Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-14-1
A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A vas tűzi kohászata során a vasércből – amely főleg vasoxidos vegyületek keveréke – az oxigént redukálással távolítják el. A redukálást szén (a kohászok szóhasználatában „karbon”) segítségével végzik, mégpedig koksz formájában. A koksz feladata a redukáláson kívül a megfelelő hőmérséklet biztosítása is. A nyersvasat többnyire nagyolvasztóban, speciális aknás kemencében állítják elő, de vannak más eljárások is. A nagyolvasztó nyersvasgyártás legtipikusabb kemencetípusa. Aknás kemence, amelynek működtetése azonban több, egyéb feladatot ellátó egységet is igényel (léghevítők, fúvógépház, torokgáztisztító stb.). Ezeket – a nagyolvasztóval együtt – nagyolvasztóműnek nevezik.
A nyersvasgyártás története az 1300-as évekre vezethető vissza, amikor a bucakemencékben – a levegőfúvatás fejlődése révén – nagyobb hőmérséklete sikerült elérni. Így ugyan eleinte használhatatlan, nagy C-tartalmú vasat (pig iron, csugunnaja szvinyka, azaz disznó vas) állítottak elő, mégis ez a nyersvas vált az ipari méretű, kétlépcsős acélgyártás első fázisává.