„Kaposvár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
20. sor:
| KSH kód = 20473
}}
'''Kaposvár''' ([[német nyelv|németül]]: ''Ruppertsburg'', [[horvát nyelv|horvátul]]: ''Kapošvar'') [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] a [[Dél-Dunántúl]]on, [[Somogy vármegye]] és a [[Kaposvári járás]] székhelye, egyetemi város, valamint a [[Kaposvári egyházmegye|Kaposvári Egyházmegye]] székvárosa. A [[Dunántúl]] egyik legfontosabb gazdasági, kulturális, oktatási és sportközpontja. A [[Kapos]] folyó mentén, a Somogyi-dombság területén fekszik. Körülbelül 60 000 fős lakosságával az ország 15. és a [[Dél-Dunántúl]] második legnépesebb települése. Vára és kolostora középkori eredetű, de a vármegyeszékhelyen a török és osztrák támadások következtében nem sok [[19. század|19. századinál]] idősebb épület maradt fenn.
A várost először [[1009]]-ben említik, a legenda szerint [[Róma|Rómához]] hasonlóan hét dombra alapították. [[1061]]-től egyházi központ szerepét töltötte be, majd a [[13. század]]ban felépült a [[Kaposvár vára|vára]] is, amely a [[török hódoltság|török időkben]] egyre fontosabb szerephez jutott. [[1555]]-ben az oszmánok ötnapos ostromban elfoglalták az erődöt és a bencés kolostort, majd a város [[1686]]-ban szabadult fel a török megszállás alól. [[1690]]-től az [[Esterházy család]] birtokaihoz tartozott, akik a somogyi birtokaik központjává tették, így a település gazdasági és közigazgatási szerepe egyre növekedett.
| |||