Wikipédia

Sascha Weidner

német fényképész
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.

Weidner Sascha (Georgsmarienhütte, 1974. augusztus 1. – Norden, 2015. április 9.[1][2]) német fényképész és képzőművész, aki Belmben és Berlinben élt és dolgozott. Weiden művei egy radikálisan szubjektív képvilágot teremtenek. Felvételei az átérzés, vágyódás és a tudatalatti képvilágát jelenítik meg.[3] Művészete nemzetközi kiállítások és publikációk keretében vált ismertté.

Sascha Weidner
Született1974. augusztus 1.
Georgsmarienhütte
Elhunyt2015. április 9. (40 évesen)
Norden
Állampolgárságanémet
Foglalkozásafotográfus
IskoláiBraunschweig University of Art
Sablon • Wikidata • Segítség

Életút szerkesztés

Már fiatalon érdekelte a művészet, a festészettel aktívan foglalkozott. 1992-93-ban az USA-ban, Solon/Ohioban töltött egy évet. 1995-ben Osnabrückben a Graf-Staufenberg-Gimnáziumban érettségizett.[2] Képzőművészeti és vizuális kommunikáció tanulmányait egy tiszteletbeli diplomával zárta. Ezt követően 2004-ben a képzőművészet-fényképészet szakán volt mesterhallgató Dörte Eißfeldnél.[4] Tanulmányai után Belmben és Berlinben dolgozott szabadfoglalkozású képzőművészként.

Weidner Sascha képei reflektálják utazásait, melyek részben különböző külföldre vezető munkaösztöndíjak keretében jöttek létre. 2004-ben és 2006-ban a Deutsch Akademische Austauschdienst tette lehetővé, hogy több hónapot Los Angelesben tölthessen. 2003-banJapánban a Goethe-Intézet ösztöndíjasa volt Kyoto-ban, a Villa Kamogawa-ban és 2014-ben Kínában, a pekingi Three Shadows Photography Art Centre-ben.

2010 decemberében Weidner Sascha a Staatliche Akademie der Bildenden Künste Stuttgart művészi fényképészet docense volt. 2012-ben a Deutsche Fotografische Akademia vette fel tagjai közé.[5]

Weidner Sascha 2015. április 9-én szívroham következtében váratlanul elhunyt.

Munkásságáért több kitüntetésben részesült. 2011-ben megkapta az Alison & Peter Klein Stiftung fotóművészeti alapítvány díját,[6] 2010-ben az Akademie der Künste Fiatal Művészet díját a Film- és Médiumművészet Berlin kategóriában.[7]

Weidner Sascha műveit egyedi és közös kiállítások keretében ismerhette meg a hazai és nemzetközi publikum.

Művei szerkesztés

Weidner Sascha önmagát, mint „romantikus érzelmű utazót“ jellemezte, műveit pedig mint nagymértékben szubjektív alkotásokat.[8] A fényképészet mint médium nyújtotta számára a művészeti megnyilatkozás lehetőségét. A képekben tudta a külvilágot a saját belső képvilágával összefonni. A többnyire biografikus foto-expedíciók keretében alkotott képesszé sorozatok az emberi létezés alapvető kérdéseit tematizálják.

A több mint egy évtizedes munkássága alatt létrejött egy újra és újra átrendeződő képtár, amelyben, a fényképész szavával élve “minden fontos: kultúra, katasztrófák, klisék, banalitások, politika“.[9] Weidner Sascha ehhez egy olyan fundusból merített, amelyben családi felvételek, saját munkák éppenúgy megtalálhatók, mint talált, a tömegmédiából vagy a művészettörténetből kölcsönzött képösszeállítások. Itt összefolyik a határ az autentitás és az átrendezett valóság között annak érdekében, hogy a művész a valóság sokszor irreális, vagy egyben szuggesztív légkörét kiemelje.

Motívumai éppúgy, mint a művei és kiállításai címe biográfiai referenciák, és megélt metaforákra utalnak. Például: „ Amíg nem fáj“, „The presence of absence“, Sehol sem maradni“, … Weidner Sascha.[10] képkánonja a fiatal nemzedék életérzésén alapul. Annak a generációnak az érzésvilágáról, vágyairól és álmairól mesél, amely a fiatalságát a 80-as, 90-es és 2000-es években élte meg.[3] Ezért aktuális ma is Weidner Sascha megközelítése az akkori időkre. Művészeti eszközeivel egyben bemutatja a valóságos és képzelt helyeket is.

Lényegében Weidner Sascha a világról alkotott alapfelfogása archaikus és melankolikus. Képrendszere alapmintája visszavezet elemi létkérdésekre és ellentétekre, mint az élet és a halál, szépség és mulandóság, valamint a származás, identitás és önrendelkezés kérdésére. Ebben az értelemben Weidner Sascha nem csak a saját életvilágából merített, hanem a nagybetűs Életről mesélt. Weidner Sascha egyes installációi mindig újonnan megnyíló élményterekre hasonlítottak, amelyek gyakran a médium és a szemlélő kölcsönhatásán alapultak. A kép és szöveg együttesen lehetővé tették a képanyag továbbgondolását, változó összeállításuk újabb konstellációkat eredményezett. A módszert és motivációt illetően Weidner Sascha autentikusan és nyíltan Nan Goldin, Larry Clark és Juergen Teller hagyományát vállalta és követte. Képfelfogásában, kompozíciójában és árnyalt színeiben a japán fotóművésznő, Rinko Kawauchi-ra emlékeztet.[11]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ "HBK-Meisterschüler Sascha Weidner verstorben" Archiválva 2021. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben, HBK Braunschweig, 4.6.2015. (Német nyelvű)
  2. ↑ a b Birtok Weidner Sascha
  3. ↑ a b Inka Schube: Karambolage / Hautnah. In: Förderpreis Dokumentarfotografie 2005. Wüstenrot Foundation, see (Német nyelvű) [1]
  4. ↑ saschaweidner.de Biography on the website of the artist
  5. ↑ deutsche-fotografische-akademie.com "Bulletin" of the German Photographic Academy, Issue 29, April 2013. (Német nyelvű)
  6. ↑ sammlung-klein.de Archiválva 2016. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben Website of the Alison & Peter Klein Foundation
  7. ↑ adk.de Website of the Academy of the Arts Berlin (Német nyelvű)
  8. ↑ Alix Landgrebe, Sascha Weidner: On Beauty, Vanitas, Melancholy. In: Sascha Weidner Catalogues, No. 4 – Unveiled, The Sydney Project, Australian Centre for Photography. Berlin 2013, p. 11 f.
  9. ↑ vgh.de VGH Gallery, Hannover 2013. (Német nyelvű)
  10. ↑ Dorothea Schöne: Enduring Beauty. In: Sascha Weidner: Enduring Beauty. Braunschweig 2007
  11. ↑ priskapasquer.com about Rinko Kawauchi (Német nyelvű)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sascha_Weidner&oldid=25505120”