Wikipédia

„Miskolc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
igen
Címkék: Kézi visszaállítás Vizuális szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Visszaállítva
1. sor:
{{Magyar település infobox
|név = Miskolc
|kép = Miskolc Montage.jpg
|képméret = 280px
|képaláírás = Bal fentről az óra járásával megegyezően:<br>[[Avasi kilátó]], [[Diósgyőri vár]], [[Széchenyi utca (Miskolc)|Széchenyi utca]], [[Miskolci Nemzeti Színház]], [[Barlangfürdő]], [[Herman Ottó Múzeum]], [[Miskolci Egyetem]], [[Lillafüredi Palotaszálló]]
|címer = HUN_Miskolc_Címer.svg
|zászló =
|címerleírás =
|zászlóleírás =
|embléma1 =
|embléma1aláírás =
|embléma1méret =
|embléma2 =
|embléma2aláírás =
|embléma2méret =
|mottó =
|becenév = Acélváros,<ref>{{Cite web |url=http://www.boon.hu/360-fokos-video-a-kohaszat-ami-nagyvarossa-tette-miskolcot-es-ami-tiz-eve-allt-le-vegleg/3929423 |title=Archivált másolat |accessdate=2019-05-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190506071012/http://www.boon.hu/360-fokos-video-a-kohaszat-ami-nagyvarossa-tette-miskolcot-es-ami-tiz-eve-allt-le-vegleg/3929423 |archivedate=2019-05-06 }}</ref> Nyitott kapuk városa<ref>https://index.hu/info/2014/08/11/kazincbarcika_a_szines_varos/</ref>
|régió = Észak-Magyarország
|megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
|járás = Miskolci
|rang = [[megyeszékhely]]<br />[[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]]
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|polgármester =
|jegyző = Ignácz Dávid
|irányítószám = 3500–3549
|körzethívószám = 46
|testvértelepülései =
|népsűrűség = 668,02
|népsűrűség forrás =
|tengerszint feletti magasság = 131
|terület = 236,67
|földrajzi nagytáj =
|földrajzi középtáj =
|földrajzi kistáj =
| szélességi fok = 48
| szélességi ívperc = 6
| szélességi ívmásodperc = 15
| hosszúsági fok = 20
| hosszúsági ívperc = 47
| hosszúsági ívmásodperc = 29
|szöveg pozíciója = top
|megye pozíciós térkép = -
|weboldal = www.miskolc.hu
}}
'''Miskolc''' ([[Szlovák nyelv|szlovákul]] és [[Cseh nyelv|csehül]] ''Miškovec'', [[Német nyelv|németül]] ''Mischkolz'') [[megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]] [[Magyarország]] északkeleti részén, a [[Bükk-vidék]] keleti lejtőinél. Az [[Észak-Magyarország]]i régió központja és legnagyobb települése.<ref>{{Cite web |url=http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tarsadalom/tajegyseg.html/# |title=Magyarország.hu |accessdate=2008-06-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080430212503/http://www.magyarorszag.hu/orszaginfo/adatok/tarsadalom/tajegyseg.html# |archivedate=2008-04-30}}</ref> [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye]] és a [[Miskolci járás]] székhelye.<ref>[http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_46e7d5c1616be7.34959902 Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja]</ref> A vármegye lakosságának negyede Miskolcon él. Az ország [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|negyedik legnépesebb települése]] [[Budapest]], [[Debrecen]] és [[Szeged]] után, [[agglomeráció]]val együtt Budapest és Debrecen után a harmadik legnagyobb,<ref>{{Cite web |url=http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |title=A KSH honlapja az agglomerációról |accessdate=2011-10-10 |archívurl=https://web.archive.org/web/20060319223706/http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |archívdátum=2006-03-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060319223706/http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,412178&_dad=portal&_schema=PORTAL#sett |archivedate=2006-03-19 }}</ref> illetve a második legnagyobb belterülettel/beépített területtel rendelkező város Magyarországon [[Budapest]] után.
 
A környék [[Európa]] egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] királytól kapott városi rangot. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult.
 
Miskolc Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. A hagyományos nehézipari és élelmiszeripari ágazatok mellett ma már jelentős szerephez jutnak a modern elektronikai, járműipari és vegyipari cégek is a város gazdaságában. Számos innovációs klaszter is működik a városban.
 
Miskolc ambíciója, hogy részben a helyi nagy múltú egyetem tudományos alapjaira építve, részben a már letelepedett nagyvállalatok műszaki hátterére alapozva, a térség kutató-fejlesztő központja legyen.
 
A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a Miskolctapolca [[Barlangfürdő]], a [[Diósgyőri vár]], a [[lillafüredi Palotaszálló]] és a [[Miskolci Nemzeti Színház]], illetve a Miskolci Állatkert és Kultúrpark. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a vármegye és környéke gazdasági, oktatási, kulturális központja. [[Miskolc város ünnepe|Miskolc város napja]]: [[május 11.]]
 
== Fekvése ==
 
A város a Bükk-vidék keleti részén, abba „beágyazódva”, a [[Szinva]], [[Hejő]] és a [[Sajó (folyó)|Sajó]] völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült. A város kivételes szépségét e csodás fekvése miatt is köszönheti. A Sajó, a [[Bódva]] és a [[Hernád (folyó)|Hernád]] összeolvadó völgysíkja, a Miskolci kapu ősidők óta jelentős áru- és személyforgalom színtere.
 
Miskolc területe 236,66&nbsp;km², ebből 54,21&nbsp;km² a belterület, 29,34 km² a zártkert és 153,11&nbsp;km² a külterület. A belterületi rész szélessége kelet-nyugat irányban 19&nbsp;km, észak-dél irányban 10&nbsp;km.<ref>{{Cite web |url=https://www.miskolc.hu/elet-a-varosban/varosinformacio/miskolc-a-nagyvilagban |title=Miskolc földrajzi adatai |accessdate=2020-01-30}}</ref> Mai felszíne – a kéregszerkezeti mozgások eredményeként – lépcsőzetes felépítésű. Keletről nyugat felé 30&nbsp;km kiterjedésű, amin belül négy „lépcső” figyelhető meg; a magasságkülönbség eléri a 800 métert.
* Legmagasabb területe a Borovnyák-tető (945 m).<ref name="gazd">[http://www.miskolc.hu/download.ashx?type=file&id=2011 Gazdasági program a 2007–2008. évre] {{Wayback|url=http://www.miskolc.hu/download.ashx?type=file&id=2011#|date=20081119064839}} (.doc)</ref> A legalacsonyabb terület a Sajó melléke (110–120&nbsp;m), ez az [[alföld]]i táj része. Fiatal, [[pleisztocén]]–[[holocén]] üledékek (kavics, homok, agyag, iszap) építik fel.
* A síksági tájat az [[Avas]]–[[Tetemvár]] vonalától Diósgyőrig egy 250–300 méter magas dombvidéki tájövezet, az Alacsony Bükk váltja fel. Geológiai felépítésében harmadkori tengeri üledék – homok, homokkő, márga, agyag, közbeépült szénrétegek – és miocén-kori vulkáni anyagok, főleg tufák vesznek részt. Felszínét patakok, vízfolyások tagolták fel.
* Diósgyőrtől körülbelül Lillafüredig terjed a Középső Bükk 400–600 méteres rögsorozata, melyet túlnyomórészt triász mészkő, pala, alárendelt dolomit és egyéb kőzetek építenek fel. A tájövezet földrajzi sajátosságait a karsztos lepusztulásformák adják.
* Lillafürednél kezdődik a miskolci táj legmagasabb lépcsője, a 600–900 méterre emelkedő Magas Bükk, vagy Bükk-fennsík. Felépítésében ó- és középkori tengeri üledékek ([[Mészkő (kőzet)|mészkő]], [[palafedés|pala]], [[dolomit]]) és eruptív kőzetek (például diabáz és porfirit) vesznek részt. Keletről nyugat felé fokozatosan emelkedik, belsejében kisebb-nagyobb [[barlang]]ok alakultak ki.<ref>Miskolc (9-15. old); Budapest, 1979, Szerkesztő: Imreh József</ref>
 
== Éghajlat ==
A város sokévi átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve elmondható, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás 22,1&nbsp;°C. Az évi átlagos felhőborítottság 60% körüli.
 
Miskolc átlagos évi csapadékösszege 533&nbsp;mm, ami jellegzetes évi menetet mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónap pedig – közel négyszer akkora értékkel – a június.
 
A napsütéses órák éves összege átlagosan 1800 óra, de évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető a napfénytartam jellegzetes évi menete, a nyári hónapokban van a maximuma (havi 230–250 óra), míg november-január időszakban a minimuma (havi 40–60 óra).
 
A nyári napok (T<sub>max</sub> ≥ 25&nbsp;°C) éves száma 70 nap. A hőségnapok (T<sub>max</sub> ≥ 30&nbsp;°C) éves száma 15 nap. Forró nap (T<sub>max</sub> ≥ 35&nbsp;°C) átlagosan kétévente 1 nap. A fagyos napok (T<sub>min</sub> ≤ 0&nbsp;°C) éves száma 105 nap. A téli napok (T<sub>max</sub> ≤ 0&nbsp;°C) éves száma 30 nap. A zord napok (T<sub>min</sub> ≤ –10&nbsp;°C) éves száma 10 nap.
 
{{Éghajlattáblázat
|város=Miskolc
|Jan_átl_max =0.6
|Feb_átl_max =3.7
|Mar_átl_max =9.8
|Apr_átl_max =15.5
|Maj_átl_max =20.8
|Jun_átl_max =23.8
|Jul_átl_max =25.7
|Aug_átl_max =25.7
|Sep_átl_max =20.7
|Okt_átl_max =14.3
|Nov_átl_max =6.4
|Dec_átl_max =1.7
|Jan_átl =-2.0
|Feb_átl =0.1
|Mar_átl =5.0
|Apr_átl =10.3
|Maj_átl =15.5
|Jun_átl =18.4
|Jul_átl =20.1
|Aug_átl =19.8
|Sep_átl =15.4
|Okt_átl =9.7
|Nov_átl =3.6
|Dec_átl =-0.6
|Jan_átl_min =-4.5
|Feb_átl_min =-3.0
|Mar_átl_min =1.1
|Apr_átl_min =6.0
|Maj_átl_min =10.6
|Jun_átl_min =13.5
|Jul_átl_min =15.2
|Aug_átl_min =14.7
|Sep_átl_min =10.8
|Okt_átl_min =5.9
|Nov_átl_min =0.8
|Dec_átl_min =-2.7
|Jan_átl_csapadék =19
|Feb_átl_csapadék =23
|Mar_átl_csapadék =25
|Apr_átl_csapadék =46
|Maj_átl_csapadék =60
|Jun_átl_csapadék =82
|Jul_átl_csapadék =66
|Aug_átl_csapadék =61
|Sep_átl_csapadék =46
|Okt_átl_csapadék =40
|Nov_átl_csapadék =38
|Dec_átl_csapadék =27
|Jan_napos =50
|Feb_napos =82
|Mar_napos =136
|Apr_napos =176
|Maj_napos =228
|Jun_napos =229
|Jul_napos =248
|Aug_napos =243
|Sep_napos =175
|Okt_napos =133
|Nov_napos =57
|Dec_napos =40
|forrás =[http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/varosok_jellemzoi/Miskolc/ Országos Meteorológiai Szolgálat]
}}
 
* '''Abszolút minimum-hőmérséklet:''' –35,0&nbsp;°C ([[1940]]. [[február 16.]]) ''Miskolc-Görömbölytapolca'' (országos rekord)
* '''Abszolút maximum-hőmérséklet:''' 38,6&nbsp;°C ([[1952]]. [[augusztus 16.]]) ''Miskolc Repülőtér'', ([[2007]]. [[július 20.]]) ''Miskolc Avas''
* '''Legnagyobb évi csapadékösszeg:''' 1554,9&nbsp;mm ([[2010]].) ''Miskolc-Lillafüred-Jávorkút'' (országos rekord)<ref>{{Cite web |url=http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/csapadek/ |title=Archivált másolat |accessdate=2020-07-11 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131004215732/http://owww.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/rekordok/csapadek/ |archivedate=2013-10-04}}</ref>
 
