Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
mecklenburg–strelitzi hercegnő
Sarolta szász–hildburghauseni hercegné, született Sarolta mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1769. november 17. – Hildburghausen, 1818. május 14.)
| Mecklenburgi Sarolta | |
| Charlotte Georgine Luise Friederike Prinzessin zu Mecklenburg [-Strelitz] | |
 | |
| Szász–Hildburghausen hercegnéje | |
| Uralkodási ideje | |
| 1785 – 1818 | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Mecklenburgi-ház |
| Született | 1769. november 17.[1][2] Hannover |
| Elhunyt | 1818. május 14. (48 évesen)[1][2] Hildburghausen |
| Nyughelye | Stadtfriedhof |
| Édesapja | II. Károly |
| Édesanyja | Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Frigyes szász–altenburgi herceg |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Sarolta témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása
szerkesztésSarolta hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen-darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a a leggidősebb volt.
Élete
szerkesztésSarolta az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt.
1785. szeptember 3-án-ban Hildburghausenan Sarolta hercegnő feleségül ment Frigyes szász–altenburgi herceghez.
Gyermekei
szerkesztés- Friedrich herceg (1786–1786), csecsemőkorban meghalt.
- Sarolta hercegnő (1787–1847), aki 1805-ben Pál württembergi királyi herceghez (1785–1852) ment feleségül.
- Auguste (1788–1788), csecsemőkorban meghalt.
- Joseph herceg (1789–1868), 1834-től 1848-ig apja utódaként Szász-Altenburg uralkodó hercege, aki 1817-ben Amalie von Württemberg hercegnőt (1799–1848) vette feleségül.
- Friederike hercegnő (1791–1791), csecsemőkorban meghalt.
- Terézia Sarolta (Therese Charlotte) hercegnő (1792–1854), 1810-től Lajos bajor trónörökös felesége, 1825-től királyné.
- Lujza hercegnő (1794–1825), aki 1813-ban Wilhelm von Nassau-Weilburg herceghez (1792–1839) ment feleségül, férje 1806-tól I. Vilmos néven a Nassaui Hercegség uralkodója lett.
- Ferenc herceg (1795–1800), kisgyermekként meghalt.
- György herceg (1796–1853), 1848-tól 1853-ig bátyjának utódaként Szász-Altenburg uralkodó hercege, aki 1825-ben Maria von Mecklenburg-Schwerin hercegnőt (1803–1862) vette feleségül.
- Frigyes herceg (1801–1870), nem nősült meg.
- Miksa (1803–1803), csecsemőként meghalt.
- Eduard herceg (1804–1852), bajor királyi altábornagy, az első schleswig-holsteini háború (1848–1851) hadvezére, aki 1835-ben Amalie von Hohenzollern-Sigmaringen hercegnőt (1815–1841), majd 1842-ben Luise Reuß zu Greiz hercegnőt (1822–1875) vette feleségül.
További információk
szerkesztésCsaládfája
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
szerkesztés- Heinrich Ferdinand Schoeppl: Die Herzoge von Sachsen-Altenburg. Bozen 1917, Neudruck Altenburg 1992
- Dr. Rudolf Armin Human: Chronik der Stadt Hildburghausen, Hildburghausen 1886
- H. P. Wulff-Woesten: Hildburghäuser Hoheiten – dem Volk verbunden, Hildburghausen 1992
- Jean Paul, Christian Otto: Jean Pauls Briefwechsel mit seinem Freunde Christian Otto, Bd. 1, Berlin 1829