A vörös szoba álma egyik illusztrációja. Hszü Pao-csuan (1810–1873) festménye
A vörös szoba álma egyik illusztrációja. Hszü Pao-csuan (1810–1873) festménye

A vörös szoba álma (hagyományos kínai: 紅樓夢; egyszerűsített kínai: 红楼梦; pinjin hangsúlyjelekkel: Hóng lóu mèng) Cao Hszüe-csin regénye, amelyet a legjelentősebb klasszikus kínai regényként tartanak számon.

A mű kezdetben A kő története (Si-to csi) 石頭記 / 石头记 címen kéziratos formában terjedt Pekingben, még Cao Hszüe-csin életében. A regény első nyomtatott változata 1791–92-ben jelent meg és 120 fejezetből állt. Ezt a változatot Cseng Vej-jüan 程偉元 / 程伟元 (? – 1818) és Kao O 高鶚 (kb. 1738 – kb. 1815) állították össze és adták ki. Máig nem tisztázott a regény utolsó negyven fejezetének szerzősége.

A regényt a romantika és a realizmus stílusjegyeinek keveredése jellemzi, éppúgy megtalálhatók és meghatározók benne a mindennapi élet eseményei, mint a természetfeletti jelenségek, a szereplőket pedig egyszerre irányítják a lelki tényezők és a sorsuk. A regény nem egységes cselekményszövésű, hanem inkább különálló epizódok sorozatából álló mű, amelyben a szerző a Csia 賈 / 贾 család hanyatlását ábrázolja nagy részletességgel. A családhoz számos rokon, szolga és szolgáló járul, így a harminc főszereplő mellett több mint 400 mellékszereplő tűnik fel a regény lapjain. A legtöbb figyelmet a fiatal Csia Pao-jü, a családfő tehetséges, de makacs és öntörvényű örököse kapja, aki hanyagolva a társadalmi és a családi hagyományokból fakadó kötelezettségeit, intim viszonyba kerül számos unokahúgával és szolgálójával. E nők közül a legfontosabb a búskomor Lin Taj-jü (Kék Drágakő), Pao-jü szerencsétlen sorsú szerelme, illetve a jó kedélyű Pao-csaj (Drága Boglár), aki végül Pao-jü felesége lesz. A műről, valamint Pao-jü figurájáról általában azt tartják, hogy bizonyos fokig önéletrajzi jellegű, s Cao Hszüe-csin életét tükrözi. A regény képe a nagycsaládról hűen adja vissza a felsőbb osztályok életét a Csing-dinasztia (1644–1911) korai szakaszában, míg a szereplők egyedi ábrázolása olyan pszichológiai mélységet ér el, amilyen számos szakértő szerint korábban nem létezett a kínai irodalomban.