Wikipédia

„Urbárium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Története: szöveg rendezése
Tatarozás egyelőre ennyi
1. sor:
{{országspecifikus/hu}}
{{tataroz}}
Az '''urbárium''' a [[magyar jogtörténet]]ben a [[jobbágy]]nak [[földesúr|földesura]] iránti kötelezettségeit rögzítő írott vagy íratlan, a földesúr elhatározásán, [[szokásjog]]on vagy tételes [[jog]]on alapuló szabályrendszer volt. Írásos forma esetén egyúttal a földesúr és jobbágyainak a gazdálkodással kapcsolatos fontosabb adatait rögzítő összeírás is volt, tartalmazta többek között a jobbágyok kötelezettségeit, állatállományát, eszközeit, szerszámait, [[jobbágytelek|telkének]] nagyságát és milyenségét is.
 
8. sor:
== Az úrbéresek ==
Az úrbéri szabályok által földhöz kötött jobbágyokat úrbéreseknek nevezték.
 
== Fogalma ==
Az urbáriumok a jobbágy és a földesúr kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. Ilyen rendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, a törvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg.
== Története ==
 
Az '''urbáriumok''' a középkorban a [[földesúr]] és a [[jobbágy]] kölcsönös jogait és kötelezettségeit szabályozó írásbeli rendeletek voltak. eeketIlyen eredetilegrendeleteket századokon át maguk a földesurak adtak ki, áma etörvények csak a szolgáltatások maximumát állapították meg. E rendeletek egyoldalú, hiányos sés hézagos intézkedéseikkel tarthatatlan állapotokat idéztek elő. Az úrbéri viszonyok rendszeres szabályozását [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt indították meg; az 1767-ben kiadott országos érvényű urbáriumot <ref>{{cite web |url=http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |title=Maria Theresa's Urbarium |last=Votruba |first=Martin |work=Slovak Studies Program |publisher=University of Pittsburgh }}</ref>, amely helyszíni munkálatok alapján készült, királyi leirattal ttették közzé. Az urbárium két lényeges része volt: a jobbágytartozások megállapítása és annak meghatározása, hogy a földesúr mekkora földet köteles a jobbágyoknak adni. Kétféle jobbágyterhet állapítottak meg: 1. pénz- és terménybeli szolgáltatás, 2. robot.
 
Az 1790/91 : XXXV. t.-c. elrendelte, hogy az urbárium újra alkotandó, azonban az úrbéres viszony rendszeres tárgyalását csak az 1832—36. évi országgyűlés kezdte meg. Törvény szabályozta a jobbágyok költözését, a jobbágytelki állomány nagyságát, a jobbágyok hasznait és tartozásait, külön törvény intézkedett az úrbéri kötésekről, a jobbágyközségek belső igazgatásáról, és végül a földesúri törvényhatóságokról és az úrbéri perekről. Az 1840:VII. t. c. apróbb módosításokat hozott.
 
=== Megszüntetése ===
Az 1848 : IX. t.-c. az úrbéri viszonyt megszűntette. A földesurak kártalanításának módjáról csak az 1853. évi március 2-i és az 1854. évi június 16-i nyílt parancsok intézkednek. Ezekkel összefügg az 1868 : XXXIII. t.-c. (az úrbéri örökváltságok megtérítéséről) és az 1871 : LIII. t.-c., illetve az azt módosító 1877 : XII. t.-c. az úrbéri kapcsolatokból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről. <ref> Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931) </ref>
 
==A Pallas nagy lexikonában==▼
 
"Urbáriumok
<br>
(lat.), és pedig, miután ez törvényhozási úton nem sikerült, rendeletét a törvényhozás mellőzésével a kormányszékek útján adta ki és hajtatta végre. Ez a [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]]-féle [[1767]]-iki U.<ref>{{cite web |url=http://www.pitt.edu/~votruba/qsonhist/urbariummariatheresa.html |title=Maria Theresa's Urbarium |last=Votruba |first=Martin |work=Slovak Studies Program |publisher=University of Pittsburgh }}</ref> Az 1791. XXXV. t.-c. a földesúr és a jobbágy közti viszonynak törvényhozásilag elintézését s az úrbérnek országgyűlésen leendő kidolgozását rendelte el a törvényhozási mű elkészültéig a Mária Terézia-féle U.-nak ideiglenesen hatályban fenntartásával. A viszonynak szabályozása azonban csak az 1832-36-iki országgyűlésen került rendszeres tárgyalás alá. Erre vonatkoznak: az 1836. IV. t.-c. a jobbágyok költözéséről; 1836. V. t.-c. a jobbágytelki állományról; 1836. V. t.-c. a jobbágyok hasznairól; [[1836]]. VII. t.-c. a jobbágyi tartozásokról; 1836. VIII. t.-c. az úrbéri kötésekről; 1836. X. t.-c. a földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről, melyeken az 1840. VII. t.-c. némi módosításokat eszközölt. Így maradt a dolog [[1848]]-ig, amidőn az 1848. IX. t.-c. az urbéri viszonyt megszüntette."
 
== Az Új idők lexikonában ==
 
 
Urbárium, az ú. n. úrbéri viszonyt, a földesúr és a jobbágy kölcsönös jogait és kötelességeit szabályozó rendelet. Ily rendeleteket egykor maguk a földesuraik adtak ki, de ezek héziagos és nem egyöntetű intézkedéseket tartalmazták. Mária Terézia az úrbéri viszonyokat egységesen és rendszeresen szabályozta 1767-ben kiadott Urbáriumával. Ezt az 1791:XXXV. t. c. ideiglenesen fenntartotta, a rendezés azonban csak az 1832—36.-iki országgyűlésen került tárgyalás alá és így jött létre az 1836 :IV. t. c. a jobbágyok költözéséről, az V. t. c. a jobbágytelki állományról, a VT. t. c. a jobbágyok hasznairól, a VTI. t. c. a jobbágyi tartozásokról, a Vili. t. c. az úrbéri kötésekről, a IX. t. c. a községek belső igazgatásáról és a X. t. c. a földesúri törvényhatóságról s az úrbéri perről. Mindezeken az 1840:VII. t. c. némi módosításokat eszközölt, mígnem az 1848: IX. t. c. az úrbériséget megszüntette.
 
 
Az '''úrbér''' a jobbágytól (úrbérestől) a földesúrnak járó tartozások összessége volt. Az l848:IX. t. c. megszűntnek nyilvánította.
 
== Jegyzetek ==
38 ⟶ 22 sor:
 
== Források ==
* Közgazdasági Eciklopédia 4. Nádas-Zsíróforgalom (Budapest, 1931)
* {{pallas}}
▲==* A Pallas nagy lexikonában==lexikona
* Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942) 5978. old.
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Feudalizmus]]
[[Kategória:Magyar jogtörténet]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Urbárium”