== A város története ==
 
{{fő|Miskolc története}}
{| class="wikitable mw-collapsible mw-collapsed" style="width:500px;"
|-
! style="background:#40e0d0;" colspan="2"|Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta
|-
| colspan="2" style="background:#e0ffff;"|'''Rangja'''
|-
|1909-ig
|[[rendezett tanácsú város]]
|-
|1909–1950
|[[törvényhatósági jogú város]]
|-
|1950–1954
|közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város
|-
|1954–1971
|[[megyei jogú város (tanácsrendszer)|megyei jogú város]]
|-
|1971–1990
|[[Megyei város (tanácsrendszer)|megyei város]]
|-
|1990 óta
|megyei jogú város
|-
| colspan="2" style="background:#e0ffff;"|'''Hozzá tartozó települések'''
|-
|1945 óta
|[[Diósgyőr]], [[Hejőcsaba]]
|-
|1950 óta
|[[Görömböly]], [[Hámor (település)|Hámor]], [[Szirma]]
|-
|1981 óta
|[[Bükkszentlászló]]
|-
| colspan="2" style="background:#e0ffff;"|'''Területi beosztása'''
|-
|1909-ig
|[[Borsod vármegye]]
|-
|1909–1950
|(törvényhatósági jogú város)
|-
|1950–1954
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]]
|-
|1954–1971
|(megyei jogú város)
|-
|1971 óta
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]]
|-
|1994–2012
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]], [[Miskolci kistérség]]
|-
|2013 óta
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]], [[Miskolci járás]]
|-
| colspan="2" style="background:#e0ffff;"|'''[[Megyeszékhely]]'''
|-
|1923-ig
|[[Borsod vármegye]]
|-
|1923–1938
|[[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye]]
|-
|1938–1945
|Borsod vármegye
|-
|1945–1950
|[[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye|Borsod-Gömör vármegye]]
|-
|1950–2022
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]]
|-
|2023–
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye]]
|-
| colspan="2" style="background:#e0ffff;"|'''Egyéb központi szerepköre'''
|-
|1983-ig
|[[Miskolci járás]] székhelye
|-
|1981–1990
|[[Miskolci városkörnyék]] központja
|-
|1994–2012
|[[Miskolci kistérség]] központja
|-
|2013–
|[[Miskolci járás]] központja
|}
 
[[Fájl:MiskolcMap1759.jpg|250px|bélyegkép|balra|Miskolc térképe 1759-ből]]
A [[régészet]]i leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint {{szám|70000|éves}}, [[Őskőkorszak|paleolit kori]] leletek azt bizonyítják, egyike [[Európa]] legrégebben lakott területeinek. Első ismert lakói a [[Kelták|kelta]] [[gotinok]], talán hozzájuk köthető a Miskolctapolcától délre fekvő [[Leányvár (Miskolc)|Leányvár]] építése is. A honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a [[Papszer (Miskolc)|Papszer]] oldalán és a Tetemvár környékén laktak. A mai [[diósgyőri vár]] helyén a [[honfoglalás]] előtt már [[Földvár (építmény)|földvár]] állt.
 
A hely a [[Miskolc nemzetség|Miskóc nemzetségről]] kapta nevét, elsőként [[Anonymus]] említi ezen a néven a [[Gesta Hungarorum]]ban 1173 körül ''(„que nunc uocatur miscoucy”).'' A Miskóc nemzetség, amely a megyének is nevet adó Bors nemzetség egyik ága volt, 1312-ben veszítette el a területet, mert [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] pártjára álltak [[I. Károly magyar király|Károly Róberttel]] szemben. A király a rimaszécsi Széchy-családnak adományozta a birtokot. Ők szereztek Miskolcnak először bíráskodási és vásártartási jogokat.
 
Miskolcot [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király emelte városi rangra – oppidummá, azaz [[mezőváros]]sá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával –, 1365-ben, nagyjából ugyanabban az időben, amikor a közeli [[diósgyőr]]i várat felújíttatta. A király egyben a diósgyőri koronauradalomhoz is csatolta a várost, amely egészen 1848-ig királyi tulajdonban állt. [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1435]]. [[Október 2.|október 2-ai]] oklevelében pallosjogot adott Miskolcnak. A település gyors fejlődésnek indult, a 15. század végén már 2000 lakosa volt, a török hódoltság idején azonban a fejlődés lelassult. 1544-ben a törökök felégették a várost és behódolásra kényszerítették. Miskolcot egészen az 1687-es felszabadulásig adóztatta [[Oszmán Birodalom|a török]], bár a diósgyőri várat már 1674-ben sikerült visszafoglalni. A város ebben az időszakban vált fontos bortermelő központtá, és a 17. század végére már 13 [[céh]] is működött itt. A török idők végére a lakosság létszáma elérte az akkori [[Kassa|Kassáét]].
 
A [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] idején [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] fejedelem rövid időre Miskolcon rendezte be főhadiszállását (1704. január 18-ától március 15-éig). [[1706]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]] az osztrákok kirabolták és felégették a várost, 1711-ben pedig [[kolera]]járvány pusztított, melynek a népesség fele áldozatul esett. Miskolc ezután újra virágzásnak indult. 1724-ben [[Borsod vármegye]] mint központi helyen fekvő, nagy lakosságú mezővárost, Miskolcot választotta a megyeháza felépítésének helyszínéül. Az első népszámlálás 1786-ban 2414 házat és {{szám|14179}} lakost jegyzett föl a városban.
 
 
Több fontos épület a 18. és a 19. század folyamán épült, köztük a [[Városháza (Miskolc)|városháza]], az új [[Megyeháza (Miskolc)|megyeháza]] (1820 körül), a [[Miskolci Nemzeti Színház|színház]] (az ország mai területén álló első kőszínház; az első [[Kolozsvár]]ott épült), a [[Kazinczy utcai zsinagóga (Miskolc)|zsinagóga]], számos iskola és templom. 1867-ben elkezdődött a gázvilágítás bevezetése, 1870. január 9-én átadták a [[Hatvan]]–Miskolc vasútvonalat, amivel a város összeköttetésbe került [[Pest (történelmi település)|Pesttel]], 1874-ben pedig bekötötték az első telefonkészüléket Miskolcon. Ezek az évek azonban nemcsak fejlődést hoztak a városnak: több csapás is sújtotta Miskolcot, 1873-ban ismét kolerajárvány tört ki, 1878-ban pedig [[1878-as miskolci árvíz|hatalmas árvíz]] követelt több száz emberéletet. Az árvíz rengeteg épületet is elpusztított, de helyükre szebb, nagyobb épületek épültek. 1897 júliusában indult el az első miskolci [[villamos]]járat, harmadikként az országban ([[Budapest]] és [[Pozsony]] után), a [[Tiszai pályaudvar]] és a Szent Anna tér között, valamint a Szeles utca és a [[Népkert (Miskolc)|Népkert]] között. Az [[első világháború]] közvetlenül nem érintette a várost, de közvetetten rengeteg ember halálát okozta, a fronton és a kolerajárványban is rengeteg miskolci halt meg.
 
Miskolc volt az 1886-os közigazgatási rendezés után a [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] előtti Magyarország egyetlen városa, amely rendkívül dinamikus növekedésének köszönhetően [[rendezett tanácsú város]]ból [[törvényhatósági jogú város]]sá tudott átalakulni 1909-ben.
 
[[Büntetés-végrehajtási intézet]]ét (ma: [[Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet]]) 1902-ben alapították.
 
 
A [[trianoni békeszerződés]] után Miskolc [[Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye|Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye]] székhelye lett. Ebben az időben a gazdaságban rövid időre hanyatlás következett be. A Trianon után elcsatolt országrészekből menekültek egész serege érkezett Miskolcra. A városnak át kellett vennie az addigi régióközpont, [[Kassa]] szerepét. Ez és a közelítő [[második világháború]]ra való felkészülés – amely Miskolcot az ország legfontosabb nehézipari központjává tette – újabb fejlődést hozott, bár a város sokat szenvedett a háború utolsó évében. Az ország német megszállása során – a vármegye főispánjának és a város polgármesterének közreműködésével – a helyi zsidó lakosságot gettósították, majd 1944 júniusának közepén a környék kisvárosaiból és a járásból összeszedettekkel együtt haláltáborokba szállították; mindent összevéve, a miskolci izraeliták 78 százaléka, mintegy 8900 fő veszett oda. Az első légitámadás 1944. június 2-án érte a várost. A [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] december 4-én foglalta el Miskolcot. A háború alatt 350 épület semmisült meg és 7150-ben esett komoly kár.
 
1945-ben [[Diósgyőr]]t és [[Hejőcsaba|Hejőcsabát]], 1950-ben [[Görömböly]]t, [[Szirma|Szirmát]] és [[Hámor (település)|Hámort]] csatolták a városhoz. 1949-ben a [[Selmecbánya|Selmecbányáról]] [[Sopron]]ba költöztetett [[Selmeci Akadémia|Bányászati Akadémiát]] a nyugati határhoz túl közelinek ítélt városból keletebbre, Miskolcra hozták, akkor már [[Miskolci Egyetem|Nehézipari Műszaki Egyetem]] néven. Az elkövetkezendő évtizedekben a város hat évre az ország második legnépesebb, egyben ötödik legnagyobb városa lett, az 1980-as években több mint {{szám|210000}} lakossal. 1983-tól a város lakossága egyre fogyott a 2017-es 157 ezres szintre. Mai kiterjedését 1981-ben érte el, amikor hozzácsatolták [[Bükkszentlászló]]t.
 
Az 1990-es évek a miskolci nehézipar hanyatlását hozták. A város népessége csökkenni kezdett, s [[Debrecen]] vette át helyét az ország második legnépesebb városaként. A 2000-es évektől folyamatos fejlődés volt megfigyelhető a városban, amivel az ''acélváros'' mítoszról a kultúra és turizmus városává válna Miskolc.
 
Miskolc 2005-ben az [[Európa kulturális fővárosa]] pályázaton [[Pécs]] után a második helyet szerezte meg, maga mögé utasítva ezzel Egert, Debrecent, Győrt, Budapestet és Sopront.
[[Fájl:Miskolc city hall square.jpg|bélyegkép|320x320px|[[Városház tér (Miskolc)|Városház tér]]]]
2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost, 2010-ben pedig megkapta az Értékgazdag Település címet.<ref>{{Cite web |url=http://minap.hu/news.php?extend.29829.21 |title=Miskolc, az Értékgazdag Település – MiNap.hu |accessdate=2010-09-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110828142339/http://minap.hu/news.php?extend.29829.21 |archivedate=2011-08-28 }}</ref>
 
== Népesség ==
{{Historical populations
| title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQADk0VVw0AA1CigoCgqA===</ref>
| title= Lakosságszám<ref name= "ksh.hu01">{{cite web |title= Területi adatok – Budapest |url= http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 |publisher= [[KSH]] |work= Népszámlálás 2011 |accessdate= 1 January 2018}}</ref>{{nincs a forrásban}}
| percentages = pagr
| 1870 |31061
285 ⟶ 18 sor:
| 2001 |184125
| 2011 |167754
| 2022 |145735147533
}}
 
Miskolc lakónépessége [[20112022]]. [[januároktóber 1.|januároktóber 1-jén]] {{szám|167754147533}} fő volt, ami [[Borsod-Abaúj-Zemplén megyevármegye]] össznépességének 2423,47%-át tette ki. MiskolcA a2011-es vármegyenépszámlálás másodikóta legsűrűbben{{szám|20221}} lakottfővel települése,csökkent ebbena város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-enre jutó lakók száma, átlagosan 708,8623 ember volt. Miskolc népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 20112022-es év elejénben a 19város évesnéllakónépességének fiatalabbaka népességen13%-a belüli14 súlyaévnél 20%fiatalabb, míg a 6065 éven felülieké 2423% volt. A2022-ben nemeka arányaférfiaknál Miskolcon70,1, kedvezőtlena nőknél 77,3 ugyanisév ezervolt férfiraa 1születéskor 146várható nőátlagos jutélettartam. 2017-benA legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a férfiaknállegtöbben 70a városban {{szám|51012}} fő, utánuk a nőknélkövetkező 77,6nagy évcsoport volta diplomával rendelkezők {{szám|34543}} fővel. 2022-ben a születéskor6 várhatóévnél átlagosidősebb élettartamnépesség 85%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 56,6%-a, mintegy 9 4659709 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[Magyarországi cigányok|cigány]], [[Magyarországi németek|német]] és [[magyarországi szlovákokruszinok|szlovákruszin]] nemzetiségineknemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
 
A [[19. század]] utolsó harmadától Miskolc lakosságszáma fokozatosan növekedett, egészen 1980-ig. A [[Második világháború|II. világháború]] rövid időre megakasztotta a fejlődést, majd a háború után robbanásszerűen növekedni kezdett Miskolc lakosságszáma, ez főleg az ipar erőteljes fejlesztésének köszönhető. Miskolc népessége az [[1980]]-as évek közepe óta folyamatosan csökken. Népességének történelmi csúcsa 1985-ben volt amikor is {{szám|211645}} fő élt Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelyén. Az elmúlt évtizedek csökkenési ütemét figyelembe véve a demográfusok számításai szerint Miskolc lakossága 2030-ra {{szám|120000}} főre is csökkenhet. Ma már annyian élnek Miskolcon, mint 1960-ban.
 
