Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-40-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Tortue imbriqueeld4.jpg

A közönséges cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) a hüllők (Reptilia) osztályába, a teknősök (Testudines) rendjébe és a tengeriteknős-félék (Cheloniidae) családjába tartozó Eretmochelys nem egyetlen tagja. A két térítő között az Atlanti- és a Csendes-óceánban, valamint a hozzájuk tartozó tengerekben él két alfaja: az atlanti területek lakója az E. imbricata imbricata, az indo-csendes-óceáni térségé pedig az E. imbricata bissa.

Megjelenése nagyon hasonló a többi tengeri teknőséhez. Lapított, testét teknőspáncél védi, a mellső végtagja viszonylag nagy; egyaránt segít az úszásban és a szárazon haladásban. A többi tengeri teknőstől azért különböztethető meg könnyen, mert a felső állkapcsa horgos, és emiatt a nyakrejtésre is képes fejvégződése csőrszerű. Páncéljának színezete kissé változhat, mivel alkalmazkodik környezetéhez és a víz hőmérsékletéhez. Bár e teknős életének jelentős részét a nyílt óceánban tölti, előfordul a sekély lagúnákban és a korallzátonyok környékén is.

A modern halászat, a megváltozott környezet és a környezetszennyezés nagyon veszélyezteti, ezek miatt a kihalás szélére került. Értékes páncéljából különböző használati tárgyakat, például edényeket, szemüvegkeretet, gombot, gitárpengetőt stb. készítenek. Húsának fogyasztása nem javasolt, mert toxikus anyagokat tartalmazhat. Az európaiak étrendjén nem is szerepel, mert hasmenést, hányást okozhat. Él egy olyan hiedelem, hogy rendszeres fogyasztása keléseket vagy daganatokat idéz elő, mindezek ellenére egyes törzsekben rendszeresen eszik. Kínában egy időben az ínyencek kedvence volt, és egyes indián törzsek szerint különböző betegségektől is megóv. Fogyasztása mindezek ellenére egyáltalán nem ajánlott: nemcsak mert már halálos mérgezést is okozott, hanem azért is, mert veszélyezettsége miatt – a washingtoni egyezmény (CITES) alapján – befogása és a belőle előállított termékek forgalmazása tilos.