Főmenü megnyitása

Az "acroski" néven is emlegetett síbalett szabadstílusú sí versenyszám volt az 1960-as évek végétől 2000-ig.[1] 

Síbalett
síbalett
síbalett

Legfelsőbb vezető testületNemzetközi Síszövetség
Egyéb nevek Acro sí
Eredet USA
Első játék 1980.
Kategória téli sportok
Olimpiai nem
Ebből fejlődött
Rá alapszik
Alpesisí
Slopestyle sí

Tartalomjegyzék

ÁttekintésSzerkesztés

A szaltókat, pörgéseket, lábkeresztezéseket, ugrásokat és forgásokat tartalmazó gyakorlatokat egy hóval borított lapos területen végezték. Az 1970-es évek közepétől a 90 másodperces kűrt zenére adták elő. Az 1980-as években páros versenyszám is létezett, ahol a fentiek mellett emelések, dobások és szinkron-mozgások is voltak. A 3-7 bíróból álló zsűri pontozással értékelt.  

TörténeteSzerkesztés

Az 1960-as évek közepének ellenkultúrájából kinőtt szabadstílusú sí az 1970-es évek közepére vált szét buckasízésre (moguls), síakrobatikára (aerials) és síbalettre (acro ski). Az eleinte buckákkal és ugratókkal is tarkított lejtők start és végpontja között kellett bemutatni a trükköket. Az 1970-es években a síbalett egyre inkább önálló versenyszám lett és egyre laposabb lejtőkön versenyeztek a versenyzők. 1979-ben a Nemzetközi Síszövetség (FIS) létrehozta illetékes bizottságát és kialakította a szabályrendszert. Az 1980-as években a versenyek lebonyolítása tekintetében a síbalett egyre inkább a műkorcsolyára kezdett hasonlítani. Megszűnt a kezdet és végpont, a kűrt egy megadott méretű, körbekerített területen kellett előadni. Szóba került a versenyszám olimpiai szerepeltetése is. 1988-ban Calgary-ban és 1992-ben Albertville-ben is a bemutató sportágak között szerepelt. Ennek megfelelően olimpiai érmeket is kiosztottak a résztvevők között. Az 1994-es Lillehammer-i olimpia programjában viszont már nem szerepelt, ami megpecsételte a sorsát. Végül a FIS 1999-ben a versenyszám megszüntetéséről határozott.[2][3]

Figyelemre méltó sportolókSzerkesztés

Bob Howard (USA)Szerkesztés

Az alpesi sí formalitásával és karót nyelt merevségével szembehelyezkedő sportoló a freestyle nagy öregje. Az aerial-t és később a slopestyle-t inspiráló, többszörös világkupagyőztes kiszállt a versenyzésből, amikor a szakág egyre jobban a műkorcsolyára kezdett hasonlítani.

Wayne Wong (CAN)Szerkesztés

A sportág első világbajnoka, a '60, '70, '80-as években a freestyle sí egyik legnagyobb újítója.

Suzy Chaffee (USA)Szerkesztés

Az alpesi-sí karrierje után modellnek állt versenyző az 1970-es évek elején vált a síbalett szcéna kiemelkedő résztvevőjévé. Ő volt az első női alelnöke az USA olimpiai bizottságának és azóta is a nők egyenjogúsításáért küzd a téli sportokban.

Hermann Reitberger (GER)Szerkesztés

A sportág első (félhivatalos) olimpiai bajnoka. A szabadstílusú sí egyik úttörője, aki jó tíz éven át dominálta a versenyszámot. Sportkarrierje után az ágy- és matrackereskedelemben találta meg a számítását.

Rune Kristiansen (NOR)Szerkesztés

Az 54-szeres világkupagyőztes és az 1995-ös világbajnok nyerte az ezüstérmet Calgary-ban az 1992-es Téli Olimpián. Természetesen norvég bajnok is volt 1985-től 1993-ig.[4]

Olimpiai eredmények (bemutató sportágként)Szerkesztés

1988Szerkesztés

Az 1988. évi téli olimpiai játékok érmesei síbalettben
01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz
Férfiak   Hermann Reitberger
NSZK (FRG)
46,6   Lane Spina
Egyesült Államok (USA)
45,6   Rune Kristiansen
Norvégia (NOR)
44,0
Nők   Christine Rossi
Franciaország (FRA)
45,8   Jan Bucher
Egyesült Államok (USA)
44,0   Conny Kissling
Svájc (SUI)
43,2

1992Szerkesztés

Az 1992. évi téli olimpiai játékok érmesei síbalettben
01  Arany 02  Ezüst 03  Bronz
Férfiak   Fabrice Becker
Franciaország (FRA)
28,15   Rune Kristiansen
Norvégia (NOR)
28,00   Lane Spina
Egyesült Államok (USA)
27,40
Nők   Conny Kissling
Svájc (SUI)
25,30   Cathy Féchoz
Franciaország (FRA)
25,20   Sharon Petzold
Egyesült Államok (USA)
24,10

JegyzetekSzerkesztés

  1. Freestyle Skiing History”, The National Post, Canadian Broadcasting Company, 2009. december 4.. [2010. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. március 16.) 
  2. Wie Olympia das Skiballett zerstörte 
  3. The Rise and Fall of Ski Ballet 
  4. Schanke, Tom A.. Norsk idrettsleksikon (Norwegian nyelven). Oslo: Aller Forlag, 135–136. o. (2007). ISBN 978-82-8156-044-4