Simándy Zsigmond
Simándy Zsigmond, névváltozat: Simándi, született Rumpler Zsigmond János Béla (Turdossin, 1852. február 26. – Budapest, Ferencváros, 1938. december 7.)[1] színész, igazgató.
| Simándy Zsigmond | |
| Született | Rumpler Zsigmond János Béla 1852. február 26. Turdossin |
| Elhunyt | 1938. december 7. (86 évesen) Budapest IX. kerülete |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésRumpler János és Boboth (Bobocz) Mária fiaként született. 1876. október 1-jén lépett színpadra Hubay Gusztáv társulatában, ezután Hegyi Gyula és Polgár Károly együttesének volt a tagja. 1885-ben kapott először igazgatói engedélyt, azonban első próbálkozása nem járt sikerrel. Ezután vidékre ment, 1891 és 1897 között igazgatóként működött. Ügyelőként dolgozott egy esztendeig Kolozsvárt, majd a Népszínházban. 1909. december 27-én vonult nyugdíjba. 1930. június 15-én ünnepelte 50 éves színigazgatói jubileumát.
Első felesége Török Berta (Kolozsvár, 1861. jún. 16. - Budapest, 1925. aug. 27.) színésznő volt. Második felesége Bácskay Julcsa, akivel 1925. október 25-én Kőbányán kötött házasságot.[2]
Az Újság 1938. december 11-ei száma a következőkról számol be: "Amikor a kiváló szinészházasipár nyugdíjba ment, kibérelte a népligeti színkört, de utóbb a szerencsétlen Bácskay Julcsa teljesen megvakult. A népligeti színkör nagyon rosszul ment és 1932-ben, az akkor 82 éves Simándy és teljesen vak felesége elhatározták, hogy koldulási engedélyért folyamodnak, mert sem a színkör „jövedelméből", sem a havi 12 pengős nyugdíjból nem tudtak megélni."[3]
A 8 Órai Ujság szerint Simándy "Hat évtizeden át egyik úttörője volt a magyar színészetnek és számos régi nagy siker fűzödött a nevéhez."[4]
1938. december 10-én szombaton délután helyezték nyugalomra a rákosi köztemetőben.[3]
Működési adatai
szerkesztés1886: Mosonyi Károly; 1887: Hubay Gusztáv; 1888–89: Kárpáthy György; 1890: Szigeti Jenő; 1899: Relle Iván; 1900: Halasi Béla; 1903: Krémer Sándor; 1904: Micsey György; 1905: Bihari Ákos; 1906: Krémer Sándor.
Igazgatóként: 1885: Paks, Dunaföldvár, Mohács, Siklós, Szekszárd; 1891: Rózsahegy, Zsolna, Kubin, Szepesváralja, Késmárk, Selmecbánya, Segesvár; 1892: Szászváros, Vajdahunyad, R.-Lippa, V.Újhely, Alsókubin; 1893: Sárospatak, Ungvár, Munkács; 1894: Nagykálló, Nyírbátor; 1895: Késmárk, Selmecbánya, Sárospatak, Pécska, Mezőtúr, Törökszentmiklós; 1896: Felsőőr; 1897: Kőszeg, Körmend, Sárvár.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3606/1938. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. X. ker. állami házassági akv. 433/1925. folyószáma alatt.
- ↑ a b Újság, 1938. december 11. / 281. szám, 23. old.
- ↑ 8 Órai Ujság, 1938. december 10. / 276. szám, 8. old.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].