Sencsou–13

személyzettel startoló űrhajósok szállítására szánt kínai űrhajó

A Sencsou–13 (kínaiul: 神舟十三号, pinyin: Shénzhōu Shísān-hào) a nyolcadik, személyzettel startoló űrhajósok szállítására szánt kínai űrhajó, egyben a tizenharmadik a sorban a Sencsou-programon belül. Az űrhajó három, a Kínai felszabadítási hadsereg űrhajós testületéből jelölt űrhajóst (tajkonautát) vitt magával a világűrbe, hogy a korábban megkezdett űrállomás programban, a Tienkung űrállomás Tienho moduljában végezzenek munkát és ők legyenek a második állandó legénysége az épülőben lévő kínai űrállomásnak a tervek szerint 180 napig.

Sencsou–13
Shenzhou 13 crew.jpg
Repülésadatok
Ország Kína
Űrügynökség Kínai Nemzeti Űrügynökség (国家航天局)
Személyzet Expedíció 2
Hordozórakéta Hosszú Menetelés 2F
NSSDC ID 2021-092A
A repülés paraméterei
Start 2021. október 15. 16:23:56 UTC
Starthely Csiucsüan Indítóhely
LA-4-es számú indítóállás
Dokkolás
Dokkolási port Tienho modul alsó (nadir) dokkolópont
Dokkolás dátuma 2021. október 15. 22:56 UTC
Leválás dátuma 2022. április (tervezet)
Dokkolva töltött idő 183 nap (tervezet)
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 389,2 km (tipikus átlagmagasság)
Pályahajlás
Föld körül 41,58°
Periódus
Föld körül 92,2 perc
A Wikimédia Commons tartalmaz Sencsou–13 témájú médiaállományokat.

Az űrhajó startjára 2021. október 15-én 16:23-kor (UTC) került sor, amikor egy Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta emelte Föld körüli pályára a Csiucsüan műholdindító bázisról.

ElőzményekSzerkesztés

A Kínai Kommunista Párt 1968-ban rendelte el egy kínai űrhajós világűrbe juttatására vonatkozó kutatási programot, amelynek végcélja kínai részről önerőből embert juttatni a világűrbe. Ezzel párhuzamosan 1970. április 24-én indult az első kínai műhold Föld körüli pályára, majd 1975-ben már olyan műholddal folytak kísérletek, amely képes volt visszatérni a földfelszínre, miután megjárta a Föld körüli pályát, mintegy előfutáraként egy embert szállító űrhajónak. Ezt követően azonban lelassultak a kísérletek és több mint 10 év múlva, 1986-ban született meg a 863-as terv, amely olyan kutatásokat irányzott elő, amely a világűr kínai űrhajósok általi meghódítását célozta. Ezt a tervet írta felül 1992-ben a 921-es terv, amely immár konkrétan a kínai ember részvételével indított űrprogram konkrétumait nevezte meg. Eszerint három szakaszban küldenek kínai űrhajósokat a világűrbe: először csak az alapok megteremtésére, azaz simán az űrjártasság bizonyítására, majd második lépcsőben egy kisebb űrlaboratórium igénybe vételével olyan alapvető űrbeli technikák, mint az űrrandevú, a dokkolás, vagy az űrséta kipróbálására, majd végül a harmadik fázisban egy nagyobb kínai űrállomás felbocsátását követően komplex űrbeli feladatok kivitelezésére. A Sencsou–13 immár ebben a harmadik fázisban, az űrállomás építés során megvalósított repülés.

Űrállomás építésSzerkesztés

A fentebb említett 921-es terv harmadik fázisában szerepel egy kínai űrállomás építése. Az ezt megelőző Tienkung–1 és Tienkung–2 is űrállomásnak számít, ám a Tienkung űrálomással Kína a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonló – ám méretében jóval kisebb –, modulrendszerű űreszköz építésébe kezdett. A tervek szerint a Tienkung három modulból (és néhány kiegészítő szerkezetből) áll majd össze, bár a későbbiekben még további kiépítését is tervezik. A három modulból az első, Tienho központi egység 2021. április 29-én állt Föld körüli pályára, amelyet hamarosan követ majd a Ventien és a Mengtien modul. A világűrbeli munkaállomás személyzeteinek szállítását a kipróbált Sencsou űrhajóval tervezik megoldani, amellyel 2021. június 17-én utazott a Sencsou–12 fedélzetén az űrállomás első alaplegénysége, egy 90 napos útra, amelyen az űrállomásmodul használatba vétele volt a fő cél.

A következő alaplegénység a Sencsou–13 legénysége volt, amely az innentől sztenderdnek számító 180 napos fenntartózkodásra rendezkedett be az űrállomáson. Később még két utat terveznek, a Sencsou–14-et és a Sencsou–15-öt, az űrállomás további építésére.

LegénységSzerkesztés

 
A legénység az űrhajó indulása előtti búcsúztatón, balról jobbra: Je, Csaj és Vang
Beosztás Űrhajós
Parancsnok Csaj Cse-kang
2. űrrepülés
kutató űrhajós Vang Ja-ping
2. űrrepülés
kutató űrhajós Je Kuang-fu
1. űrrepülés

A Kínai űrügynökség két nappal az űrhajó indulása előtt, 2021. október 14-én a Csiucsüan űrkikötőben tartott hivatalos sajtótájékoztatóján nevezték meg a Sencsou–13 három űrhajósát: Csaj Cse-kang parancsnokot, Vang Ja-ping kutatóűrhajóst, Kína második női űrhajósát, egyben az első nőt, aki űrsétát tett; valamint Je Kuang-fu kutatóűrhajóst. A parancsnok veterán űrhajósnak számít, 54 évesen ez a második repülése. Az első űrhajóscsoport tagjaként 1998-ban került az első 14 kínai űrhajós közé, de az első repülésére csak a Sencsou–7-en került sor 2008. szeptember 25-én, ahol Csaj lett az első kínai űrhajós, aki űrsétát tehetett. Vang Ja-ping és Je Kuang-fu a második kínai űrhajósválogatási csoportból került be az űrhajós testületbe. Közülük Vang rendelkezik repülési tapasztalattal, a Sencsou–10-en járt a világűrben, míg Jenek ez az első repülése.[1]

A repülésSzerkesztés

Start és dokkolásSzerkesztés

 
A hordozórakéta, miközben átviszik az űrállomásra

A Sencsou–13 űrhajó 2021. október 15-én 16:23:56 UTC indult a Góbi sivatagbeli Csiucsüan űrközpont LA–4 indítóállásából egy Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával.[2] A startfolyamat rutinszerűen zajlott, az űrhajó rendben pályára állt a Föld körül. Nagyjából hat és fél óra keringést követően az űrhajó megérkezett a Tienkung űrállomáshoz és 22:56-kor (UTC) dokkolt is a két űreszköz.[3]

A legénység 2021, október 16-án, 01:58-kor (UTC) szállt át az űrhajóból az űrállomásra, hogy második állandó legénységként megkezdje a munkát az űreszközön.[4]

ŰrsétákSzerkesztés

A repülés során az űrhajó utasai a tervek szerint összesen 3 űrsétát tesznek – igaz, kiindulási pontként nem a Sencsou–13-at, hanem a Tienkung űrállomást használva –, amelyek közül 2022. januárjáig kettőt bonyolítottak le:

  • 2021. november 7-én az első tervezett űrsétára Csaj Cse-kang és Vang Ja-ping űrhajósok indultak a Tienho központi egység egyik légzsilipén át. Vang ezzel történelmi tettet hajtott végre: ő lett az első kínai nő, aki űrsétát hajtott végre. Az űrséta célja a hamarosan felszerelendő robotkar felfüggesztésének, illetve az ehhez szükséges adapter szerelése, valamint a kapcsolódó rendszertesztek elvégzése volt. Az űrséta 6 óra 25 percig tartott.[5]
  • 2021. december 6-án következett el a második űrséta, amelyet Csaj Cse-kang és Je Kuang-fu hajtott végre, miközben ezúttal Vang a Tienhoból segítette őket. A parancsnok és kutatóűrhajósának feladata volt egy panorámakamera felerősítése az űrállomás törzsére, felszerelve egy lábtartó platformot, valamint az űrállomáson kívül különböző tárgyak mozgatásának tesztjeit végezték el. Ez az űrséta 6 óra 11 percig tartott.[6]

ŰroktatásSzerkesztés

2021. december 9-én, pekingi idő szerint 15:55-kor (7:55 UTC) a háromtagú legénység egy tanórát tartott diákok számára tévéközvetítés formájában, amelyben különböző tudományos kísérleteket mutattak be. Az űrtanítási program a Sencsou–10-en bemutatott hasonló jellegű program folytatása volt, amellyel a kínai ifjúság inspirálása a cél, ezzel a tudományokat és a műszaki ismereteket népszerűsítik az országban. A Földön több helyen lehetett bekapcsolódni a közvetítésbe: az ún. „fő osztálytermet” a Kínai Tudományos és Műszaki Múzeumban Pekingben állították fel, de számos „kihelyezett osztályterem” is felállításra került, így Nanningban, Kuanghszi-Csuang tartományban, Vencsuanban, Szecsuan tartományban, Hongkongban és Makaóban. A tudományos kísérleteket Vang Ja-ping végezte el és ő maga tartotta az órát is a diákok számára élő egyenes adásban. Az óra kezdetén röviden bemutatták a mindennapi életet az űrállomáson, majd sejtbiológiai kísérletet végeztek, bemutatták hogyan működik a pezsgőtabletta a súlytalanságban, majd a folyadékok felületi feszültségével kísérleteztek, végül a diákok kérdései illetve az azokra adott válaszok zárták az órát.[7][8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bejelentették a Shencsou–13 küldetés űrhajós legénységét: Zsai Zsigang, Vang Ja-ping, Je Guang-fu – 神舟十三号任务航天员乘组公布:翟志刚、王亚平、叶光富 (kínai nyelven). Chinanews.com. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
  2. Mike Wall: China launches Shenzhou 13 astronauts on historic mission to new space station (angol nyelven). Space.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  3. A Sencsou–13 űrhajó és az űrállomás együtt megvalósítja az autonóm gyors randevúzást és dokkolást – 神舟十三号载人飞船与空间站组合体完成自主快速交会对接 (kínai nyelven). XINHUANET.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  4. A Sencsou–13 három űrhajósa sikeresen átszállt a Tienho központi modulba – 神舟十三号3名航天员顺利进驻天和核心舱 (kínai nyelven). XINHUANET.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  5. China's Shenzhou-13 taikonauts complete first extravehicular mission (angol nyelven). Xinhua. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  6. Justin Davenport: Shenzhou-13 crew conducts second spacewalk of mission (angol nyelven). NASASpaceflight.com. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  7. 张馨方: A "Tiangong Classroom" első órája a tervek szerint december 9-én délután kezdődik a Kínai Űrállomáson. Ezt az űrtanítási tevékenységet a teljes folyamat során élőben közvetítik. –“天宫课堂”第一课定于12月9日下午在中国空间站开讲,此次太空授课活动将进行全程现场直播 (kínai nyelven). weixin. (Hozzáférés: 2022. január 6.)
  8. Live: Special coverage of first class from China's space station. a YouTube-on

ForrásokSzerkesztés