„Nova (település)” változatai közötti eltérés

| KSH kód = 03355

}}

[[Fájl:Nova, mamutfenyő.JPG|bélyegkép|260px|[[Mamutfenyő]] a Kossuth utcában]]

'''Nova''' [[Zala megye]] nyugati részén található község.

1928-29. új plébánia épület épül a korábbi földszintes helyett.

[[1931]]. május 31-én megindul az autóbuszjárat [[Bak (település)|Bak]] felé, elkészül a busz garázsa is. [[1934]]. szeptember 30-án felavatják a hősi emlékművet. [[1936]]-ban megnyílik a strand a Kerta-patak jobb partján, amely [[1946]]-ig működik. [[1940]]-ben megkezdi működését a szeszfőzde egészen [[1975]]-ig.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/>

[[1950]]-ben megszűnt a Novai járás, [[Lenti]] átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak. [[1951]]-ben szülőotthon létesül ([[1978]]-ig), amely mellé mentőállomást is kialakítottak.

[[1957]]-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély egy részének helyén. [[1971]]-ben a Központi majorban megkezdődött a szociális létesítmények építése, bővült a 108 férőhelyes istálló, és új szolgálati lakás épült.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> [[1982]]-ben avatják az új iskolaépületet.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> A községben működik a Nova Bútor Bútorgyár Kft, több kertészet és mezőgazdasági vállalkozó. A falu határában lévő kiterjedt erdőségek állami kezelésben vannak.

=== Nagyboldogasszony római katolikus templom ===

A település fontos szerepet töltött be a veszprémi püspökség életében annak megalakulása óta a kiterjedt egyházi birtokoknak köszönhetően. Egyházkerületileg pedig plébánia működött itt mindig. A település mai temploma [[1777]]-78-ban épült – a tervezői ismeretlenek.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA">[Nova Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2003.]</ref> Régi templomáról nem sokat tudni; a feljegyzések szerint nem volt neki tornya, fából készült haranglába [[Veszprémi püspökök listája|Bíró Márton]] veszprémi püspök adományából két haranggal állt. A Kamara a régi templomot lebontatta, az újnak csak az alapjai készültek erre el, a mise helye a régi szentély.<ref name="auto_On62AhKG4NwTlsJOLPRyIA"/> Az új templom építését már a szombathelyi [[Szily János]] püspök fejezte be. A téglát helyben égették. Szily püspök [[1779]]-ben kötött szerződést [[Dorfmeister István (idősebb)|Dorfmeister István]] festővel a templom kifestésére. A templom belső négy oltárt rejt. A főoltár a mennybe menő Máriának van szentelve, a szószékkel szemközt lévő falmező oltára [[János apostol|Keresztelő Szent Jánosé]], míg a hajó két oldalának oltárai közül a baloldali [[Péter apostol|Szent Péter]] és [[Pál apostol|Pál]], a jobboldali pedig Szent Kereszt tiszteletére emeltetett. A mennyezetfreskók Mária életéből vett jeleneteket örökít meg, a kóruson Dávid király és [[Szent Cecília]] látható.

A templom harangját [[1791]]-ben szentelték fel, középső harang [[1928]]-ból, legkisebb szintén ebből az évből és Seltenhofer Frigyes soproni műhelyéből való.

 

Olgamajor Batthyány Zsigmond részére épült [[1933]]-ban. [[1945]] után államosították. [[1948]]-ban a kastély alatt avatták fel dr. Kassai László mérnök tervei alapján az első falepárló üzemet, amely [[1953]]-ig működött. A kastély ezután vadászati célokat szolgált.

 

=== Tiszttartóház ===

 

=== Mamutfenyő ===