A 20112022-es népszámlálásonnépszámlálási aadatok népességszerint 49%-a nem adott választ a vallási hovatartozással kapcsolatos kérdésre. A magukat vallási közösséghez tartozónak valló miskolciak túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a [[Magyarországi Református Egyház|református]] és a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikus]].
 
<timeline>
345 ⟶ 78 sor:
bar:2001 from: 0 till:184125
bar:2011 from: 0 till:167754
bar:2022 from: 0 till:145735147533
 
PlotData=
363 ⟶ 96 sor:
bar:2001 at:184125 fontsize:XS text: 184&nbsp;125 shift:(-13,5)
bar:2011 at:167754 fontsize:XS text: 167&nbsp;754 shift:(-14,5)
bar:2022 at:145735147533 fontsize:XS text: 145147&nbsp;735533 shift:(-14,5)
 
TextData=
370 ⟶ 103 sor:
 
</timeline>
 
=== Iskolai végzettség ===
 
{{diagram
|helyzet=right
|táblaszélesség=400px
|cím=Iskolai végzettség<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpNoSF5fyadaWAZjXFpYAWfeWhLYOAOUJ1PooCgqA===</ref>
|cím háttér=
|szöveg szín=
|bal1=
|jobb2=fő
|szélesség=
|oszlopok=
{{diagram százalék|Általános iskolát nem végezte el|#FF1493|23|11707}}
{{diagram százalék|Általános iskola|#FFA500|42|21190}}
{{diagram százalék|Szakmunkás|#32CD32|40|20587}}
{{diagram százalék|Érettségi|#00BFFF|100|51012}}
{{diagram százalék|Diploma|#4169E1|68|34543}}
|képaláírás=''A 2022. évi népszámlálás szerint.''
}}
 
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|55032}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|44891}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők {{szám|26160}} fővel, a szakmunkás végzettségűek {{szám|23494}} fővel, végül a diplomások {{szám|22936}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkEezJgQA2VYpCwqA===</ref>
 
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|54595}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők voltak {{szám|32323}} fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők {{szám|30329}} fővel, a szakmunkások {{szám|23921}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek {{szám|15832}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkEezJgQA2VYpCwqA===</ref>
 
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|51012}} fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak {{szám|34543}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők {{szám|21190}} fővel, a szakmunkás végzettségűek {{szám|20587}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek {{szám|34543}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQDEUcAGkARgT2rvyafs6AZj6OzoAWca6hIYmAOUJ1QuLULS4sXkEqmujY-Jom9IDkEezJgQA2VYoCgqA===</ref>
 
=== Etnikai összetétel ===
 
{| class="infobox" style="float:center;"
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgSllb0aLaw-TeWsADlCQ5WFjd2j7kVz8rZ7gGFH65X1A7fytHvCV5A9mxPgCjpx7jgfl8cABpcEYe4cWEUIrIgpAA</ref>
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16 Területi adatok – Jász-Nagykun-Szolnok megye] (KSH, Népszámlálás 2011)</ref>{{nincs a forrásban}}
|-
! Nemzetiség || Népesség (20112022)
|-
|{{Zászló|Romani}} [[Magyarországi cigányok|Cigány]] || 5 4412388
|-
|{{Zászló|Német}} [[Magyarországi németek|Német]] || 912671
|-
|[[Fájl:Flag of Rusyns 2007.svg|22px|]] [[Ruszinok|Ruszin]] || 308
|{{Zászló|Szlovák}} [[magyarországi szlovákok|Szlovák]] || 420
|-
|{{Zászló|RománUkrán}} [[magyarországiMagyarországi románokukránok|RománUkrán]] || 208288
|-
|{{Zászló|OroszSzlovák}} [[OroszokMagyarországi szlovákok|OroszSzlovák]] || 191254
|}
 
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága {{szám|184125|fő}} volt, ebből a válaszadók {{szám|182187176609|fő}} volt, {{szám|176281|fő}} [[Magyarok|magyar]]nak, míg 4135 fő [[Cigányok|cigány]]nak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 474 fő [[Németek|német]], 472 fő [[Szlovákok|szlovák]] és 213 fő [[Görögök|görög]] etnikumnak vallotta magát.<ref>[httphttps://wwwnepszamlalas2022.nepszamlalas2001ksh.hu/hunadatbazis/kotetek#/06table/12WBS003/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]Jpm9IDkACE0biwACQ4E5dW9Gm2sPi2VrAA5QiPVxc294-5FC4q2B4BhJ5vV9UP3irQHwjeQPs2F9AcdOA8cL9vjgANIQjAPDhwijFFGFIA===</ref>
 
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága {{szám|167754|fő}} volt, ebből a válaszadók {{szám|151416142200|fő}} volt, {{szám|141951|fő}} magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.<ref>http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html</ref> Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a romákcigányok (5441 fő), a németek (912 fő) és a románok (208 fő) száma nőtt. A román és a német nemzetiségűek száma megkétszereződött.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16 Területi adatok – Jász-Nagykun-Szolnok megye]</ref>{{nincs a forrásban}} A szlováknak vallók száma (420 fő) kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Miskolcon él a legtöbb magát [[Cigányok|cigány]]nak, [[oroszok|orosz]]nak (191 fő), [[szlovákok|szlovák]]nak, [[németek|német]]nek valló nemzetiségi.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-Jpm9IDkACE0biwACQ4E5dW9Gm2sPi2VrAA5QiPVxc294-5FC4q2B4BhJ5vV9UP3irQHwjeQPs2F9AcdOA8cL9vjgANIQjAPDhwijFFGFIA===</ref>
 
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága {{szám|147533}} fő volt, ebből a válaszadók {{szám|126330}} fő volt, {{szám|125746}} fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a ruszinok (308 fő) és az ukránok (288 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a cigányok (2388 fő) és a németek (671 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 1632 főről 5259 főre.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgSllb0aLaw-TeWsADlCQ5WFjd2j7kVz8rZ7gGFH65X1A7fytHvCV5A9mxPgCjpx7jgfl8cABpcEYe4cWEUIrIgpAA</ref>
 
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="50%"
|-
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás''' <ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEYEnLyCmhzMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADYqmtRMXAISMmbW6Nj4mm70gOQAITRuLAAJDgTt3b0aY6w-I52sADlCK93Nw7Pr7kUHhrYPgGEvl931Jd_g00B9CH8QOc2EDIddOB8cKDgTgANIIjAfDhoijVHGVIA===</ref>
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás'''
|-
! align="center" | Időszak
! align="center" | {{Zászló|Magyar}}
! align="center" | {{Zászló|Romani}}
! align="center" | {{Zászló|Német}}
! align="center" | {{Zászló[[Fájl:Flag of Rusyns 2007.svg|Szlovák}}22px|]]
! align="center" | {{Zászló|RománUkrán}}
! align="center" | {{Zászló|OroszSzlovák}}
! align="center" | Egyéb/Nem válaszolt
! align="center" | Összesen
|-
| align="center" | 2001
| align="center" | 2001<ref>{{cite web|url = http://www.nepszamlalas2001.hu|title = 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora|accessdate = 2010-09-08|date = 2001-01-10|publisher = nepszamalas.hu|language = magyar}}</ref>
| align="center" | 9592,7478%
| align="center" | 2,2518%
| align="center" | 0,2625%
| align="center" | 0,2602%
| align="center" | 0,0506%
| align="center" | -0,25%
| align="center" | 13,2596%
| align="center" | '''100%'''
|-
| align="center" | 2011
| align="center" | 2011<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_13|title=Területi adatok – Pest megye |accessdate= 2014-07-07|publisher=KSH}}</ref>{{nincs a forrásban}}
| align="center" | 8480,6225%
| align="center" | 3,2408%
| align="center" | 0,5452%
| align="center" | 0,2509%
| align="center" | 0,1207%
| align="center" | 0,1124%
| align="center" | 1114,1245%
| align="center" | '''100%'''
|-
| align="center" | 2022
| align="center" | 80,27%
| align="center" | 1,52%
| align="center" | 0,43%
| align="center" | 0,20%
| align="center" | 0,18%
| align="center" | 0,16%
| align="center" | 13,53%
| align="center" | '''100%'''
|}
 
=== Vallási összetétel ===
 
{{Kördiagram
| képaláírás= Miskolc lakóinak vallási összetétele 2022-ben<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBMWsNhWaNe5NkDWlwlW1DA4jrD5d_b0ttQApM4vrvbUAOT5yG6wXw4oi34KgA=</ref>
| képaláírás= Miskolc lakóinak vallási összetétele 2011-ben<ref name="ksh.hu01"/>
| egyéb =
| felirat1 = [[Római katolikus egyház|Római katolikusok]]
| érték1 = 2923.34
| szín1 = purple
| felirat2 = [[Kálvinizmus|Reformátusok]]
| érték2 = 1514.3
| szín2 = blue
| felirat3 = [[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikusok]]
| érték3 = 3.94
| szín3 = #FF00FF
| felirat4 = [[Evangélikus kereszténység|Evangélikusok]]
| érték4 = 0.98
| szín4 = aqua
| felirat5 = Egyéb
| érték5 = 1.67
| szín5 = grey
| felirat6 = Vallási közösséghez nem tartozik
| érték6 = 1812.42
| szín6 = white#FFEBCD
| felirat7 = Nem válaszolt
| érték7 = 3043.6
| szín7 = black
}}
456 ⟶ 229 sor:
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Miskolcon a lakosság több mint fele (74,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref name="nepszamlalas2001.hu">http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html</ref> A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (49%). A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma {{szám|77972|fő}}, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] {{szám|12255|fő}}. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] ({{szám|41415|fő}}) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (2652 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (187 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 172 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,4%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 14,9%-a vallotta magát.<ref name="nepszamlalas2001.hu"/>
 
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Miskolcon a lakosság fele (51%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.ref name="ksh.hu01"/>{{nincs a forrásban}} Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (33,2%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma {{szám|49161|fő}}, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 6580 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] (25 606 fő) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (1485 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (135 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény közösség működik. A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 104 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden más felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30,6%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 18,4%-a vallotta magát.<ref name=">https://nepszamlalas2022.ksh.hu01"hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEABmbIAWAQA2IpLUTFwCEjJq2ujY-Jpm9IDkNjUAYQSlrDZVmnXuLZB15cI1tQwOY6w-PYO9bbUAKXPLm_21ADk-clusV6OKYr_CkA</ref>{{nincs a forrásban}}
 
