Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-45-2
A berlini fal megerősített határzár volt, amely 1962 és 1989 között választotta el a nyugati hatalmak megszállása alatt álló Nyugat-Berlint a szovjet megszállás alatt álló Kelet-Berlintől. A falat az NDK építette 1961-ben, hogy gátat vessen a keletnémet lakosság tömeges nyugatra távozásának, amelyet a szocialista társadalmi modellel szembeni elégedetlenség váltott ki.
A kezdetben csupán szögesdrótból és téglakerítésből álló építmény az idők folyamán egyre kifinomultabb, a szökést lehetetlenné tevő műszaki zárrá fejlődött. A német fővárost átszelő falnál 200-nál több ember veszítette életét. A berlini fal a szuperhatalmak szembenállásának, Európa és a német nemzet megosztottságának jelképévé vált.
1989. november 9-i leomlása Nagy-Berlin újraegyesülésének, a fővárosból kiindulva az egységes Németország újjászületésének és a jaltai világrend megszűnésével az összeurópai és egyetemes emberi egyesülés világtörténelmi folyamatának szimbolikus eseménye lett. Ez adja meg annak jelentőségét, hogy a berlini falból az első téglát a magyarok verték ki.