„Lengyel–szovjet háború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A hivatkozott szócikkben is így van kategorizálva.
24. sor:
A '''lengyel–szovjet háború''' (a lengyel történetírásban '''lengyel–bolsevik háború''') Szovjet-Oroszország és Szovjet-Ukrajna, valamint a [[Második Lengyel Köztársaság]] és az [[Ukrán Népköztársaság]], négy újonnan született állam között zajlott az [[első világháború]] utáni [[Európa|Európában]]. A háború az egyre terebélyesedő konfliktus végeredménye lett. Lengyelország, amely a [[Lengyelország három felosztása|felosztásokat]] követően visszanyerte államiságát, meg akarta védeni azokat a területeket, amelyeket tőle egyszer már elvettek, a szovjetek célja pedig az [[Orosz Birodalom]] által ellenőrzött területek megtartása volt, amelyek felett a világháború alatt elvesztették uralmukat. Mind a két oldal saját magát tekinti győztesnek:<ref name="result" /> a lengyelek azt állítják, sikeresen megvédték államukat, míg a szovjetek a lengyelek 1920-as keleti támadásának visszaverése miatt tekintették magukat a győztesnek.
 
A [[versailles-i békeszerződés]] nem rendezte a Lengyelország és Oroszország közötti határokat, ennek megállapítását több, a háborút követő esemény hátráltatta. Ezek közé tartozik az [[1917-es októberi orosz forradalom|1917-es oroszoroszországi forradalombolsevik puccs]], az [[Orosz Birodalom|orosz]], a [[Német Birodalom|német]] és az [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák]] birodalom szétesése, az [[oroszországi polgárháború]], a [[központi hatalmak]] kivonulása a keleti frontról, valamint [[Ukrajna]] és [[Fehéroroszország]] függetlenedési igénye. Lengyelország [[államfő]]je, [[Józef Piłsudski]] elérkezettnek látta az időt, hogy a keleti határokat, amennyire csak tudja, kitolja, hogy ezt követően meg tudja alkotni a lengyel vezetés alatt álló államok föderációját, a [[Tengerköz|Międzymorzét]]. Ez [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Kelet-Európa]] nagy részét egybeolvasztotta volna, s így megakadályozta volna mind a német, mind az orosz [[imperializmus]] feléledését. [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] Lengyelországban látta a hidat, ami összeköttetést biztosít [[Németország Kommunista Pártja|más kommunista mozgalmakhoz]], amelyek segítségével el tudja terjeszteni Európában a kommunista forradalmakat.
 
[[1919]]-re már a lengyel hadsereg ellenőrizte Nyugat-Ukrajna nagy részét, miután megnyerte a [[lengyel–ukrán háború]]t; a [[Nyugat-ukrajnai Népköztársaság]] sikertelenül próbált meg független államot létrehozni, mert erre a területre mind az ukránok, mind a lengyelek igényt tartottak. Ezalatt Oroszországban, az ott folyó polgárháborúban a bolsevikok elkezdték átvenni az irányítást, és elkezdtek nyugatra terjeszkedni, az igényelt területek irányába. [[1919]] végére világos frontvonal kezdett kirajzolódni. A két fél közötti határon nyílt harc indult, miután Piłsudski serege [[1920]] áprilisában betört Ukrajnába. Itt egy hevenyészve összeállt, mégis ütőképes csapattal találta magát szemben, amely hirtelen rajtaütött. Ekkor a szovjet csapatok a lengyel erőket egészen a fővárosig, [[Varsó]]ig visszaszorították. Ezalatt erősödtek a nyugati félelmek, hogy a szovjet csapatok elérik a német határt, és veszélyeztetik a nyugati hatalmak érdekeit. A nyár közepén Varsó eleste már biztosnak látszott, de augusztus közepén a lengyel erők váratlan győzelmet arattak a [[Varsói csata (1920)|varsói csatában]]. 1920. szeptember végén a lengyelek újabb győzelmet arattak a nyemani csatában.<ref>http://pl.wikipedia.org/wiki/Bitwa_nad_Niemnem</ref> Amikor keleten a lengyelek erői mellé állt a hadiszerencse, a szovjetek kérték, hogy kössenek békét, és a háború [[1920]] októberében tűzszünettel ért véget. A hivatalos [[rigai béke|békeszerződést]] [[1921]]. [[március 18.|március 18-án]] [[Riga|Rigában]] írtak alá, amely a vitatott területeket elosztotta Lengyelország és Szovjet-Oroszország között. A háború nagy mértékben meghatározta a két világháború közti lengyel–szovjet határt.