Sandoyartunnilin

tervezett tenger alatti közúti alagút, Feröer-szigetek

A Sandoyartunnilin egy tenger alatti közúti alagút Feröeren, amely Streymoy és Sandoy szigetét köti majd össze a Skopunarfjørður alatt. Az alagút ezzel közúti összeköttetést biztosít a két sziget (valamint a Streymoyjal már összekapcsolt többi sziget) között, kiváltva ezzel a Skopun és Gamlarætt között közlekedő 60-as kompot. 2023 végén készült el.[1]

Sandoyartunnilin
Elhelyezkedése Feröer, Skopunarfjørður
Funkcióközúti alagút
Teljes hosszúság10 900 m
Legalacsonyabb pont-157 m t.sz.f.
Legnagyobb emelkedés5 százalék %

Sávok száma2 + részben 1 kapaszkodó
Átadás ideje2023. december 21.
Sandoyartunnilin (Feröer)
Sandoyartunnilin
Sandoyartunnilin
Pozíció Feröer térképén
é. sz. 61° 55′ 18″, ny. h. 6° 49′ 04″Koordináták: é. sz. 61° 55′ 18″, ny. h. 6° 49′ 04″
Térkép
SablonWikidataSegítség

Az alagút iránti igényt alátámasztja, hogy vizsgálják egy új repülőtér megépítésének lehetőségét, melynek egyik lehetséges helyszíne Sandoy szigetén lenne, valamint hogy Suðuroy forgalma is Sandoyon keresztül bonyolódhat.[2]

Története szerkesztés

Előkészítés szerkesztés

A Landsverk 2004-ben megvalósíthatósági tanulmányt rendelt meg a Streymoy és Sandoy között létesítendő tenger alatti alagútról; a vizsgálat 2005-ben készült el. Ebben az évben félmillió, 2006-ban 5 millió koronát különített el a költségvetés a megelőző vizsgálatokra. 2007-ben 3 millió korona állt rendelkezésre a további vizsgálatok és a tervezés költségeire. A kutatások célja annak tisztázása volt, hogy lehetséges-e egy ilyen alagút megépítése, és hol húzódna az optimális nyomvonal.[2]

Több nyomvonalváltozatot megvizsgáltak, melyek hossza bő 9 és szűk 12 km között változott.[3] A két fő változat az északi és a déli változat volt:

  • Az északi változat Hestur szigete alatt is áthaladt volna, és kapcsolatot biztosított volna a szigettel. Ennek költségét (a lifttel vagy felhajtóval megoldandó hesturi kapcsolattal együtt) 800-900 millió koronára becsülték.
  • A déli változat Hestur érintése nélkül kötötte volna össze a két nagy szigetet. A költségek alváltozattól függően 600-660 millió koronára tehetők.

Az északi és a déli fő változat közül a költség-haszon elemzés a délit hozta ki kedvezőbbnek, mivel a hesturi leágazás plusz költsége 150-300 millió korona lett volna, míg egy gyors komphajó vásárlása mindössze 15 millió korona, éves üzemeltetése pedig 2,5 millió.[2]

A déli változaton belül is két alváltozatot vizsgáltak: az „A” változat (9,2 km, 596 millió korona) Gamlarætt és Skopun, a „B” változat (10,5 km, 661 millió korona) Gamlarætt és Traðardalur között húzódik. A „B” megoldás a jelentősebb időmegtakarítások miatt kedvezőbb, bár egyik változat közgazdasági hasznai sem közelítik meg a beruházási költségeket.[2] Végül a Gamlarætt és Traðardalur között húzódó 10,5 km-es változat mellett döntöttek.[3] Az alagút napi forgalma alapesetben mindössze 400 jármű lenne, mely mintegy 700-ra növelhető, ha a suðuroyi kompok nem közvetlenül Tórshavnba, hanem egy kompkikötő megépítésével csak Sandoyig közlekednének.[4]

2008 őszén szeizmikus kutatásokat folytattak a Skopunarfjørðurban Kirkjubøur és Sandoy között, valamint kutatófúrásokat végeztek Traðardalnál.[3]

Kivitelezés szerkesztés

Az eredeti elképzelések szerint a kivitelezési szerződést 2008 decemberében aláírták volna, és az építkezés 2009 első negyedévében megkezdődhetett volna, lehetővé téve a 2013. januári átadást.[2] Ezt követően az alagútépítési munkálatok tervezett kezdetét 2011-re tolták,[3] de a kormány által 2010 októberében beterjesztett állami költségvetésben egyetlen koronát sem különítettek el rá.[5]

A Løgting 2014-ben egyhangúlag döntött az Eysturoyartunnilin és a Sandoyartunnilin megépítéséről, ami a valaha volt legnagyobb infrastruktúra-fejlesztést jelenti Feröeren. Az állami tulajdonú P/F Eystur- og Sandoyartunlar cég 2016. november 8-án írta alá a kivitelezési szerződést a svéd NCC vállalattal, melynek norvégiai részlege felel majd az alagutak megvalósításáért. A szerződést értelmében először az Eysturoyartunnilint építik meg, és azt követheti a Sandoyartunnilin – amennyiben a feröeri fél nem él azzal a jogával, hogy az utóbbitól visszalépjen. A Sandoyartunnilin építési költsége 0,9 milliárd korona lesz.[6]

Jellemzők szerkesztés

 
Gamlarætt kikötője

A végleges tervek szerint 11,9 km hosszú alagút[7] északi bejárata Gamlarættnál, a kikötőtől délre lesz; itt 200 m utat kell kiépíteni az alagútig. Innen az alagút kelet felé halad a Kirkjubøhólmurig, és ott fordul dél felé a tenger alatt. A Traðardalurnál tervezett sandoyi kijáratnál 500 m utat kell építeni, és körforgalommal csatlakozik a Skopun és Sandur közötti országúthoz.[2] Az alagút legmélyebb pontja 157 méterrel a tengerszint alatt lesz, és végig legalább 40 méterrel a tengerfenék alatt halad. Legnagyobb meredeksége 5 ezrelék.[8][7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. About the sub-sea tunnels (angol nyelven). Tunnil. (Hozzáférés: 2023. november 11.)
  2. a b c d e f Sandoyartunnilin - Fast samband millum Streymoynna og Sandoynna. Notat Juni 2007 (feröeri nyelven) (DOC). Landsverk, 2007. június. (Hozzáférés: 2009. április 17.)[halott link]
  3. a b c d Sandoyartunnilin (feröeri nyelven). Landsverk. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  4. Thomas Djursing: Færøerne vil bygge verdens længste undervandstunnel til biler (dán nyelven). Ingeniøren, 2007. november 30. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  5. Grækaris D. Magnussen: Ongin króna til Sandoyartunnilin (feröeri nyelven). Kringvarp Føroya, 2010. október 25. (Hozzáférés: 2010. november 10.)[halott link]
  6. Ulrik Andersen: Færinger bygger 11,2 km tunnel med rundkørsel under havet (dán nyelven). Ingeniøren, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  7. a b The Sandoy tunnel (angol nyelven). P/F Eystur- og Sandoyartunlar, 2016. (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  8. Sandoyartunnilin (feröeri nyelven) (PDF). Landsverk, 2007. június. [2007. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 17.)

További információk szerkesztés