== Közigazgatás ==
{{Bővebben|Miskolc polgármestereinek listája}}
Miskolc polgármestereinek listája 1990-től:
{| class="wikitable"
!Név
!Terminus
!Jelölő szervezet
|-
|Csoba Tamás
|1990–1993
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]
|-
|[[T. Asztalos Ildikó]]
|1993–1994
|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]<ref>{{Cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/EszakMagyarorszag_1993_10/?pg=292&layout=s |title=Új polgármester: Asztalos Ildikó |accessdate=2020-05-12}}</ref>
|-
| rowspan="2" |[[Kobold Tamás]]
|1994–1998
|[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]
|-
|1998–2002
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]
|-
|[[Káli Sándor]]
|2002–2010
|[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]
|-
|[[Kriza Ákos]]
|2010–2019
|[[Fidesz–KDNP Pártszövetség|Fidesz-KDNP]]
|-
|[[Veres Pál (polgármester)|Veres Pál]]
|2019 óta
|Függetlenek SZIVE-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Momentum Mozgalom|MOMENTUM]]-[[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéd]]
-[[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Mindenki Magyarországa Mozgalom|MMM]]-Velünk a Város{{Jegyzet*|Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület-MSZP-Momentum-Párbeszéd-Jobbik-LMP-DK-Mindenki Magyarországa Mozgalom-Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület}}
|}
 
=== Önkormányzat ===
{{bővebben|Miskolc polgármestereinek listája}}
==== A 2019-es választás után ====
[[Fájl:Hungary Miskolc Town Council 2019.svg|250px|bélyegkép|jobbra|Miskolc közgyűlésének megoszlása {{legend|#FF0000|Velünk a Város: 16 hely}} {{legend|#FFA500|Fidesz-KDNP: 10 hely}} {{legend|#008000|Mi Hazánk: 1 hely}} {{legend|#8A2BE2|Új Lendület Miskolcért: 1 hely}}]]
* Polgármester: [[Veres Pál (polgármester)|Veres Pál]] (Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéd]]-[[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Mindenki Magyarországa Mozgalom]]-Velünk a Város Lokálpatrióta Egyesület)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=05&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=202&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=misk |title=Miskolc települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-01-12 |publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>
* Alpolgármester: Varga Andrea Klára, [[Szopkó Tibor]], Badány Lajos<ref>{{Cite web |url=https://www.miskolc.hu/aktualis/badany-lajos-miskolc-uj-alpolgarmestere |title=Badány Lajos Miskolc új alpolgármestere |accessdate=2021-05-29}}</ref>
*Jegyző: Dr. Ignácz Dávid
*Aljegyző: Dr. Barva Attila, Csiszárné Dr. Sajgó Erika (2020 szeptemberig ideiglenesen: Dr. Buda Zsuzsanna)
* Tanácsnokok:<ref>https://www.miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/szervezeti-es-szemelyzeti-adatok#</ref>
 
{| class="wikitable"
!Tanácsnokok
!Tanácsnok
|-
|Fejlesztési tanácsnok
|Badány Lajos
|-
|Közművelődési és turisztikai tanácsnok
|Borkuti László Imre
|-
|Gazdálkodási tanácsnok
|Dr. Mokrai Mihály
|-
|Koordinációs tanácsnok
|Dr. Simon Gábor
|-
|Humánpolitikai tanácsnok
|Hegedüs Andrea
|-
|Koordinációs tanácsnok
|Molnár Péter
|-
|Üzemeltetési tanácsnok
|Révész Péter
|}
 
{| class="wikitable"
|+Miskolc képviselő-testületének tagjai jelölő szervezetek szerint<ref>https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=5&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p_1632770263_prpTelepulesKod=202&p_r_p_1632770263_prpVlId=294&p_r_p_1632770263_prpVltId=687&p_r_p_1632770263_prpMegyeKod=05#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop</ref>
!Jelölő szervezet(ek)
!Egyéni
választókerület
!Kompenzációs
lista
!Összesen
|-
|Függetlenek SZIVE-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéd]]-[[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Mindenki Magyarországa Mozgalom|MMM]]-Velünk a Város
|15
|0
|15
|-
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]
|4
|6
|10
|-
|[[Mi Hazánk Mozgalom|Mi Hazánk]]
|0
|1
|1
|-
|Új Lendület Miskolcért
|0
|1
|1
|}
 
=== Nemzetiségi önkormányzatok ===
Miskolcon a 2019–2024 közti választási ciklusban kilenc közvetlenül választott helyi nemzetiségi önkormányzat működik.<ref>{{Cite web |url=https://www.miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/nemzetisegi-onkormanyzatok |title=Nemzetiségi önkormányzatok |accessdate=2022-10-01}}</ref>
{| class="wikitable"
! colspan="2" |Miskolci nemzetiségi önkormányzatok és elnökeik
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzata
|Valcsev Ivanov János László
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Görög Nemzetiségi Önkormányzata
|dr. Czecz Zoltán
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzata
|Szabó Mónika
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzata
|Dr. Lange László
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Örmény Nemzetiségi Önkormányzata
|Dr. Rózsa Péter
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata
|Lakatos Ernő
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzata
|Szónoczki Mária
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata
|Bárány Péter
|-
|Miskolc Megyei Jogú Város Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata
|Ignácz Viktória
|}
 
=== Országgyűlési képviselők ===
 
A régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt a város négy választókerülethez tartozott.<ref>[https://static.valasztas.hu/parval2006/hu/02/kormrend/1990-2mt.html 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról]</ref>
 
{| class="wikitable" style="display: inline-table;"
|-
! Név !! !! Párt !! Terminus !! Választókerület
|-
|[[Balázsi Tibor]] || style="background-color:#008000;"| || [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] || 1990–1994 ||rowspan=5| Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. választókerület<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBo%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D1%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=LGkjPRTq Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületének választási eredményei]</ref>
|-
|[[Fedor Vilmos]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 1994–1998
|-
|[[Lenártek András]]|| style="background-color:#ff8c00;" | || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 1998–2002
|-
|Fedor Vilmos || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 2002–2010
|-
|[[Csöbör Katalin]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2010–2014
|-
|dr. [[Balás István]]|| style="background-color:#008000;" | || [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] || 1990–1994 ||rowspan=5| Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. választókerület<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBo%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D2%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=LGkjPRTq Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületének választási eredményei]</ref>
|-
|dr. [[Koleszár Lajos]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 1994–1998
|-
|dr. [[Répássy Róbert]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 1998–2002
|-
|dr. [[Simon Gábor (politikus, 1972)|Simon Gábor]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 2002–2010
|-
|dr. [[Zsiga Marcell]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2010–2014
|-
|[[Mile Lajos]] || style="background-color:#008000;"| || [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] || 1990–1994 ||rowspan=5| Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 3. sz. választókerület <ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBo%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D3%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=LGkjPRTq Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. számú választókerületének választási eredményei]</ref>
|-
|[[Korinthus Katalin]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 1994–1998
|-
|[[Kádas Mihály]]|| style="background-color:#ff8c00;" | || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 1998–2002
|-
|[[Káli Sándor]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 2002–2010
|-
|dr. [[Nagy Kálmán (orvos)|Nagy Kálmán]] || style="background-color:#B8860B;"| || [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] || 2010–2014
|-
|dr. [[Kiss György (politikus)|Kiss György]] || style="background-color:#008000;"| || [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]] || 1990–1994 ||rowspan=3| Régi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 4. sz. választókerület <ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBo%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D4%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=LGkjPRTq Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4. számú választókerületének választási eredményei]</ref>
|-
|dr. [[Tompa Sándor (politikus)|Tompa Sándor]]|| style="background-color:#FF0000;" | || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 1994–2010
|-
|[[Sebestyén László (politikus)|Sebestyén László]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2010–2014
|}
 
Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében Miskolc két országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a [[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület|Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz.]] és a [[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület|Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz.]]-hoz
 
{| class="wikitable" style="display: inline-table;"
|-
! Név !! !! Párt !! Terminus !! Választókerület
|-
|[[Csöbör Katalin]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2014– || [[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]
|-
|dr. [[Varga László (politikus, 1979)|Varga László]] || style="background-color:#FF0000;"| || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || 2014–2018 ||rowspan=3| [[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]
|-
|[[Hubay György]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2018–2022
|-
|[[Kiss János (politikus, 1967)|Dr. Kiss János]] || style="background-color:#ff8c00;"| || [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]] || 2022–
|}
 
=== Városrészek ===
<div style="position: relative">
[[Fájl:Miskolc map.svg|700px|Miskolc térképe]]
{{Image label|x=0.91 |y=0.36 |scale=500|text=<small>[[Belváros (Miskolc)|Belváros]]</small>}}
{{Image label|x=1.06 |y=0.49 |scale=500|text=<small>[[Martinkertváros]]</small>}}
{{Image label|x=1.23 |y=0.69 |scale=500|text=<small>[[Szirma]]</small>}}
{{Image label|x=0.5 |y=0.65 |scale=500|text=<small>[[Komlóstető]]</small>}}
{{Image label|x=0.84 |y=0.92 |scale=500|text=<small>[[Görömböly]]</small>}}
{{Image label|x=0.62 |y=0.8 |scale=500|text=<small>[[Miskolctapolca]]</small>}}
{{Image label|x=0.83 |y=0.71 |scale=500|text=<small>[[Hejőcsaba]]</small>}}
{{Image label|x=0.06 |y=0.65 |scale=500|text=<small>[[Bükkszentlászló]]</small>}}
{{Image label|x=0.51 |y=0.37 |scale=500|text=<small>[[Bulgárföld]]</small>}}
{{Image label|x=0.52 |y=0.49 |scale=500|text=<small>[[Diósgyőr-Vasgyár|Vasgyár]]</small>}}
{{Image label|x=0.31 |y=0.41 |scale=500|text=<small>[[Diósgyőr]]</small>}}
{{Image label|x=0.76 |y=0.62 |scale=500|text=<small>[[Egyetemváros (Miskolc)|Egyetemváros]]</small>}}
{{Image label|x=0.81 |y=0.52 |scale=500|text=<small>[[Avas]]</small>}}
{{Image label|x=0.15 |y=0.37 |scale=500|text=<small>[[Felsőgyőr]]</small>}}
{{Image label|x=0.1 |y=0.40 |scale=500|text=<small>([[Berekalja (Miskolc)|Berekalja]], Majláth)</small>}}
{{Image label|x=0.78 |y=0.27 |scale=500|text=<small>[[Bábonyibérc]]</small>}}
{{Image label|x=0.18 |y=0.08 |scale=500|text=<small>[[Pereces]]</small>}}
{{Image label|x=1.06 |y=0.4 |scale=500|text=<small>Selyemrét</small>}}
{{Image label|x=0.42 |y=0.44 |scale=500|text=<small>[[Újdiósgyőr]]</small>}}
{{Image label|x=0.40 |y=0.36 |scale=500|text=<small>Kilián</small>}}
<!--{{Image label|x=0.62 |y=0.43 |scale=500|text=<small>Tatárdomb</small>}}-->
{{Image label|x=0.87 |y=0.44 |scale=500|text=<small>Vörösmarty vr.</small>}}
{{Image label|x=0.96 |y=0.20 |scale=500|text=<small>Szentpéteri kapu</small>}}
{{Image label|x=0.78 |y=0.36 |scale=500|text=<small>Győri kapu</small>}}
{{Image label|x=1.01 |y=0.34 |scale=500|text=<small>Zsolcai kapu</small>}}
{{Image label|x=0.87 |y=0.49 |scale=500|text=<small>Csabai</small>}}
{{Image label|x=0.88 |y=0.51 |scale=500|text=<small>kapu</small>}}
{{Image label|x=0.02 |y=0.16 |scale=500|text=<small>[[Csanyik]]</small>}}
</div>
 
;Avas
{{bővebben|Avas}}
 
[[Fájl:Avasi Belltower.jpg|bélyegkép|Avasi református templom gótikus harangtoronya]]
Az Avas Miskolc „hegye”, a város fölé magasodó domb, melynek tetején a város jelképe, az [[Avas|avasi kilátó]] és tévétorony áll, a belváros felé eső részén pedig a gótikus [[avasi templom]], melynek harangjátéka negyedóránként hallható. Az Avas északi részén hangulatos utcácskák és borospincék találhatók, a déli részen pedig a város legnagyobb lakótelepe. A lakótelepen belüli tájékozódást az építési sorrendet tükröző felosztás segítheti, három „ütemre” van osztva.
 
