Hogy a nemzeti felosztás miben térhet el a nemzetközi felosztástól, azt a nemzetközi szervezetek határozzák meg.

Nemzeti hatáskörbe tartozik, hogy egy részsávban milyen módon határozhatók meg a csatornák sávszélességei, az alkalmazható teljesítmény, valamint meghatározza az adott sávban használható rádiókészülékekre, bázisállomásokra és átjátszókra vonatkozó műszaki követelményeket.

Szintén nemzeti hatáskörbe tartozik a sávhasználók regisztrációja, valamint a regisztráció feltételeinek meghatározása.

Rádiós szolgálatok belső sávtervei szerkesztés

Különféle tevékenységet végző, rádiós kommunikációt alkalmazó szervezetek, üzemek saját sávtervekkel rendelkeznek, melynek felépítése függ a tevékenység területétől, a kommunikáció módjától, alegységek, rádióhasználók számától.

Például, a rádióamatőr szolgálat sávtervében meg van határozva, hogy a sáv mely részén lehet morzejelekkel kommunikálni, mely részén lehet használni beszédalapú, digitális vagy képi jeleket. A hajózásnál használt sávokon pedig további altartományok vannak, hajó-hajó, hajó-part, hajófedélzeti kommunikációs célokra, valamint vészhelyzeti hívásokra kiosztva.

A belső sávterveknek alkalmazkodnia kell a nemzetközi és a nemzeti felosztáshoz.

A sávterv tartalma szerkesztés

A sávterv egy frekvenciatáblázat, melynek egy adatsora minden esetben tartalmazza az adott célra kiosztott frekvenciatartomány kezdetét, végét, valamint egy leírást, hogy milyen típusú rádiószolgálat milyen célra használhatja. Továbbá útmutatást is tartalmazhat, hogy további részsávokra, csatornákra milyen módon osztható fel.

A rádiószolgálatok a számukra kijelölt sávokban további, részletesebb sávterveket készíthetnek a számukra kijelölt frekvenciatartomány további felosztását illetően.

Bemutatás egy példán keresztül szerkesztés

Egy sávrész felosztása nemzetközi szinten[3] szerkesztés

1. Körzet 2. Körzet 3. Körzet
1800 – 1810 kHz
  • Rádiólokáció
1800 – 1850 kHz
  • Amatőr rádiózás
1800 - 2000 kHz
  • Amatőr rádiózás
  • Állandóhelyű rádiószolgálatok
  • Mozgó, kivéve légi mozgó
  • Rádiónavigáció
  • Rádiólokáció
1810 – 1850 kHz
  • Amatőr rádiózás
1850 – 2000 kHz
  • Amatőr rádiózás
  • Allandóhelyű rádiószolgálatok
  • Mozgó, kivéve légi mozgó
1850 – 2000 kHz
  • Amatőr rádiózás
  • Állandóhelyű rádiószolgálatok
  • Mozgó, kivéve légi mozgó
  • Rádiólokáció
  • Rádiónavigáció

Egy sávrész felosztása nemzeti szinten szerkesztés

Ugyanez a sávblokk nemzeti szinten, Magyarország esetében a következőképp került kiosztásra:

1800 – 1810 kHz
  • Rádiólokáció
  • Állandóhelyű rádiószolgálatok
  • Földi mozgószolgálat
1810 – 1850 kHz
  • Amatőr rádiózás
1850 – 2000 kHz
  • Allandóhelyű rádiószolgálatok
  • Mozgó, kivéve légi mozgó
  • Amatőr rádiózás

Egy bővebb táblázat is kihirdetésre került, mely rádiószolgálatok milyen prioritással, milyen paraméterekkel használhatják a sávot.

