Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-48-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
A Deinonychus rekonstrukciója.
A Deinonychus rekonstrukciója.

A Deinonychus (nevének jelentése 'rettentő karom' – az ógörög δεινος / deinosz 'rettenetes', 'rettentő' és ονυξ/ονυχος / onüx/onükhosz 'karom' szavak összetételéből) a húsevő dromaeosaurida dinoszauruszok egyik neme. Egyetlen faját írták le, a Deinonychus antirrhopust. Ez a 3–4 méter hosszú állat a kora kréta korban (a középső apti–kora albai alkorszakban) élt, mintegy 115–108 millió évvel ezelőtt. Fosszíliáira az Egyesült Államok Montana, Wyoming és Oklahoma államaiban, a Cloverly- és az Antlers-formációban találtak rá, azonban feltehetően a Deinonychus-fogakat találtak a keletebbre fekvő Marylandben is.

Az 1960-as évek végén John Ostrom őslénykutató a Deinonychusról írt tanulmánya forradalmasította a tudósok nézeteit a dinoszauruszokról, elindítva az úgynevezett „dinoszaurusz reneszánszt”, és lángra lobbantva a vitát arról, hogy a dinoszauruszok vajon melegvérűek voltak-e. Azelőtt a dinoszauruszokról úgy gondolták, hogy vánszorgó, hüllőszerű óriások voltak. Ostrom szerint a kis test, a lapuló, vízszintes testhelyzet, a struccszerű gerinc és – különösen – a lábak hegyes, görbe karmai arra utalnak, hogy ez az állat aktív és gyors ragadozó lehetett.

Neve arra utal, hogy a hátsó lábainak második ujján szokatlanul nagy, sarló alakú karom nőtt. Az YPM 5205 jelzésű fosszília egy nagy, erősen hajlított végső ujjperccel (unguallal) őrződött meg. Az élő archosaurusoknál ezt a csontot szarutok borítja, és egyben meg is hosszabbítja ezt a testrészt. Ostrom a krokodilok és madarak karmai alapján rekonstruálta az YPM 5205 karmát, aminek hossza meghaladhatta a 120 millimétert. A faj (antirrhopus) neve (aminek jelentése 'ellensúly') John Ostrom afarokról kialkított elképzelésére utal. Más dromaeosauridákhoz hasonlóan ennek az állatnak a farkát is elcsontosodott inak és felső, meghosszabbodott csontnyúlványok tartották mereven; ettől javult az egyensúlya és fordulóképessége. Úgy tűnik, ugyanezek a jellemzők tették merev ellensúllyá a közeli rokonságába tartozó Velociraptor mongoliensis (az IGM 100/986 azonosítójú lelet) farkát is, amelynek maradványait hosszirányban elnyúlt S alakban meghajolva találták meg. Ebből arra következtethetünk, hogy farka rendkívül rugalmas volt, és vele akár ostorszerűen oldalra is csaphatott.