Főmenü megnyitása

Simor János

esztergomi érsek, bíboros

Simor János (Székesfehérvár, 1813. augusztus 23.Esztergom, 1891. január 23.) székesfehérvári kanonok, később győri püspök, majd bíboros, esztergomi érsek.

Simor János
Liezen Mayer Sándor: Simor János hercegprímás arcképe, 1886
Liezen Mayer Sándor: Simor János hercegprímás arcképe, 1886
Született 1813. augusztus 23.[1]
Székesfehérvár[1]
Elhunyt 1891. január 23. (77 évesen)[1]
Esztergom[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • katolikus érsek
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1857. június 29. – )
  • bíboros (1873. december 22. – )
Sírhely Esztergomi bazilika
esztergomi érsek
COA cardinal HU Simor Janos.png
Vallása római katolikus egyház
Szentelők

Hivatal győri püspök
Hivatali idő 1857–1867

Hivatal esztergomi érsek
Hivatali idő 1867–1891
Elődje Scitovszky János
Utódja Vaszary Kolos
Szentelt püspökök
Jekelfalussy Vince
Zalka János
Szabó József
Lipovniczky István
Kovács Zsigmond
Szabó Imre
Samassa József
Pauer János
Schopper György
Schlauch Lőrinc
Császka György
Dulánszky Nándor
Boltizár József
Hidasy Kornél
Neszveda István
Palásthy Pál
Bende Imre
Hornig Károly
Steiner Fülöp
Társszentelt püspökök
Peitler Antal József
Durguth József

Simor János aláírása
Simor János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Simor János témájú médiaállományokat.
1862-ben készült metszet

ÉleteSzerkesztés

TanulmányaiSzerkesztés

Apja, Simor Antal jómódú cipészmester, komoly, rendszerető és szigorú családfő volt. Édesanyja nemes Fejes Terézia (1783–1870).[2] Elemi iskoláit és a gimnázium négy alsó osztályát szülővárosában végezte; felsőbb osztályokba, és német nyelvtanulás céljából Budára vitték szülei. 1828. szeptember 17-én Rudnay Sándor prímás a pozsonyi Emericanumba küldte, ahol két évet töltött. Filozófiai tanulmányait 1831–32-ben Nagyszombat városában, a teológiai képzést pedig Bécsben a Pázmáneumban végezte.

Lelkipásztorként és professzorkéntSzerkesztés

1836. október 28-án szentelte pappá Ürményi Péter püspök. Káplánként első lelkipásztori állomáshelye Terézváros lett. Jó szónoki adottságai miatt két év múlva 1839. szeptember 22-én kinevezték egyetemi hittanárrá és szónokká. Egy évre rá 1840. július 31-én a Pázmáneumba kapott tanulmányi felügyelői kinevezést. 1841. december 28-án lett a teológia doktora.

1842. július 14-én plébánosi kinevezést kapott Bajnára. Innen Kopácsy József esztergomi érsek 1846. július 20-án küldi az esztergomi papnevelő intézetbe tanárnak, ahol a tanulmányaikat már befejezett növendékeknek tartott előadásokat.

1847-ben érseki helynök, később a hercegprímás titkára lett. 1850 januárjában meghívást kapott a bécsi Hippói Szent Ágostonról nevezett intézetbe, ahol egyházjoggal és történelemmel foglalkozott. Ekkor lett udvari káplán is.

1851-ben a birodalmi kormány oktatásügyi minisztérumának osztálytanácsosává nevezte ki. Alig foglalta el ezt az állását, pár hónap múlva székesfehérvári kanonokká és nemsokára széplaki apáttá nevezték ki. 1854-ben miniszteri tanácsossá léptették elő. Ebben a minőségben nagyobb utazást tett Német- és Olaszországban.

Győri püspökkéntSzerkesztés

1857. február 20-án a megüresedett győri püspöki széket nyeri el. Esztergomban szentelték püspökké 1857. június 29-én, Szent Péter és Pál főapostolok ünnepén. Többször körbeutazta egyházmegyéjét, szigorú ellenőrzés alá vette papjainak működését, az iskolaügyet mintaszerüvé tette. Életre keltette a győri kisszemináriumot, az irgalmas nővéreknek zárdát, óvodát, kórházat, Sopronban leánynevelő intézetet létesített. Földeket vásárolva megteremtette az egyházmegyei nyugdíjalapot. Működését a király 1865-ben belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki.

Esztergomi érsekkéntSzerkesztés

 
Simor János hercegprímás sírköve az esztergomi bazilika altemplomában

Scitovszky János esztergomi érsek halála után rövid három hónap múlva 1867. január 20-án Simort nevezték ki hercegprímássá. Ünnepélyes székfoglalását május 16-án tartotta. Nem sokkal később, a kiegyezés után 1867. június 8-án már ő koronázta I. Ferenc Józsefet magyar királlyá. Közvetlen a koronázás előtt két nappal a Szent István-rend nagykeresztjével tüntették ki.

1873. december 22-én IX. Piusz pápa bíborossá nevezte ki. A pápa halála után a konklávén Simor Gioachino Peccit, a későbbi XIII. Leó pápát támogatta.

Az 1886 októberében tartott aranymiséje országos ünnepély volt. Október 30-án Ferenc József király is eljött Esztergomba, hogy a bíborost személyesen üdvözölje.

MunkásságaSzerkesztés

A művészet mecénásaSzerkesztés

 
A prímási palota a bazilika kupolájáról

A művészet pártolójaként nagy összegeket áldozott a templomokra. Emléket állított Szondy Györgynek, Hunyadi Jánosnak, Pázmány Péternek. Ő állította fel az első üvegfestészeti műtermet, monumentális irodalmi művek kiadását tette lehetővé, igen drága műkincsekkel gazdagította a templomok kincstárait. Az új prímási palotában könyvtárat, képtárat és múzeumot létesített. Az esztergomi Keresztény Múzeum 1875. október 12-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Főszékesegyházi Könyvtár épületében, amely így az ország harmadikként létrehozott, nyilvános múzeumává vált.

Karitatív tevékenységeSzerkesztés

Saját költéségén árvaházakat, kórházakat alapított, a szegények megsegítésére sokat költött. Szívügye volt az iskolák támogatása is. Az iskolákban dolgozók számára létrehozta a tanítók segélyalapját. Fontosnak tartotta a nők nevelésének ügyét is. A nagy kiterjedésű prímási birtokokat saját maga kezelte, azoknak gazdaságát mintaszerűvé tette. Gazdatisztjei számára pedig új nyugdíjszabályzatot alkotott.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Fiatalabb korában többször írt külföldi tudományos folyóiratokba, főpásztor korában pedig pásztorlevelet adott ki papsága és hívei számára. Ezek összegyüjtve megjelentek Epistolae pastorales (Esztergom, 1882) címen. Egyházi beszédeit csak halála után adták ki (Esztergom, 1892).

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Simor János által alapított intézményekSzerkesztés

További információkSzerkesztés