;Bábonyibérc
{{bővebben|Bábonyibérc}}
A Városház tértől északra a belvároshoz közeli kertvárosi negyed. Egykoron jellemző volt rá a szőlőtermesztés, de most már kertes házas környék. Két dombot foglal magába, köztük egy mély völgy, amit régen egy gáttal egészítettek ki, de erre ma már nincs szükség. Gyönyörű a kilátás a Bükk-vidék hegyeire, valamint az Avasra. 2006-tól már mindkét dombra jár fel helyi busz, a [[11-es busz (Miskolc)|11]]-es.
 
;Belváros
{{bővebben|Belváros (Miskolc)}}
 
[[Fájl:Former Three Roses Hotel, Miskolc city01.jpg|bélyegkép|370x370px|A belváros]]
Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca ([[Széchenyi utca (Miskolc)|Széchenyi István út]]) és az ennek folytatásában elterülő [[Városház tér (Miskolc)|Városház tér]] őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a [[Búza tér (Miskolc)|Búza téri]] autóbusz-pályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.
 
;Diósgyőr
{{bővebben|Diósgyőr}}
 
Diósgyőr a Nagy-Miskolcot alkotó másik történelmi település, itt található a [[Diósgyőri vár|diósgyőri királyi vár]] és a [[diósgyőri VTK|futballcsapat]] stadionja. A tulajdonképpeni Miskolccal [[Újdiósgyőr]] köti össze, melynek központja az Újgyőri főtér. A két központ között fekszik a [[Bulgárföld]] és a Kilián városrész. Miskolc belvárosát a [[Győri kapu]] nevű városrész kapcsolja össze a Felsővároson keresztül Újgyőrön át Diósgyőrrel.
 
;Egyetemváros
{{bővebben|Egyetemváros (Miskolc)}}
 
A [[Miskolci Egyetem]] épületei más városok egyetemeivel ellentétben nem a belvárosban szétszórtan helyezkednek el, hanem összefüggő városrészt alkotnak az Avas és Tapolca között, előbbihez közelebb. A nagyrészt összekapcsolt épületeket hatalmas park veszi körül.
 
;Hejőcsaba és Görömböly
{{bővebben|Hejőcsaba|Görömböly}}
Két, mára egybeépült egykori község Miskolc fő tengelyétől távolabb. Hejőcsabát 1945-ben, [[Görömböly]]t 1950-ben csatolták a városhoz. [[Hejőcsaba]] nyugati végéhez csatlakozik a [[Hejőpark]] (régebbi nevén Úttörőpark), amely fokozatosan növekszik, határos az [[Egyetemváros (Miskolc)|Egyetemvárossal]].
 
;Komlóstető
{{bővebben|Komlóstető}}
Komlóstető a [[Diósgyőr-Vasgyár|Vasgyártól]] délre a Bükk nyúlványára kapaszkodik fel egészen a gerincig, [[Miskolctapolca]] északi pereméig.
 
;Martinkertváros
{{bővebben|Martinkertváros}}
Martinkertváros (korábban Martintelep) soha nem volt önálló település; dinamikusan fejlődő kertvárosi övezet a Belváros és [[Szirma]] között.
 
;Miskolctapolca
{{bővebben|Miskolctapolca}}
 
Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely, elsősorban [[barlangfürdő]]jéről és a [[Sziklakápolna (Miskolctapolca)|Sziklakápolnáról]] híres. 1950 óta Miskolc része, azelőtt rövid ideig Görömböly községhez tartozott, előtte egyházi birtok volt. Lakói népszavazás útján önálló településsé alakítását kezdeményezték.
 
;Pereces
{{bővebben|Pereces}}
Pereces bányásztelepülés volt, ennek nyomai láthatók ma is.
 
;Közigazgatásilag a városhoz tartozó különálló települések
Miskolctól különálló települések, amelyek közigazgatásilag a városhoz tartoznak, gyakorlatilag inkább az agglomeráció részei (az évszámok a városhoz csatolás évét jelentik). Ezek Szirmát kivéve mind hegyvidéki településrészek:
* [[Alsóhámor (Miskolc)|Alsóhámor]] (1950)
* [[Bükkszentlászló]] (1981)
* [[Felsőhámor (Miskolc)|Felsőhámor]] (1950)
* [[Lillafüred]] (1950)
* [[Ómassa]] (1950)
* [[Szirma]] (1950)
 
;A KSH adatai
A [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] összeállítása a következő városrészeket tartalmazza, a mezőgazdasági és a lakónépesség nélküli területek kivételével (zárójelben a lakosságszám a 2011-es népszámláláskor):<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30456 KSH – Helységnévtár, Miskolc, 2013]</ref>
* Központi belterület ({{szám|149344}})
* Egyéb belterület
** Bükkszentlászló (569)
** Hámor (270)
** Lillafüred (217)
** Miskolctapolca (4712)
** Ómassa (165)
** Pereces (3111)
** Szirma (3918)
* Külterület
** Ághegy (129)
** Bábonyibérc (98)
** Bandzsalgó (65)
** Bedegvölgy (44)
** Bodótető (62)
** Brucknertanya (3)
** Csanyikvölgy (6)
** Csernalj (26)
** Erenyővölgy (410)
** Felsőruzsin (21)
** Garadna (7)
** Kánás (31)
** Kiskőbánya (54)
** Középruzsin (107)
** Kutyor és Danlos (4)
** Lyukóbánya (767)
** Magashegy (87)
** Margitta (8)
** Muszkástelep (32)
** Nagyszentbenedek (326)
** Őzugró (191)
** Szentlélek (4)
** Újmassa (5)
 
== Városkapuk ==
{{bővebben|Miskolc kapui}}
[[Fájl:Rovastablafoto miskolc.jpg|bélyegkép|2011-ben [[Rovásírás|rovásos]] helynévtáblákat helyeztek el Miskolc bevezető útjai mentén]]
[[Fájl:Miskolc faragott címere Lillafüreden.jpg|bélyegkép|Miskolc faragott címere [[Lillafüred]]en]]
 
Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt ''kapu'' elnevezésű utcák nevei őrzik: a [[Győri kapu]], a [[Szentpéteri kapu]], a [[Csabai kapu]] és a [[Zsolcai kapu]] ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor [[Diósgyőr]], [[Sajószentpéter]], [[Hejőcsaba]] és [[Felsőzsolca]], illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert ''Fábián kapu'' a bábonyibérci szőlőkbe, a ''Meggyesalja'' (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.<ref>Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. oldal és 8. 133-134. oldal összkiadás {{ISBN|963-02-9759-0}}</ref>
 
Különleges a [[Sötétkapu (Miskolc)|Sötétkapu]] helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.
 
== Címere ==
{{bővebben|Miskolc címere}}
Miskolc város első pecsétlenyomata egy [[1389]]. [[Július 7.|július 7-én]] kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata ''Sigillum Civitas Miskolcz,'' ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]]. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelent meg a király alakja helyett egy hajdú, egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal. 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az addigi pecsétképek összevonásával alkották meg.<ref>Csanálossi Béla: ''Miskolc – várostörténeti kalauz'' (Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003) {{ISBN|963-9466-29-8}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://www.miskolc.hu/kultura/helytortenet/varosi-jelkepek |title=A címer Miskolc hivatalos oldalán |accessdate=2012-10-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121016190908/http://miskolc.hu/kultura/helytortenet/varosi-jelkepek |archivedate=2012-10-16 }}</ref>
 
== Gazdaság ==
:''Lásd még: [[A diósgyőri kohászat története]]''
Bár Miskolc a köztudatban iparvárosként él, és gazdaságának valóban a szocialista évtizedek nagyarányú iparosítása adta a legnagyobb lendületet, az ipar, közte a [[kohászat]] is már több évszázados múltra tekint vissza a városban.
 
[[Fájl:Erdészeti palota. - Miskolc, Deák tér 1.jpg|190px|bélyegkép|balra|Az [[Erdészeti palota (Miskolc)|Erdészeti palota]]]]
 
Miskolc már a középkorban is kereskedőváros volt, köszönhetően annak, hogy fontos kereskedelmi útvonalak mentén feküdt. Gazdasági szempontból a középkor és a török idők történelmi viharai után indult igazán fejlődésnek. A 18. században már fűrészmalma, [[Diósgyőri Papírgyár|papírgyára]], sörfőzdéje és puskaporkészítő üzeme is volt a városnak, a Szinván tizenöt vízimalom őrölte a búzát. A 18. század végére – 19. század elejére tehető az üveghuták és vashámorok megjelenése, melyet elősegített az, hogy a környező vidék fában igen gazdag. A [[Fazola Henrik]] által 1770 körül épített kohó nem maradt fenn, de az ezt követő, 1813-ban épített, ma [[Újmassai őskohó|Őskohó]] néven ismert vasolvasztó ma is látható; ipari műemlék. Az üveghuták és hámorok körül kialakult települések közül mára több is (Alsóhámor, Felsőhámor, Ómassa, Bükkszentlászló) Miskolc része lett.
 
[[Fájl:Miskolc old picture.jpg|220px|bélyegkép|Miskolc látképe 1840-ben ([[Ludwig Rohbock]] metszete)]]
 
A 19. század második felétől a fejlődés felgyorsult, részben a kiegyezés utáni kedvező politikai helyzet, részben a vasútvonal hatására. Diósgyőrben nagy kohászati üzem épült, rengeteg nehéz-, könnyű- és élelmiszeripari gyár, üzem jött létre, fejlődött a barnakőszén-bányászat is. A város lakossága negyven év alatt csaknem kétszeresére nőtt. Részben az ipari fejlődés eredménye volt Miskolc, Diósgyőr és több környező település egyesítésével Nagy-Miskolc létrejötte (1945, illetve 1950). Ez csak az első lépés volt a város szocialista nehézipari központtá fejlődésében, amely az 1980-as években tetőzött, a több mint {{szám|18000}} főt foglalkoztató vasgyár termelése meghaladta az évi egymillió tonnát. A város lakossága ekkor érte el a rekordot, több mint {{szám|200000}} lakost; a munkaképes korúak több mint kétharmadának a [[nehézipar]]i cégek adtak munkát.
 
A rendszerváltás utáni gazdasági visszaesés Észak-Magyarország iparvárosait érintette a legsúlyosabban, a munkanélküliségi ráta az egyik legmagasabb lett az országban, Miskolc lakossága drasztikusan csökkent (bár erre nemcsak a munkanélküliség, hanem a korszakra egyébként is jellemző [[szuburbanizáció]]s folyamat is hatással volt.) A város gazdasági szerkezete átalakult, a nagy állami cégek túlsúlya helyett a kis- és középvállalkozások lettek jelentősek. Az ország többi részéhez hasonlóan az állami cégek privatizációja is lezajlott.
[[Fájl:Palotaszallo-Lillafured-Miskolc-Hungary-Europe.JPG|bélyegkép|320x320px|Lillafüredi palotaszálló]]
A 2000-es évek elejére az átalakulás nagyjából befejeződött, és a város túljutott a gazdasági mélyponton. Nőtt a szolgáltatószektor jelentősége, nemzetközi nagyvállalatok, hipermarketek jelentek meg a térségben. A városvezetés tudatosan igyekszik erősíteni Miskolc sokáig elhanyagolt idegenforgalmi és kulturális szerepét, amiben nagy lehetőségek rejlenek. 2004 végén az [[M30-as autópálya (Magyarország)|M30]]-as autópálya is elért a városig, amely az [[M3-as autópálya (Magyarország)|M3-as autópályához]] csatlakozva gyorsforgalmi közúti összeköttetést biztosít Budapesttel és az ország többi részével.
 
