Sötétpikkelyes tőkegomba

gombafaj

A sötétpikkelyes tőkegomba (Pholiota jahnii) a harmatgombafélék családjába tartozó, Európában honos, lombos fák törzsén élő, nem ehető gombafaj.

Sötétpikkelyes tőkegomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Strophariaceae
Nemzetség: Pholiota
Tudományos név
Pholiota jahnii
Tjall.-Beuk. & Bas, 1986
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétpikkelyes tőkegomba témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A sötétpikkelyes tőkegomba kalapja 2-8 (10) cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd domborúan, széles domborúan kiterül. Felülete nyálkás, ragacsos, fényes. Színe sárgás. A felszínt egyenletesen eloszló sötétbarna, feketés csúcsú pikkelyek díszítik.

Húsa vastag, kemény; színe fiatalon fehéres, később halványsárga, a tönk tövénél sáfránysárga, vöröses. Íze nem jellegzetes, kellemes gombaszagú.

Sűrű lemezei tönkhöz nőttek. Színük eleinte fehéres, később okkeres, rozsdabarna. A fiatal gomba lemezeit vékony vélum (részleges burok) védi.

Tönkje 5-12 cm magas. Színe világosbarna, töve sötétebb. Felszíne száraz, a gallérzóna fölött csupasz, alatta a kalapéhoz hasonló pikkelyek borítják.

Spórapora barna. Spórája vese alakú, mérete 5,5 x 3,5 µm.

Hasonló fajok

szerkesztés

A rozsdasárga tőkegomba, a tüskés tőkegomba vagy a nyálkás tőkegomba hasonlíthat hozzá.

A sötétpikkelyes tőkegomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
 
Életmód
Tráma
Spórapor
 
szaprotróf
 
lemezes
 
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
 
domború
 
tönkhöz nőttek
 
csupasz

Elterjedése és termőhelye

szerkesztés

Európában honos. Magyarországon helyenként gyakori.

Lombos fák (bükk, tölgy stb.) élő vagy elhalt törzsén él, anyagukban fehérkorhadást okoz. Késő nyártól késő őszig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés