A Shafrir 1 és Shafrir 2 kis hatótávolságú, infravörös önirányítású légiharc-rakéták, melyeket Izraelben fejlesztettek ki az 1960-as években. A Shafrir 1 rakéta tervezését 1959-ben kezdték, és kis számban állították rendszerbe az Izraeli Légierő Mirage III-as vadászbombázó repülőgépein. A rakéta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért továbbfejlesztésével létrehozták a Shafrir 2 rakétát. Ez már megfelelt a légierő elvárásainak, ezért nagy mennyiségben rendszeresítették, és a jom kippuri háborúban tömegesen vetették be, 176 rakétaindításból 89 ellenséges repülőgép lelövését elérve (ez jobb, 50,7%-os találati arányt jelentett, mint a szintén bevetett amerikai AIM–9D és G rakétákkal elért arány). A rakéta továbbfejlesztésével hozták létre a Python 3 légiharc-rakétát.

Shafrir
Az előtérben egy Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir
Az előtérben egy Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir

FunkcióKis hatótávolságú légiharc-rakéta
GyártóRAFAEL Advanced Defense Systems
RendszeresítőkIzrael
Szolgálatba állítás1964

Hordozó repülőgépekMirage III
IrányításInfravörös önirányítás
Robbanótöltet11 kg repesz-romboló
KormányzásAerodinamikai
Aerodinamikai elrendezésKacsa elrendezés
GyújtóCsapódógyújtó, elektrooptikai közelségi gyújtó
Méret- és tömegadatok
Hossz2,5 m
Szárnyfesztáv0,55 m
Törzsátmérő0,15 m
Indulótömeg93 kg
Repülési jellemzők
Hatótávolság5 km
Háromnézeti rajz
A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája
A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája
A Wikimédia Commons tartalmaz Shafrir témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

szerkesztés