=== Munkanélküliek száma ===
A munkanélküliek számának változását a városban az alábbi táblázat mutatja.<ref>{{CitWeb |url=http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_stat_telepules_adatok_2017 |szerző= |cím=Településsoros munkanélküliségi adatok - 2017 |weblap=Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat |accd=2017-08-21 |aurl=https://web.archive.org/web/20170821175213/http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=afsz_stat_telepules_adatok_2017# |archd=2017-08-21}}</ref>
 
{| class="wikitable" style="position:relative;font-size:95%" align="center"
! Év
! Munkanélküli (fő)
! Munkanélküli (%)
|-
| align="center" | 2000 || align="center" | 8823 || align="center" | 7,64%
|-
| align="center" | 2001 || align="center" | 9320 || align="center" | 8,02% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2002 || align="center" | 9153 || align="center" | 7,72% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2003 || align="center" | 8887 || align="center" | 7,50% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2004 || align="center" | 8624 || align="center" | 7,38% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2005 || align="center" | 9051 || align="center" | 7,89% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2006 || align="center" | 8710 || align="center" | 7,61% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2007 || align="center" | 9368 || align="center" | 8,11% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2008 || align="center" | 9844 || align="center" | 8,62% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2009 || align="center" | 11 798 || align="center" | 10,31% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2010 || align="center" | 12 708 || align="center" | 11,21% {{növekedés}}
|-
| align="center" | 2011 || align="center" | 12 172 || align="center" | 10,85% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2012 || align="center" | 11 157 || align="center" | 10,20% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2013 || align="center" | 10 137 || align="center" | 9,40% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2014 || align="center" | 9030 || align="center" | 7,91% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2015 || align="center" | 7875 || align="center" | 6,97% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2016 || align="center" | 6410 || align="center" | 5,76% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2017 || align="center" | 5716 || align="center" | 5,21% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2018 || align="center" | 4729{{forrás?}} || align="center" | 4,36% {{csökkenés}}
|-
| align="center" | 2019 || align="center" | 4940{{forrás?}} || align="center" | 4,61% {{növekedés}}
|}
 
== Közlekedés ==
[[Fájl:TramInMiskolc2015 02.jpg|250px|bélyegkép|[[1-es villamos (Miskolc)|1-es villamos]] a Széchenyi utcán]]
[[Fájl:Miskolc belváros.jpeg|250px|bélyegkép|jobb|A [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] Miskolc szívében]]
{{bővebben|Miskolc tömegközlekedése}}
 
A [[Szinva]] patak szűk völgyében fekvő Miskolc közlekedés-földrajzi adottságai nem kifogástalanok. A Tiszántúl és a Felvidék keleti részét összekapcsoló két forgalmi tengelytől ([[Sajó (folyó)|Sajó]] és [[Hernád (folyó)|Hernád]] völgye) némileg távolabb eső város a 18. században nem volt a postakocsi-útvonalak metszéspontjában. A városban 1790-ben nyílt meg a postaállomás, 1859-ben érkezett meg Szerencs irányából a vasút. 1862-ben [[omnibusz]]ok jártak a belváros és [[Miskolctapolca|Tapolcafürdő]], valamint a Tiszai pályaudvar és [[Diósgyőr]] között. Az első pormentes járdát a Széchenyi utcában építették 1879-ben. 1925 és 1929 között jelentős útépítési programot hajtottak végre. 1948-ban három viszonylatban 22&nbsp;km vonalhosszon jártak a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat autóbuszai.
 
=== Helyi közlekedés ===
Ma Miskolc tömegközlekedéséről az önkormányzati tulajdonú [[Miskolc tömegközlekedése|MVK Zrt.]] gondoskodik, ami 43 [[autóbusz]]- és 3 [[villamos]]vonalat tart fenn. Az első villamos [[1897]]. [[július 10.|július 10-én]] indult el, az országban harmadikként, míg a menetrend szerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon, [[1903]]. [[június 8.|június 8-án]].<ref>[http://www.mvkzrt.hu/ MVK Zrt. hivatalos oldal]</ref><ref>A bérkocsitól a csuklós buszig. (In: ''Fejezetek Miskolc történetéből,'' szerk. Bekes Dezső, Veres László. Miskolc, 1984. p.94.) {{ISBN|963-03-1973-X}}</ref> A 2007-es átalakításokig és járatcsökkentésekig a miskolci tömegközlekedés volt az egyik legjobban szervezett az országban.<ref>[https://index.hu/belfold/1130mvk/ index.hu – A miskolci tömegközlekedést szoríthatják meg először]</ref> A [[2010]]-es években a [[Zöld Nyíl]] program keretében felújították és bővítették a villamospályát, és 2014–2015-től új, [[Škoda 26T|Škoda gyártmányú villamosok]] váltják a régi szerelvényeket. [[2016]]-ban 40 darab szóló és 35 darab csuklós, környezetkímélő, [[CNG]] üzemű, új autóbuszt állítottak forgalomba. A városban több taxitársaság működik.
 
=== Távolsági közlekedés ===
A távolsági és helyközi közlekedést Miskolcon és környékén a [[Volánbusz]] és a [[MÁV-START Zrt.]] végzi. A város hosszútávú közlekedése viszonylag jónak mondható.
 
==== Vasúti közlekedés ====
[[Fájl:Tiszai pályaudvar (2951. számú műemlék) 3.jpg|250px|bélyegkép|A Tiszai pályaudvar épülete]]
A városnak két pályaudvara van, a [[Tiszai pályaudvar]], mely a Baross Gábor úton közelíthető meg és a [[Gömöri pályaudvar]], melynek kiszolgálója a Zsolcai kapui felüljárótól induló [[26 321-es mellékút (Magyarország)|Állomás utca]]. Miskolc és [[Lillafüred]] között [[kisvasút]] is közlekedik ([[Lillafüredi Állami Erdei Vasút]]), ami turisztikai szempontból jelentős.
 
A Tiszai pályaudvart érintő vasútvonalak:
* {{vvr|80}} (80)
* {{vvr|89}} (89)
* {{vvr|90}} (90)
* {{vvr|92}} (92)
* {{Vvr|94}} (94)
 
==== Közúti közlekedés ====
Miskolc az [[M30-as autópálya (Magyarország)|M30-as autópálya]], egyben az [[E71 (európai út)|E71-es]], amely [[Fiume|Rijekától]] [[Kassa|Kassáig]] és [[E79 (európai út)|E79-es]] utak közelében található. Utóbbi nemzetközi út [[Szaloniki|Thesszalonikitől]] a belváros felé veszi az irányt a régi országúton. Ezenkívül a [[3-as főút (Magyarország)|3-as]] és a [[26-os főút (Magyarország)|26-os]] főutak találkozópontja. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan, például [[Eger]]be a [[2505-ös mellékút (Magyarország)|2505-ös]], [[Mályinka|Mályinkára]] a [[2513-as mellékút (Magyarország)|2513-as]], [[Harsány]]ba a [[2515-ös mellékút (Magyarország)|2515-ös]], [[Parasznya|Parasznyára]] a [[2517-es mellékút (Magyarország)|2517-es]], [[Bükkszentkereszt]]re a [[2519-es mellékút (Magyarország)|2519-es]], [[Kistokaj]]ba a [[3604-es mellékút (Magyarország)|3604-es]], [[Gesztely]]re a [[3605-ös mellékút (Magyarország)|3605-ös út]]m a főként síelők körében kedvelt [[Bánkút (Nagyvisnyó)|Bánkút]]ra pedig a [[25 139-es mellékút (Magyarország)|25&nbsp;139-es számú mellékút]].
 
=== Légi közlekedés ===
A város 1947 és 1967 között belföldi repülőjáratokkal is elérhető volt. A füves kifutópályával rendelkező repülőtér ezután [[Miskolci repülőtér|sportrepülőtérként]] működött tovább, 2022. április 30-i bezárásig.
 
== Kultúra ==
''Lásd még: [[Miskolc képzőművészete]], [[Miskolc zenei élete]], [[A miskolci színjátszás története]]''.
 
=== Oktatás ===
{{bővebben|Miskolc oktatási élete}}
Miskolc első ismert iskolája már a 15. században létezett. Legrégebbi múltra a [[Földes Ferenc Gimnázium]] tekint vissza, amely két, több évszázados múltú intézmény, a református és a katolikus gimnázium összevonásával jött létre. Ezen a két felekezeten kívül még több másiknak is volt iskolája már a 18–19. században: az ortodox görögkeletieknek és a zsidóknak is. A fiúiskolák mellett a 19. században létrejöttek leányiskolák is.<ref>Miskolc nevezetességei. Szerk: Dr. Makánné Losonczy Magdolna. Kazincbarcika, 2004. pp.121-138</ref>
 
Egy másik neves iskola Miskolcon a [[Herman Ottó Gimnázium]] amely 2019 Május 11-én Miskolc város napján másodszor kapott az iskola Nívódíjat.A gimnázium az elmúlt években számos alkalommal felhívta magára a figyelmet. Ezek közül a legismertebb az a produkció, mely a Herman nevére ismét felhívta a figyelmet a közelmúltban. Az intézmény diákjai és tanárai közösen dolgozták fel az 1985-ös „We Are The World” című dalt. A diákok és tanárok összefogása példa értékű sikert ért el ezzel az országban.
A kitüntetést a Miskolci Nemzeti Színházban rendezett ünnepi közgyűlésen vette át Madarász Péter igazgató úr.
 
[[Miskolci Egyetem|Miskolc egyeteme]] országos viszonylatban a fiatalabbak közé számít – egy 1949-es törvény rendelkezett az alapításáról –, de jogelődje, a [[Selmeci Akadémia|selmecbányai főiskola]] révén múltja 1735-ig vezethető vissza. Az egyetem három karral eredetileg ipari képzéseket nyújtott, az 1980-as évektől kezdve azonban gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi, illetve egészségügyi karokkal is bővült. 2015-ben hét karral, illetve egy intézettel rendelkezik.<ref>[http://www.uni-miskolc.hu/uni/univ/tortenet/ A Miskolci Egyetem honlapja – Az egyetem története]</ref>
 
A zeneoktatás több intézményben folyik, legfontosabb a [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]], melynek épületében középiskolai és egyetemi képzés is történik.<ref>{{Cite web |url=http://www.miskolc.hu/pages/template1.aspx?id=1655457# |title=Miskolc hivatalos honlapja – Oktatás |accessdate=2007-07-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927081717/http://www.miskolc.hu/pages/template1.aspx?id=1655457# |archivedate=2007-09-27}}</ref> Ezen kívül Miskolcon még két zeneiskola található, az egyik az Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola, a másik pedig az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskola. Ezek testvériskolák
 
Miskolcon 35 általános iskola és 22 középiskola van.<ref>{{Cite web |url=http://www.miskolc.hu/pages/template1.aspx?1=1&id=1653968&type=48# |title=Miskolc hivatalos honlapja – Oktatási statisztika |accessdate=2007-07-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070929124443/http://www.miskolc.hu/pages/template1.aspx?1=1&id=1653968&type=48# |archivedate=2007-09-29}}</ref>
 
=== Miskolc a magyar irodalomban ===
1543-ban [[Dévai Bíró Mátyás|Dévay Bíró Mátyás]] a város prédikátora volt.
 
[[1769]]. [[március 21.|március 21-én]] itt született [[Dayka Gábor]] költő, a felvilágosodás korának egyik jelentős lírikusa. 1778–1782 között a [[minoriták]] gimnáziumának hallgatója volt.
 
[[Kazinczy Ferenc]] 1789–1795 között a miskolci szabadkőműves páholynak, az „Erényes vándorok”-nak volt a tagja.
 
[[Csokonai Vitéz Mihály]] 1800 nyarán járt a városban, innen keltezte ''A szépség ereje a bajnoki szíven'' című versének előszavát.
 
[[Petőfi Sándor]] háromszor járt Miskolcon, először 1844 februárjában, ennek emlékére írta ''Keresztúton állok'' című költeményét. Másodszor 1845. április 3-án, amikor [[felvidék]]i útja alkalmával időzött a városban, harmadszor 1847. július 8-án tartózkodott itt, amikor is a mai Városház tér 5. (Vadnay–Szeremley-ház) számú házban szállt meg, amin ma emléktábla örökíti meg a költő itt-tartózkodását. Ekkor látogatta meg az egyik lillafüredi barlangot, amit ma Petőfi-mésztufabarlangnak is hívnak, és ekkor írta ''Alkony'' című versét, melyet a [[diósgyőri vár]]ból megfigyelt naplemente ihletett.
 
