Shkodra ostroma (1474)

Shkodra ostroma 1474-ben volt, amikor az Oszmán Birodalom csapatai megpróbálták elfoglalni a mai Albánia területén fekvő települést, amely a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott.

Shkodra ostroma
A Page from Latin Version of The Siege of Shkodra.jpg

Konfliktus Shkodra ostroma
Helyszín Shkodra
Szemben álló felek
Naval Ensign of the Ottoman Empire (1453–1793).svg Oszmán Birodalom
Flag of Republic of Venice (1659-1675).svg Velence
Parancsnokok
Hadim Szulejmán
Martino Zaccaria
Pietro Zeno
Triadan Gritti
Leonardo Boldu
Térkép
Shkodra (Albánia)
Shkodra
Shkodra
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 42° 04′, k. h. 19° 30′Koordináták: é. sz. 42° 04′, k. h. 19° 30′

Az ostrom május elején kezdődött, amikor Hadim Szulejmán pasa, II. Mehmed oszmán szultán bizalmasa, Rumélia kormányzójának hadserege felvonult a várfalak előtt. A várost Antonio Loredan, egy velencei arisztokrata védte, aki hatvanezresre becsülte a támadók létszámát. A városkészletei nyolc hónapra voltak elegendőek. A Velencei Köztársaság mindenképpen meg akarta védeni Shkodrát, mert attól tartott, hogy elesése esetén a törökök magát Itáliát támadják meg.[1]

Velence azonnal toborzásba kezdett, amikor megérkezett az ostrom híre. Azt tervezték, hogy kilencezer gyalogost indítanak a város felszabadítására. Eközben egy 20 ezer fősre tett török egység megrohanta Friulit. A szenátus titkos ülésén úgy döntött, hogy Friuliba ezer lovast, Shkodrába pedig nyolcvan gályát küld számszeríjászokkal. A Friuliba behatoló fosztogató törökök néhány napon belül, komolyabb károk okozása nélkül, távoztak.[2]

A török tüzérség heves ágyútüze jelentősen megrongálta a falakat, de a földből készült védművek jól átvészelték a bombázást. A védők több török gyalogos ostromot visszavertek, az egyikben hétezer támadó vesztette életét. Augusztus végén – a velencei erősítés érkezéséről szóló hamis hírek hatására – a törökök visszavonultak.[2] II. Mehmed egy évvel később megszerezte Shkodrát.[2]

EmlékezeteSzerkesztés

Skhodra ostromának történetét egy szemtanú, Marin Barleti (más névenː Marinus Barletius), egy helyi pap írta meg De obsidione Scodrensi (Shkodra ostroma) címmel. A könyv 1504-ben jelent meg.[3]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Calabrò 47. oldal
  2. a b c Calabrò 49. oldal
  3. Hosaflook 1-2. oldal

ForrásokSzerkesztés