Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő

mecklenburg–strelitzi hercegnő

Sarolta szász–hildburghauseni hercegné, született Sarolta mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1769. november 17.Hildburghausen, 1818. május 14.)

Mecklenburgi Sarolta
Charlotte Georgine Luise Friederike Prinzessin zu Mecklenburg [-Strelitz]

Szász–Hildburghausen hercegnéje
Uralkodási ideje
1785 1818
Életrajzi adatok
UralkodóházMecklenburgi-ház
Született1769. november 17.[1][2]
Hannover
Elhunyt1818. május 14. (48 évesen)[1][2]
Hildburghausen
NyughelyeStadtfriedhof
ÉdesapjaII. Károly
ÉdesanyjaFriderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő
Testvére(i)
HázastársaFrigyes szász–altenburgi herceg
Gyermekei
  • Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő
  • József szász–altenburgi herceg
  • Terézia Sarolta szász-hildburghauseni hercegnő
  • Princess Louise of Saxe-Hildburghausen
  • György szász–altenburgi herceg
  • Prince Eduard of Saxe-Altenburg
  • Frigyes szász–altenburgi herceg
  • Friedrich von Sachsen-Altenburg
  • Auguste von Sachsen-Altenburg
  • Friederike von Sachsen-Altenburg
  • Franz Friedrich von Sachsen-Altenburg
  • Maximilian Karl Adolf von Sachsen-Altenburg
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Sarolta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása szerkesztés

Sarolta hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a a leggidősebb volt.

Élete szerkesztés

Sarolta az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt.

1785. szeptember 3-án-ban Hildburghausenan Sarolta hercegnő feleségül ment Frigyes szász–altenburgi herceghez.

Gyermekei szerkesztés

  • Friedrich herceg (1786–1786), csecsemőkorban meghalt.
  • Sarolta hercegnő (1787–1847), aki 1805-ben Pál württembergi királyi herceghez (1785–1852) ment feleségül.
  • Auguste (1788–1788), csecsemőkorban meghalt.
  • Joseph herceg (1789–1868), 1834-től 1848-ig apja utódaként Szász-Altenburg uralkodó hercege, aki 1817-ben Amalie von Württemberg hercegnőt (1799–1848) vette feleségül.
  • Friederike hercegnő (1791–1791), csecsemőkorban meghalt.
  • Terézia Sarolta (Therese Charlotte) hercegnő (1792–1854), 1810-től Lajos bajor trónörökös felesége, 1825-től királyné.
  • Lujza hercegnő (1794–1825), aki 1813-ban Wilhelm von Nassau-Weilburg herceghez (1792–1839) ment feleségül, férje 1806-tól I. Vilmos néven a Nassaui Hercegség uralkodója lett.
  • Ferenc herceg (1795–1800), kisgyermekként meghalt.
  • György herceg (1796–1853), 1848-tól 1853-ig bátyjának utódaként Szász-Altenburg uralkodó hercege, aki 1825-ben Maria von Mecklenburg-Schwerin hercegnőt (1803–1862) vette feleségül.
  • Frigyes herceg (1801–1870), nem nősült meg.
  • Miksa (1803–1803), csecsemőként meghalt.
  • Eduard herceg (1804–1852), bajor királyi altábornagy, az első schleswig-holsteini háború (1848–1851) hadvezére, aki 1835-ben Amalie von Hohenzollern-Sigmaringen hercegnőt (1815–1841), majd 1842-ben Luise Reuß zu Greiz hercegnőt (1822–1875) vette feleségül.

További információk szerkesztés

Családfája szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források szerkesztés

  • Heinrich Ferdinand Schoeppl: Die Herzoge von Sachsen-Altenburg. Bozen 1917, Neudruck Altenburg 1992
  • Dr. Rudolf Armin Human: Chronik der Stadt Hildburghausen, Hildburghausen 1886
  • H. P. Wulff-Woesten: Hildburghäuser Hoheiten – dem Volk verbunden, Hildburghausen 1992
  • Jean Paul, Christian Otto: Jean Pauls Briefwechsel mit seinem Freunde Christian Otto, Bd. 1, Berlin 1829