A [[Hunyadi utca (Miskolc)|Hunyadi utca]] 54. szám alatt élt 1848-tól haláláig, [[1872]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-éig]] [[Déryné Széppataki Róza]]. Élete vége felé, 1869-től 1872-ig itt írta meg ''Napló''-ját. Sírja a [[Szent Anna-templom (Miskolc)|Szent Anna-temetőben]] van.
 
Sokszor megfordult a városban [[Jókai Mór]] és felesége, [[Laborfalvi Róza]], aki Miskolcon született ([[1817]]. [[április 8.|április 8-án]]). Fontos esemény volt 1883 decembere, amikor Laborfalvi Róza fellépett a [[Miskolci Nemzeti Színház]]ban. Az előadás nézői között Jókai is ott volt, és verset is írt a színház óratornyáról.
 
[[Lévay József]] 1835-től volt a [[kálvinizmus|református]] gimnázium tanulója, később, 1852–1865 között tanára. 1865 után megyei aljegyző, főjegyző, végül alispán lett. A Hunyadi utca 4. (Mikuleczky–Lévay-ház) szám alatt lakott, itt is halt meg [[1918]]. [[július 4.|július 4-én]].
 
[[Tompa Mihály]] gyakran meglátogatta Lévay Józsefet, egyik alkalommal, 1855 nyarán [[Arany János (költő)|Arany János]] társaságában kereste fel a várost. Miskolcon jelent meg 1852-ben ''Regék, beszélyek'' című munkájának négy kötete.
 
Miskolci tartózkodása alatt a Csabai kapu 29. alatt lakott [[Kaffka Margit]]. Az elszegényedett dzsentri családból való Kaffka Margitot az apácák nevelték fel Miskolcon, itteni élményeit eleveníti meg a ''Levelek a zárdából'' és a ''Hangyaboly'' című regénye. 1899-től a zárdaiskola tanárnője, 1902 és 1906 között polgári iskolai tanárnő volt. Ez időben jelent meg első két verseskötete: a ''Versek'' és a ''Kaffka Margit könyve''.
 
[[Móricz Zsigmond]] sokszor járt itt élő rokonainál az 1920-as években. 1934 tavaszán Miskolcon az Abbázia Szállóban lakott, ahol befejezte és elkészítette az ''Erdély trilógia'' végleges kéziratát. Az írónak jó barátja volt [[Leszih Andor]] múzeumigazgató, és az ő meghívására gyakran látogatott Miskolcra. Miskolcot a legnagyobb jövőjű magyar városnak tartotta.
 
A Vörösmarty utca 49. szám alatti házban (az 1970-es évek végén lebontották, ma lakótelepi épület áll a helyén) született [[1900]]. [[március 31.|március 31-én]] [[Szabó Lőrinc]]. Ötéves koráig élt itt. Miskolci éveiről a ''Tücsökzene'' című kötetének ''A gyermekkor bűvöletében'' című fejezetében ír.
 
A később Miskolchoz csatolt [[Szirma|Szirmán]] állt a [[Klein-kastély]], amely a [[második világháború]]ban elpusztult; ez ihlette [[Faludy György]]öt – aki a háború előtt és után is járt itt – ''Kétségbeesés Szirmán'' című verse megírására.
 
Miskolcon jelent meg 1962-től 1990-ig a ''Napjaink'' című irodalmi folyóirat, amelynek jogutódjai a ''Holnap'' (1990–1995) és az ''Új Holnap'' (1995–2006) voltak. A ''[[Műút (folyóirat)|Műút]]'' című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 2007 nyarától kezdve jelenik meg a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum és a Szépmesterségek Alapítvány kiadásában.
 
=== Kulturális intézmények ===
* [[Művészetek Háza (Miskolc)|Művészetek Háza]]
* [[Miskolci Sportcsarnok|Miskolc Városi Szabadidőközpont]] („Sportcsarnok”)
* Corner Stage Független Zenei Kulturális Központ
*Helynekem Kulturális tér és szórakozóhely
 
;Színházak
[[Fájl:Nemzeti Színház (2937. számú műemlék) 9.jpg|250px|bélyegkép|Miskolci Nemzeti Színház]]
* [[Miskolci Nemzeti Színház]]
* [[Csodamalom Bábszínház]]
* [[Akropolisz Szabadtéri Színpad]] ([[Miskolctapolca]])
 
;Könyvtárak
* [[II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár]]
* [[Miskolci Városi Könyvtár]] és fiókkönyvtárai:
** [[Lévay József Muzeális Könyvtár]]
** Dayka Gábor Könyvtár
** József Attila Könyvtár
** Petőfi Sándor Könyvtár
** Szabó Lőrinc Könyvtár
** Tompa Mihály Könyvtár
** Kaffka Margit Könyvtár
* Avasi Közkönytár
* Miskolci Egyetemi Könyvtár
* Selmeci Műemlékkönyvtár
 
;Múzeumok
{{bővebben|Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumok listája#Miskolci múzeumok}}
 
;Templomok
{{bővebben|Miskolc templomainak listája}}
 
=== Rendezvények ===
[[Fájl:Zenepalota. - Miskolc, Bartók tér.jpg|250px|bélyegkép|A [[Zenepalota (Miskolc)|Zenepalota]]]]
[[Fájl:Miskolci Kocsonyafesztivál - 2015.02.07 (35).JPG|thumb|Kocsonyafesztivál – 2015]]
* [[Országos grafikai biennálé]] (változó időpontban)
* Becherovka Miskolci kocsonyafarsang (február)<ref>{{hiv-web |url=http://www.hellomiskolc.hu/becherovka-miskolci-kocsonyafarsang-p-2292.html |cím=Becherovka Miskolci Kocsonyafarsang |elérés=2014-02-01 |dátum=2014-01-24 |kiadó=hellomiskolc.hu |archívurl=https://web.archive.org/web/20140202092959/http://www.hellomiskolc.hu/becherovka-miskolci-kocsonyafarsang-p-2292.html |archívdátum=2014-02-02 }}</ref>
* [[Miskolci kocsonyafesztivál]] (február)
* Kamarakórus fesztivál (március)
* [[Diósgyőri várjátékok]] (1986 óta minden májusban)
* [[Miskolci Tévéfesztivál]]<ref>http://dunavolgyipeter.hu/televizio_tortenet/a_magyar_televiziozas_tortenete_az_1970-as_evekben/1976</ref>
* MEN, Miskolci egyetemi napok, MEN-fesztivál (május)
* [[Miskolci Nemzetközi Operafesztivál]] (Bartók+… nemzetközi operafesztivál; 2001 óta minden nyáron)
* [[Kaláka fesztivál]] (1979-től 2011-ig)
* [[Diósgyőri várjátékok]] (augusztus)
* Gyár fesztivál (augusztus)
* [[Díszelgő alegységek és katonazenekarok nemzetközi fesztiválja]] (2005-től, nyáron)
* Kamarazenei nyár
* Nemzetközi dixieland fesztivál (1985-től, nyáron)
* [[Jameson CineFest]] – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál (2003 óta minden szeptemberben)<ref>{{Cite web |url=http://www.cinefest.hu/ |title=Jameson CineFest honlap |accessdate=2008-12-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190609075712/http://www.cinefest.hu/ |archivedate=2019-06-09}}</ref>
* [[Görömböly]]i ősz (szeptemberben)
* Rocktóber fesztivál
* Téli tárlat (december)
* Borsodi sörfesztivál
* [[Miskolci fröccsfesztivál]] június 24-én vagy egy ehhez közeli hét végén
 
== Média ==
 
=== Rádió, Televízió ===
*[[Rádió 1]] [https://videk.radio1.hu/miskolc.mp3 Miskolc- FM 96,3 MHz] {{Wayback|url=https://videk.radio1.hu/miskolc.mp3 |date=20210811120833 }}
*[https://szentistvanradio.hu/ Szent István Rádió – FM 95,1 MHz]
*[http://www.refradio.eu/ Európa Rádió – FM 90,4 MHz] {{Wayback|url=http://www.refradio.eu/ |date=20130619122222 }}
*[http://www.csillagpontradio.hu/ Csillagpont Rádió – FM 103 MHz]
*[[Rádió M]] – FM 101,6 MHz
*[[Karc FM]] – FM 103,8 MHz
*[[Miskolc TV]]
 
=== Újság ===
* [[MiNap]]
* Kulcs Magazin
* [[Észak-Magyarország (napilap)|Észak-Magyarország]] (megyei)
 
=== Internet ===
* [https://minap.hu/ MiNap Online]
* [https://web.archive.org/web/20190703144725/http://new.eszon.hu/ Észak Online]
* [http://www.boon.hu/ Borsod online]
* [http://www.hellomiskolc.hu HelloMiskolc.hu]
* [https://www.borsod24.com/ Borsod24] {{Wayback|url=https://www.borsod24.com/ |date=20200320043707}}
* [http://royalmagazin.hu/ Royal Magazin]
* [https://www.eszak.hu/ Észak-Magyarország] {{Wayback|url=https://www.eszak.hu/ |date=20190626070937}}
 
== Turizmus ==
[[Fájl:Inthecavebath.JPG|bélyegkép|A miskolctapolcai Barlangfürdő az egyik legnépszerűbb látványosság]]
2014-ben összesen {{szám|145101}} vendég {{szám|315135}} vendégéjszakát töltött Miskolc kereskedelmi szálláshelyein a KSH-adatok szerint. A külföldi vendégéjszakák száma éves szinten 8,2%-kal, a belföldi forgalom 24,7%-kal nőtt. A látogatószámok azt mutatják, hogy Miskolc a családos vendégek és a kisebb baráti társaságok paradicsoma. 2014-ben a legnagyobb növekmény a [[diósgyőri vár]]ban volt, azonban a [[Barlangfürdő]]ben, a [[Pannon-tenger Múzeum]]ban és a [[Miskolci Állatkert és Kultúrpark|Miskolci Állatkertben]] is megérezték a vendégforgalom növekedését. A [[Lillafüredi Állami Erdei Vasút|LÁEV kisvasúton]] 2014-ben közel negyedmillió vendég utazott. A külföldi küldőterületek közül a legnagyobb növekmény 2014-ben [[Ukrajna]] területéről volt tapasztalható – az ukrán vendégéjszakák száma több mint 70%-kal nőtt 2014-ben, 4777 vendégéjszakát realizáltak, ami 1998 vendégéjszakával több, mint az előző évben volt. A [[Szlovákia|Szlovákiából]] érkező vendégek 1309 (29,9%), míg a [[Lengyelország]]ból érkezők 839 vendégéjszakával (15,6%) töltöttek többet Miskolcon, mint az előző évben. A [[Csehország|cseh]] vendégéjszakák száma 20%-kal nőtt, innen 701 éjszaka a növekmény. A csehek tekintetében a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő a városban, az éves átlag 3,2 vendégéjszaka.
 
A 2015. év legnagyobb feladata turisztikailag a Miskolc Pass Turisztikai Kártya bevezetése, amely még komfortosabbá teszi a miskolci pihenést, hiszen az ingyenes közösségi közlekedésen túl 16 attrakcióhoz biztosít ingyenes belépést, s több mint 80 turisztikai szolgáltatást kaphatnak a vendégek 10–50% kedvezménnyel.<ref>https://www.hellomiskolc.hu/miskolcpass</ref>
 
=== Látnivalók ===
{{bővebben|Miskolc látnivalóinak listája}}
Turisztikai szempontból Miskolc legjelentősebb látványosságai közé tartozik [[Miskolctapolca]] a [[Barlangfürdő]]vel és az azt körülvevő parkkal, amelyben csónakázótó, strand és kalandpark is található; a [[Bükk-vidék]] központi részén fekvő [[Lillafüred]], ahol a [[Lillafüredi Palotaszálló|Palotaszálló]], a [[Lillafüredi-vízesés|vízesés]] (az ország legmagasabb vízesése), a [[Hámori-tó]], az [[Anna-barlang|Anna-]] és a [[Szent István-barlang]] található; a 2014-ben újjáépített [[diósgyőri vár]], valamint a [[Csanyik]]-völgyben lévő [[Miskolci Állatkert és Kultúrpark]]. Emellett számos múzeum található a város területén, amelyek közül is kiemelkedő a 2013-ban megnyitott [[Pannon-tenger Múzeum]], amely a Bükkábrányban megtalált hétmillió éves mocsárciprusok korát mutatja be, illetve a [[Herman Ottó Múzeum]] Papszeri épülete, ahol a 2015-ben Az év kiállítása díjat nyert ''Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői''<ref>{{Cite web |url=http://elitalakulat.hu/ |title=Elit alakulat - A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői |accessdate=2015-06-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20150801115302/http://elitalakulat.hu/ |archivedate=2015-08-01}}</ref> című kiállítás is megtekinthető. Kiemelkedő ugyanakkor a szintén a belvárosban található [[Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum#Magyar Ortodox Egyházi Múzeum|Magyar Ortodox Múzeum]] is.
 
