„Tengelyhatalmak” változatai közötti eltérés

A '''tengelyhatalmak''' vagy '''tengely''' elnevezést a [[második világháború]]<nowiki/>ban a német szövetségi rendszerhez tartozó államok elnevezésére alkalmazzák. Az elnevezést elsősorban a három tengely-nagyhatalomra, [[Harmadik Birodalom|Náci Németország]]<nowiki/>ra, az [[OlaszországOlasz Királyság]]<nowiki/>ra és a [[Japán Birodalom]]<nowiki/>ra használják, de tengelyhatalomnak, vagy tengelyhez tartozónak szokták nevezni a később e szövetségi rendszerhez csatlakozó más országokat is. Az elnevezés onnan ered, hogy [[Benito Mussolini|Mussolini]] [[1936]]. november 1-jén a következő szavakkal hozta nyilvánosságra a néhány nappal korábban megkötött német–olasz egyezményt: ''„a Berlin–Róma-ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely”'', amely köré [[Európa]] többi állama csoportosul.

A szövetségi rendszer kialakulásának első lépése az 1936. [[október 27.|október]] 27- én]] megkötött német–olasz egyezmény, amely voltaképpen a két ország külpolitikájának összehangolásáról és gazdasági érdekterületeinek felosztásáról szólt.

A szövetségi rendszer kialakulásának következő lépése az [[acélpaktum]] néven ismert szerződés volt, amelyet [[1939]]. [[május 21.|május]] 21- én]] kötött Németország és Olaszország. Az acélpaktum már katonai szövetséget jelentett, amely támadó háború esetére is együttműködést írt elő a két ország számára.

A három tengely-nagyhatalom szövetségét rögzítette az [[1940]]. szeptember 27-én aláírt [[háromhatalmi egyezmény]], amelyben Japán lényegében elfogadta Németország és Olaszország vezető szerepét Európában, míg ez utóbbiak Japánét a [[Távol-Kelet|távol-keletikelet]]<nowiki/>i térségben. Az egyezmény segítségnyújtási kötelezettséget írt elő aláíróinak arra az esetre, ha a háborúban az egyezmény megkötésének idején még részt nem vevő ország a szerződő felek bármelyikét megtámadja.

A tengely további résztvevői később kétoldalú szerződéssel csatlakoztak az egyezményhez. Így tett 1940. [[november 20.|november]] 20- án]] a [[MagyarországMagyar Királyság (1920–1945)|Magyar Királyság]], 1940. november 23-án a [[Románia]],Román 1940. november 24-én [[SzlovákiaKirályság]], [[1941]]. március 1-jénén [[Bulgária]],pedig 1941. március 25-éna [[Jugoszlávia]],Bolgár 1941. június 27-én pedig [[HorvátországCárság]].

A tengely-nagyhatalmak között a háború során tényleges stratégiai egyeztetés nem volt, a hatalmak előre nem egyeztetett lépéseikkel sokszor egymás érdekeit keresztezték. Így például az 1939. évi [[Molotov–Ribbentrop-paktum|német–szovjet szerződéseket]] akkor kötötte [[Harmadik Birodalom|Náci Németország]], amikor a [[Japán Birodalom]] és a [[Szovjetunió]] között hadüzenet nélküli háború folyt a Távol-Keleten (a [[halhín-goli csata]]). [[Harmadik Birodalom|Náci Németország]] akkor indította meg az európai háborút, amikor Olaszországaz [[Olasz Királyság]] még nem volt felkészülve, Olaszországaz [[Olasz Királyság]] [[1940]]-ben viszont [[Harmadik Birodalom|Náci Németország]] tudta nélkül kezdett bele a balkáni háborúba, amikor a [[Szovjetunió]] ellen készülő Németországnak éppen békére lett volna szüksége ebben a térségben.

A [[Japán Birodalom]] az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] elleni 1941. december 7-ei támadása után Németország és Olaszország is hadat üzent az Egyesült Államoknak, azonban a tengelyhatalmak működésüket a későbbiekben sem hangolták össze.