Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2012-19-1

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Gerincvelő a gerinccsatornában
Gerincvelő a gerinccsatornában

A gerincvelő (latinul medulla spinalis, görögül μύελος – müelosz) a gerincesek központi idegrendszerének része. Az agy közvetlen folytatásaként a csigolyák alkotta gerinccsatornában (canalis vertebralis) helyezkedik el az első és második ágyékcsigolya közötti szintig, tehát nem nyúlik végig a teljes csatornán. A férfiakban körülbelül 45 centiméter, a nőkben kb. 43 cm hosszú. Fő feladata a különböző érző ingerületek (mint például tapintás, hő, fájdalom) továbbítása a környezetből és a test belsejéből az agy felé és fordítva, az agy „parancsainak” továbbítása a perifériára (ezek elsősorban motoros parancsok). Ezenkívül képes olyan autonóm tevékenységekre is, mint például a reflexív.

Az agy és a gerincvelő együtt a központi idegrendszer (systema nervosum centrale). A csontos gerinc (csigolyaoszlop; columna vertebralis) magába foglalja és védi a gerinccsatornánál rövidebb gerincvelőt.

Az emberi gerincvelő kisujjnyi vastag, funkcionálisan szelvényezett szerv, ami a koponya öreglyukától (foramen magnum) húzódik az első vagy második ágyékcsigolyáig, és ott elvékonyodva, kúpszerűen végződik (conus terminalis). Közepén egy szűk központi csatorna (canalis centralis) fut végig. Ez agy-gerincvelői folyadékot (liquor cerebrospinalis) tartalmaz, és a negyedik agykamrával közlekedik. Alsó, kúp alakú végéből (conus medullaris/terminalis) vékony szál (filum terminale) vezet tovább a gerinccsatornában, de ez már nem tartalmaz idegsejteket (neuronokat), és felül éles határ nélkül megy át a nyúltvelőbe (medulla oblongata).