== Sportélete ==
[[Fájl:Diósgyőr, DVTK Stadion.jpg|300px|bélyegkép|Az új, 2018-ban átadott DVTK-stadion]]
A város számos sportban képviselteti magát az első osztályban. Két nagy múltú focicsapata van Miskolcnak. A [[Diósgyőri VTK]] az [[Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|NB I]]-ben játszik, az [[Miskolci VSC|MVSC]] a megyei első osztályban. A város élvonalbeli női kosárlabda-csapata, az [[Aluinvent DVTK Miskolc|Aluinvent DVTK]] kétszer nyerte meg a [[Magyar labdarúgókupa|Magyar Kupát]]. Anyagi gondok miatt a klub megszűnt, egy ideig az NB I/B-ben játszott egy főleg ifjúsági játékosokból álló csapat, MISI-DKSK néven. A csapat – 2013-tól Aluinvent DVTK néven – ismét az első osztályban szerepel.
Miskolc város jégkorongcsapata, a [[DVTK Jegesmedvék]] az első osztályban játszik, és a 2006-os idénytől a [[Generali Aréna#A jégcsarnok|Jégcsarnokban]] fogadják az ellenfeleiket. A 2014/2015-ös bajnokságban mindhárom fronton 1. helyezett lett a csapat (Magyar Bajnokság, Magyar Kupa, Mol Liga). A DVTK keretén belül több más sportág is jelen van a városban, például az első osztály élvonalában szereplő női labdarúgók, a női röplabdázók, a sakkozók, vagy az e-sportolók. A DVTK-nak kerékpáros szakosztálya is van, a [[DVTK Cycling Team]] (korábban DVTK-Freeriderz), mely a Freeriderz SC. integrálásával jött létre. A sportolók eredményesen szerepelnek hegyikerékpározásban, országúti kerékpározásban, downhill-ben, enduro-ban és triatlonban is.
Miskolcnak két [[amerikai futball|amerikaifutball]]-csapata is van: a [[Miskolc Steelers]] és a [[Miskolc Renegades]]. Előbbi 2016-ban magyar bajnoki címet szerzett. A [[Salakmotorozás|salakmotor]] terén is nagy múlttal rendelkezik a város, de 2013-tól átmenetileg szünetel a sportág Miskolcon. Több szakosztállyal is rendelkezik az MVSI (Miskolc Városi Sportiskola), például úszás, atlétika.
 
Miskolc legnagyobb sportlétesítménye az újjáépített, 2018-ban átadott [[DVTK-stadion]] és a hozzá tartozó edzőpályák. A stadion {{szám|14655}} férőhelyes, a labdarúgó pálya alácsövezett, automata locsoló berendezéssel rendelkezik, és alulról fűthető. A DVTK híres fanatikus szurkolóiról és a szurkolók kitartásáról, a klub szurkolói bázisa egész Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyére kiterjed. A 2005-ben felújított [[Generali Aréna|Miskolc Sportcsarnokban]] 1488 ülőhely található (teljes befogadóképessége 3000 fő), a mellette lévő Jégcsarnokban pedig 2334 ülőhely van.
{| class="wikitable"
!Csapat
!Sport
!Bajnokság
!Sportcsarnok
|-
|[[Diósgyőri VTK]]
|[[labdarúgás]]
|[[NB I]]
|[[DVTK-stadion]]
|-
|[[DVTK Jegesmedvék]]
|[[jégkorong]]
|[[Erste Liga (jégkorong)|Erste Liga]]
|[[Generali Aréna]]
|-
|[[Borsod Bobcats|Miskolc Steelers]]
|[[amerikai futball]]
|[[Magyar amerikaifutball-bajnokság|HFL]]
|Miskolci Atlétikai Centrum
|-
|[[Miskolci VSC]]
|[[labdarúgás]]
|[[Borsod-Abaúj-Zemplén megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály)|BAZ megyei I. osztály]]
|[[Kubik|MVSC sporttelep]]
|-
|[[Diósgyőri VTK II]]
|[[labdarúgás]]
|[[Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály)|NB III kelet]]
|[[DVTK-stadion]]
|-
|[[DVTK HUN-Therm]]
|[[kosárlabda]]
|[[Magyar női kosárlabda-bajnokság (első osztály)|NB I. A csoport]]
|DVTK Aréna
|-
|Diósgyőri VTK N
|[[röplabda]]
|[[Magyar női röplabdabajnokság|Extraliga]]
|DVTK Aréna
|}
 
== Híres miskolciak ==
{{bővebben|Híres miskolciak listája}}
 
== Nemzetközi kapcsolatok ==
Miskolcon Finnországnak és Uruguaynak van konzuli képviselete.<ref>http://www.kulugyminiszterium.hu/dtweb/Irodak.aspx</ref>
=== Testvérvárosok ===
{|class="wikitable" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"
|- valign="top"
|
* {{Zászló|Németország}} [[Aschaffenburg]], [[Németország]] (1996)<ref>https://www.aschaffenburg.de/Kultra/TESTVRVROSOK-/HU_index_3283.html</ref>
* {{Zászló|Koreai Köztársaság}} [[Aszan]], [[Dél-Korea]] (2011)<ref>{{Cite web |url=https://szon.hu/borsod-abauj-zemplen/uj-testvervarosa-lett-miskolcnak-asan-2453284/ |title=Archivált másolat |accessdate=2019-06-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20210413124225/https://szon.hu/borsod-abauj-zemplen/uj-testvervarosa-lett-miskolcnak-asan-2453284/ |archivedate=2021-04-13 }}</ref>
* {{Zászló|Bulgária}} [[Burgasz]], [[Bulgária]] (2003)
* {{Zászló|Amerikai Egyesült Államok}} [[Cleveland (Ohio)|Cleveland]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] (1995)<ref>https://case.edu/ech/articles/cleveland-sister-city-partnerships</ref>
* {{Zászló|Kína}} [[Jentaj]], [[Kína]] (2015)<ref>https://arhiv.minap.hu/cikkek/yantai-neve-kinai-testvervarosa-lett-miskolcnak</ref>
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Kassa]], [[Szlovákia]] (1997)<ref>https://arhiv.minap.hu/cikkek/miskolc-kassa-tengely-egyutt-gazdasagfejlesztesben</ref>
||
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Katowice]], [[Lengyelország]] (1973)<ref>{{Cite web |url=http://www.miskolciertekek.hu/sites/default/files/tartalom/nyelv-tan/lengyel_magyar_2016.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2019-06-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190705111915/http://www.miskolciertekek.hu/sites/default/files/tartalom/nyelv-tan/lengyel_magyar_2016.pdf |archivedate=2019-07-05}}</ref>
* {{Zászló|Törökország}} [[Kayseri (település)|Kayseri]], [[Törökország]] (2013)<ref>http://www.royalmagazin.hu/hirek-borsod-abauj-zemplen-megye-b-a-z/b-a-z-megyei-hirek-borsod-abauj-zemplen-megye-hirek-informaciok-programik-rendezvenyek-miskolc-ozd-kazincbarcika-szerencs/18561-testvervarosi-egyuttmukodes-kayseri-es-miskolc-kozott-</ref>
* {{Zászló|Csehország}} [[Ostrava]], [[Csehország]] (2001)<ref>http://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentum/csatolmany/2018-09-07/60201/koz-2001-01-2001-02-01.pdf</ref>
* {{Zászló|Finnország}} [[Tampere]], [[Finnország]] (1963)<ref>https://helsinki.mfa.gov.hu/page/testvervarosok</ref>
* {{Zászló|Franciaország}} [[Valenciennes]], [[Franciaország]] (2009)
* {{Zászló|Oroszország}} [[Vologda]], [[Oroszország]] ({{forr|1973}})
|}
 
Kassa nevét utca, Katowice és Vologda nevét utca és városrész, Tamperéét park és [[Tampere városrész|városrész]] viseli Miskolcon. Katowicében tér viseli Miskolc nevét ([[Plac Przyjaciół z Miszkolca w Katowicach]]). A másik három [[Visegrádi Együttműködés|visegrádi ország]] városai, Kassa, Katowice és Ostrava egymásnak is testvérvárosai.
 
== Megjegyzések ==
{{Megjegyzések}}
 
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások}}
 
== Források ==
* [http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_46e7d5c1616be7.34959902 Borsod-Abaúj-Zemplén megye honlapja]
* Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 65. o., Miskolc írásban és képekben 8. 133–134. o. {{ISBN|963-02-9759-0}}
* [http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk_2011.pdf A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1.]
* Csanálossi Béla: Miskolc – várostörténeti kalauz. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2003. {{ISBN|963-9466-29-8}}
* Csíki Tamás: A miskolci zsidóság a holocaust időszakában in: A Herman Ottó Múzeum évkönyve 40. (2001) (HOM_Evkonyv_40_335-345-1.pdf)
 
== További információk ==
{{wikidézet|Miskolc}}
{{wikivoyage||Miskolc}}
* {{hivatalos weboldal|http://www.miskolc.hu/}}
* [http://www.mison.hu/ Miskolc Online] (portál)
* [http://miskolc.lap.hu/ miskolc.lap.hu] – linkgyűjtemény
* [http://webcam.miskolc.hu/ Webkamera – Városház tér] (interaktív)
* [http://www.miskolcinapilap.hu/ Miskolci Napilap] online folyóirat
* [https://www.hellomiskolc.hu Miskolc és környéke hivatalos turisztikai portálja]
* [http://hu.wikibooks.org/wiki/Ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3sz%C3%A1m/Miskolc Miskolc irányítószámai]
* [https://web.archive.org/web/20190818152409/https://www.miskolcpass.com/ Miskolc Pass – Miskolc Turisztikai Kártya]
* [https://www.youtube.com/watch?v=tDdo25AU5xA&feature=youtu.be Miskolc 1948-as amatőr filmfelvételen]
* [https://dohanymuzeum.hu/miskolc-dohanybevalto A miskolci dohánybeváltó]
{{széles kép|Miskolc Panorama 01.jpg|1500px|<center>Miskolc panorámája az [[avasi kilátó]]ból</center>}}
 
{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
| Északnyugat = [[Parasznya]]
| Észak = [[Szirmabesenyő]]
| Északkelet = [[Arnót]]
| Nyugat = [[Bükkszentkereszt]]
| Központ = Miskolc
| Kelet = [[Felsőzsolca]]
| Délnyugat = [[Kisgyőr]]
| Dél = [[Nyékládháza]]
| Délkelet = [[Alsózsolca]]
}}
{{Megyei jogú városok}}
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Miskolci járás}}
{{Barlangok Miskolcon}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Miskolc|-}}
{{kiemelt}}
 
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései|*]]
[[Kategória:Magyarország megyei jogú városai]]
[[Kategória:Megyei jogú városok (tanácsrendszer)]]
 
2022-es népszámlálás adatai alapján, Miskolcon a lakosság kevesebb mint a fele (44,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (23,4%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma {{szám|34292}} fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 5896 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Kálvinizmus|reformátusok]] (21009 fő) és [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (1153 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[Magyarországi ukránok|ukránok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt enyhén emelkedett (197 fő). A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 89 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (43,6%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 12,2%-a vallotta magát.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAGZsgBYBADZC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBMWsNhWaNe5NkDWlwlW1DA4jrD5d_b0ttQApM4vrvbUAOT5yG6wXw4oi34KgA=</ref>
[[Kategória:Miskolc| ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc”