Főmenü megnyitása
vitéz Sarlay István

vitéz Sarlay István (eredeti neve: Schwartz István) (Dunaszerdahely, 1894. május 22. – Dunaszerdahely, 1962. augusztus 13.) császári és királyi katonatiszt, magyar királyi csendőrtiszt, az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt. főtisztviselője.

ÉleteSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

Sarlay István 1894. május 22-én született Dunaszerdahelyen. Édesapját Schwartz Józsefnek hívták (szül. Dunaszerdahely, 1867.), édesanyja Teresia Breizer (szül. Bécs, 1869.) volt.

Az első világháborúbanSzerkesztés

Bosznia-Hercegovinában a cs. és kir. bosznia-hercegovinai tábori vadászzászlóaljnál később a pozsonyligeti határvédő parancsnokságnál szolgált mint önkéntes szakaszvezető, zászlós, hadnagy, főhadnagy.

  • Kitüntetései:
    • Signum Laudis Katonai Érdemérem hadiszalagon kardokkal
    • Vitézségi érem 1. oszt. (nagy ezüst)
    • Vitézségi érem 2. oszt. (kis ezüst)
    • Vitézségi érem 3. oszt. (bronz)
    • Károly Csapatkereszt (IV. Károly király alapította, adományozási feltétel volt a min. 3 havi frontszolgálat)
    • Sebesültek érme (Sarlay esetében különleges szalagon adományozva, mivel a harcok során kétszer is sebesült)
  • Rend:
    • Vitézi Rend (az első világháborús érdemei és vitéz tettei alapján 1923-ban vitézzé avatták, tagja lett a Vitézi Rendnek)
  • Emlékermek:
    • Magyar háborús emlékérem
    • Osztrák háborús emlékérem

Szolgálati ideje 1944-igSzerkesztés

1920. január 1-jétől 1944. április 30-áig m. kir. csendőrtiszt (főhadnagy, százados, őrnagy és alezredes).

1937-ben tiszti díszőrség tagja Habsburg–Lotaringiai Frigyes főherceg (Teschen utolsó hercege, császári és király tábornagy, az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének főparancsnoka) ravatalánál. Frigyes főherceg temetése 1937-ben Magyaróváron a Magyar Királyság legnagyobb királyi eseménye volt, IV. Károly király 1916-os koronázása után.

1944-ben a német megszállás után hivatalosan kérvényezte nyugállományba helyezését, ami a magyar rendőri vagy csendőri apparátusban igen ritka tett volt, a szolgálata vége után az Első Magyar Kartonlemezgyár Rt. főtisztviselője.[1]

A második világháború alatt a zsidók megsegítésében és bújtatásában is részt vett.

  • Kitüntetés:
    • Nemzetvédelmi Kereszt (az adományozás feltétele volt, hogy az illető ne csak a kommunistákkal, de a hazai nyilasokkal is szemben álljon)

CsaládSzerkesztés

Sarlay első felesége Marschall Ilona,[2] Dr. Marschall dunaszerdahelyi orvos lánya volt. Gyermekük nem született. Második feleségével Csánó Zitával 1951. május 24-én kötött házasságot Dunaszerdahelyen. Házasságukból két gyermekük született.

A második világháború utánSzerkesztés

Sarlay a második világháború után egy ideig Záhorská Bystricán /Szlovákia/ élt, később Dunaszerdahelyre költözött, és mint könyvelő Albárban (Dolný Bar) dolgozott. Élete végéig osztályellenségként volt kezelve. 1962. augusztus 13-án hunyt el.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Sarlay nyugellátási kimutatása alapján
  2. Dr. Marschall családjáról lásd: Kornfeld Ferenc: Az én városom Dunaszerdahely. Lilium Aurum. 2007.