Simándy Zsigmond

(1852–1938) színész, színigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 13.

Simándy Zsigmond, névváltozat: Simándi, született Rumpler Zsigmond János Béla (Turdossin, 1852. február 26. – Budapest, Ferencváros, 1938. december 7.)[1] színész, igazgató.

Simándy Zsigmond
SzületettRumpler Zsigmond János Béla
1852. február 26.
Turdossin
Elhunyt1938. december 7. (86 évesen)
Budapest IX. kerülete
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Rumpler János és Boboth (Bobocz) Mária fiaként született. 1876. október 1-jén lépett színpadra Hubay Gusztáv társulatában, ezután Hegyi Gyula és Polgár Károly együttesének volt a tagja. 1885-ben kapott először igazgatói engedélyt, azonban első próbálkozása nem járt sikerrel. Ezután vidékre ment, 1891 és 1897 között igazgatóként működött. Ügyelőként dolgozott egy esztendeig Kolozsvárt, majd a Népszínházban. 1909. december 27-én vonult nyugdíjba. 1930. június 15-én ünnepelte 50 éves színigazgatói jubileumát.

Első felesége Török Berta (Kolozsvár, 1861. jún. 16. - Budapest, 1925. aug. 27.) színésznő volt. Második felesége Bácskay Julcsa, akivel 1925. október 25-én Kőbányán kötött házasságot.[2]

Az Újság 1938. december 11-ei száma a következőkról számol be: "Amikor a kiváló szinészházasipár nyugdíjba ment, kibérelte a népligeti színkört, de utóbb a szerencsétlen Bácskay Julcsa teljesen megvakult. A népligeti színkör nagyon rosszul ment és 1932-ben, az akkor 82 éves Simándy és teljesen vak felesége elhatározták, hogy koldulási engedélyért folyamodnak, mert sem a színkör „jövedelméből", sem a havi 12 pengős nyugdíjból nem tudtak megélni."[3]

A 8 Órai Ujság szerint Simándy "Hat évtizeden át egyik úttörője volt a magyar színészetnek és számos régi nagy siker fűzödött a nevéhez."[4]

1938. december 10-én szombaton délután helyezték nyugalomra a rákosi köztemetőben.[3]

Működési adatai

szerkesztés

1886: Mosonyi Károly; 1887: Hubay Gusztáv; 1888–89: Kárpáthy György; 1890: Szigeti Jenő; 1899: Relle Iván; 1900: Halasi Béla; 1903: Krémer Sándor; 1904: Micsey György; 1905: Bihari Ákos; 1906: Krémer Sándor.

Igazgatóként: 1885: Paks, Dunaföldvár, Mohács, Siklós, Szekszárd; 1891: Rózsahegy, Zsolna, Kubin, Szepesváralja, Késmárk, Selmecbánya, Segesvár; 1892: Szászváros, Vajdahunyad, R.-Lippa, V.Újhely, Alsókubin; 1893: Sárospatak, Ungvár, Munkács; 1894: Nagykálló, Nyírbátor; 1895: Késmárk, Selmecbánya, Sárospatak, Pécska, Mezőtúr, Törökszentmiklós; 1896: Felsőőr; 1897: Kőszeg, Körmend, Sárvár.