1800–1810 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ 5.93 N 1 K Katonai állandóhelyű rendszerek RR 24.1, 24.2 Bekezdés
FÖLDI MOZGÓ 5.93 N 1 K Egyfrekvenciás rendszerek 3. melléklet 4.1. pont

3. melléklet 4.2. pont

RÁDIÓLOKÁCIÓ NJE N 1 K Katonai rádiólokációs rendszerek
PN SRD 3. melléklet 9.1. pont
3 K Rádiómeghatározó alkalmazások 3. melléklet 9.7.1. pont
3 K Vasúti alkalmazások 3. melléklet 9.5.1. pont
3 K Induktív alkalmazások 3. melléklet 9.10.1. pont
1810–1850 kHz
AMATŐR 5.100 P 1 K Amatőrrádiózás ECC/REC/(02)01

MSZ EN 301 783

3. melléklet 7. pont
PN SRD 3. melléklet 9.1. pont
3 K Rádiómeghatározó alkalmazások 3. melléklet 9.7.1. pont
3 K Vasúti alkalmazások 3. melléklet 9.5.1. pont
3 K Induktív alkalmazások 3. melléklet 9.10.1. pont
1850–2000 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ 5.103

NJE

N 1 K Pont-pont, pont-többpont rendszerek RR 24.1, 24.2 Bekezdés
1 K Katonai állandóhelyű rendszerek
MOZGÓ, a légi mozgó kivételével 5.103

NJE

N 1 K Egyfrekvenciás rendszerek 3. melléklet 4.1. pont

3. melléklet 4.2. pont

1 K Katonai mozgó rendszerek
LÉGI RÁDIÓNAVIGÁCIÓ 5.92

RRE

N 1 K Légi rádiónavigációs rendszerek
Amatőr 5.96 P 2 K Amatőrrádiózás ECC/REC/(02)01

MSZ EN 301 783

3. melléklet 7. pont
PN SRD 3. melléklet 9.1. pont
3 K Rádiómeghatározó alkalmazások 3. melléklet 9.7.1. pont
3 K Vasúti alkalmazások 3. melléklet 9.5.1. pont
3 K Induktív alkalmazások 3. melléklet 9.10.1. pont

Továbbá, a nemzeti szinten történő szabályzatban egy konkrét rádiószolgálatra vonatkozó használat paramétereit is szabályozza a rendelet. A rádióamatőr szolgálatra az alábbi paramétereket rendeli el:

Frekvenciatartomány Rádiószolgálat Sávszélesség Hz Teljesítmény W Adásmód Felhasználás
kezdő CEPT HAREC kezdő CEPT HAREC
1810–1838 kHz AMATŐR 200 0 200 1500 A1A* távíró
1838–1840 kHz AMATŐR 500 200 1500 A1A*, A1B, F1D A1A*, A1B, A1D, F1A*, F1B, F1D digitális mód, távíró
1840–1843 kHz AMATŐR 2700 0 200 1500 A1A*, A1B, F1D, J3E A1A*, A1B, A1D, A2A*, A2B, A2D, F1A*, F1B, F1D, F2A*, F2B, F2D, F3E, F3F, J2A*, J2B, J2D, J2E, J3E, R3E digitális mód,

távbeszélő, távíró

1843–1850 kHz AMATŐR 2700 0 200 1500 A1A*, A1B, J2E, J3E A1A*, A1B,

A2A*, A2B,

F1A*, F1B,

F2A*, F2B, F3E,

F3F, J2A*, J2B,

J2E, J3E, R3E

távbeszélő, távíró
1850–2000 kHz Amatőr 2700 0 10

Rádiószolgálat belső sávterve szerkesztés

A rádiószolgálat belső sávterve konkrétan kitér a sávon belüli egyedi alkalmazások frekvenciáinak meghatározására is. A rádióamatőr szolgálat belső sávtervének összhangban kell lennie mind a nemzeti, mind a nemzetközi felosztásokkal. A rádióamatőr szolgálatok belső sávterveit nemzetközi szinten az IARU koordinálja.

A példában tárgyalt sávblokk rádióamatőr szolgálati belső sávterve.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rádióamatőr vizsgára felkészítő tananyag 
  2. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye - 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól 
  3. 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól. (Hozzáférés: 2023. október 11.)