Főmenü megnyitása
Milétosz romjai
Milétosz romjai

Ión felkelésnek a perzsa uralom ellen i. e. 499493 között, Iónia, Aiolisz, Dórisz, Kária és Küprosz (Ciprus) területén kitört görög lázadásokat nevezzük. Ezek egyik fő oka az volt, hogy a városokban Arisztagorasz és Hisztiaiosz türannoszok uralma perzsa támogatásra épült. Iónia városait még i. e. 540-ben elfoglalták a perzsák, és a térség a birodalom egyik szatrapiájának része lett. I. e. 499-ben Arisztagorasz a király hatalmát kívánta megerősíteni, ezért Artaphernésszel hadjáratba indult Naxosz erődje ellen, de elbuktak. Arisztagorasz attól félve, hogy elveszti türannosz pozícióját, felkelést szított korábbi ura, I. Dárajavaus perzsa király ellen.

I. e. 498-ban az iónok Athén és Eretria segítségével a lüdiai Szardeisz ellen indultak, azt elfoglalták, majd lerombolták. Visszatérő hadaikat azonban a perzsák Epheszosznál megtámadták és legyőzték. A felkelés alatt ez volt az egyetlen ión offenzíva, de a következő években a perzsa hadsereggel szembeszállást. A perzsák i. e. 497-ben három ütközetben támadták a külső területeket. Ekkor kapcsolódott be a felkelésbe Kária perzsa terület. A kezdeti sikerek után Dauriszesz perzsa tábornokot a pédaszoszi ütközetben legyőzték, és i. e. 496-ra patthelyzet alakult ki.

I. e. 495-ben a perzsa hadsereg és tengerészet Milétosz ellen vonult. Az ión tengerészet Ladé szigeténél szállt szembe velük, de vereséget szenvedtek itt, majd Szamoszban is, és Milétosz elpusztult. E kettős ión vereség letörte a lázadást, és a következő évben az iónok békét kötöttek.

Mivel Athén is támogatta a felkelést, ez a lázadás robbantotta ki a görög–perzsa háborúkat. Az első perzsa hajók i. e. 492-ben indultak el a görögök ellen.