Sebestyén Géza (színművész)

(1878–1936) magyar színész, színházigazgató

Sebestyén Géza, Stern Jakab[3] (Kurd, 1878. február 11.[4]Budapest, 1936. április 2.) színész, színigazgató.

Sebestyén Géza
Sebestyén Géza.jpg
Született Stern Jakab
1878. február 11.[1]
Kurd
Elhunyt 1936. április 2. (58 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Géza témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Stern Zsigmond és Wirth Gizella fiaként született. A Sebestyén család öt fiúgyermeke közül négy, Géza, Jenő, Dezső és Mihály választotta a színészi pályát, a legfiatalabb, Béla, az MTK és a magyar válogatott híres futballistája lett. Sebestyén Géza a Színiakadémia elvégzése után Pécsett debütált 1899. április 1-jén, Shakespeare Velencei kalmárjában, Shylock szerepében. 1902-ben a Buda–Temesvári társulatban játszott, és 1905-ben került pályafutása fontos állomására, Kolozsvárra. A Farkas utcai kőszínház egyik fontos előadása volt a Bánk bán, amelyben Sebestyén Géza Petur bánt alakította (Gertrudist vendégként Jászai Mari játszotta, egyéb szerepekben Rajnai Gábort, Janovics Jenőt, Aczél Ilonát, Király Ernőt láthatta a közönség). Innen került 1909-ben a Pesti Magyar Színházhoz, ahol vezető színész lett, s közben játszott a Nemzeti Színházban is. Főleg az intrikus szerepekben alakított nagyot, pedig ez élesen szemben állt civil egyéniségével: vidám, társaságkedvelő, bohém ember volt. 1911. november 21-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Dénes Jolán (1882–1956)[5] színésznővel, Kohn Lajos és Berger Janka lányával.[6]

1914-ben átvette a Krecsányi Ignác-féle Buda–Temesvári Színház vezetését, majd 1920-ban ő lett a Buda–Miskolci Színház igazgatója is. A temesvári és a miskolci társulatból remek együttest kovácsolt össze. A Budai Színkör fából készült épületét átalakíttatta, ahol a miskolci repertoárdarabok utáni nyári produkciókkal, elsősorban operettekkel aratott nagy sikereket. Többek között Honthy Hanna, Kabos Gyula és Csortos Gyula neve vonzotta a közönséget. Sebestyén kiváló kapcsolatot teremtett a közönséggel, igen népszerű direktor volt Miskolcon és Budán is. 1924. november 14-én a pesti Városi Színháznak is ő lett az igazgatója. Ezt a „többszínházas” lehetőséget kiválóan használta fel darabok és színészek cseréjére. Egész pályafutása során szívélyes kapcsolatot ápolt a színházért felelős személyekkel, intézményekkel is. 1931-től 1936-ig elnöke volt az Országos Színészegyesületnek, ezt megelőzően pedig huszonöt évig a tanácsosa volt. Amikor az új Nemzeti Színház felépítésére gyűjtést indítottak, ő volt az első adakozó: 1923 januárjában tízezer koronát ajánlott a nemes célra.

Sebestyén Géza 1926-ban távozott Miskolcról, helyét öccse, Mihály vette át. Ezt követően tíz évvel elhunyt Budapesten. Emlékére Sebestyén Géza-emlékünnepséget rendeztek a Miskolci Nemzeti Színházban, ami tulajdonképpen a Sebestyén-éra végét is jelentette Miskolcon. A második zsidótörvény értelmében ugyanis zsidó ember nem tölthetett be színházakban olyan állást, amely befolyással volt az adott színház szellemi irányvonalára.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13692.htm, Sebestyén Géza, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 103786/1906. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 790. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 47. oldal 16. sor
  4. Születési bejegyzése a hőgyészi izraelita hitközség születési akv. 931/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  5. Sebestyén Gézáné Dénes Jolán halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1828/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  6. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. kerületi állami házassági akv. 1529/1911. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés