Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2016-1-1
Az Australopithecus és a Paranthropus nemek (közös nevükön: Australopithecina) az emberfélék (Hominidae) családjában a Hominina öregnem egy mára letűnt csoportjának tagjai, míg az emberfélék másik csoportjába az ember (Homo) nemet soroljuk, benne a ma élő emberrel (Homo sapiens).
A csoport elméleti szempontból nagyon jelentős. Egyrészt: fogazat, csontozat, valószínűsíthető életmód stb. szempontjából sajátos átmenet az emberszabású majmok és az emberfélék között annak ellenére, hogy ez az alaktani és anatómiai hasonlóság nem feltétlenül fejlődéstörténeti rokonság is. Erről, tehát a csoportnak az emberré válásban betöltött szerepéről nincs tudományos konszenzus. A nem két faját, az Australopithecus afarensist és a fejlettebb Australopithecus africanust a tudósok többsége az emberek (Homo nem) közvetett ősének, az előembereket megelőző fejlődési fokozatnak („majomembereknek”) tartja. Más tudósok (pl. a Leakey „paleontológus dinasztia”) szerint az Australopithecina teljes egészében egy oldalág a törzsfejlődés fáján. Akárhogy is, az Australopithecina tanulmányozása közvetve mindenképpen elképzelést nyújthat az emberősökről. Másrészt, mai tudásunk szerint több millió évig az Australopithecus fajok voltak a legfejlettebb, legemberszerűbb főemlősök, és pár millió évig fennmaradtak az előemberek megjelenése után is.
Az Australopithecusok leleteinek felfedezése, tanulmányozása, a paleoantropológiai elméletek megalkotása aktívan művelt, fejlődő, ám bizonytalanságokkal terhes kutatási terület. Számos maradványuk ismert, ám ezek egyrészt nem elegendőek egy biztos kép megrajzolásához, másrészt, már-már rendszeresen újabbak kerülnek elő, és gyakran megingatják a népszerűbb, valószínűbbnek tartott elméleteket is.