„Magyar nyelv” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a észak-déli ––> észak–déli; a javaslatok kocsmafalán található kérésre (via JWB)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
19. sor:
| térképaláírás = A magyar nyelv elterjedése
}}
A '''magyar nyelv''' az [[uráli nyelvcsalád]] tagja, azon belül a [[finnugor nyelvek]] közé tartozó [[ugor nyelvek]] egyike., Legközelebbi rokona a [[Palóc nyelvjárás|Palóc nyelv]], és távábbi rokonai a [[manysi nyelv|manysi]] és a [[hanti nyelv]], majd utánuk az [[udmurt nyelv|udmurt]], a [[komi nyelv|komi]], a [[mari nyelv|mari]] és a [[mordvin nyelv|mordvin]] nyelvek. Vannak olyan vélemények, melyek szerint a [[Moldvai csángók#Nyelvük|moldvai csángó]] önálló nyelv – különösen annak északi, középkori változata –, így ez esetben a moldvai csángó lenne a magyar legközelebbi rokonnyelve.<ref>[http://www.epa.oszk.hu/00400/00458/00098/2005honap2cikk888.htm Korunk - 2005. február - EPA<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
A magyar nyelv uráli (azon belül: finnugor) eredete a XIX. század óta bizonyított tény, melyet a kor egyik legkiválóbb nyelvésze, [[Budenz József]] bizonyított be végérvényesen, aki a kor legjobb mestereinél tanulta a nyelvészetet. A finnugor eredetet bizonyítják [[Finnugor_nyelvrokonság#Nyelvrokonságmondatok|a többi finnugor nyelvvel való nyelvtani párhuzamok]], a finnugor eredetű [[alapszókincs]], valamint a magyar és a többi finnugor nyelv közötti számos [[Rendszeres hangmegfelelések törvénye|rendszeres hangmegfelelés]] is.<ref>{{Cite web |url=http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html |title=Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz |work=elte.hu |language=hu |date=Apr, 2010}}</ref> A finnugor eredetet a magyar és a nemzetközi nyelvtudomány (így a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is) egyaránt elfogadja.<ref>Honti László (2012): Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről. Tinta Könyvkiadó, Budapest, Fülszöveg</ref> A finnugor eredetet egyesek mégis tagadják, jellemzően [[magyarellenesség|magyarellenes]] szándékkal. Az ilyen magyarellenes csoportok rendszerint azt állítják, hogy a magyar nyelv altaji eredetű. Ennek oka, hogy magyarellenes körökben a magyarokat a fehér Európától idegen, a kereszténységtől és az európai civilizációtól távol álló, barbár és civilizálatlan keleti népnek kívánják beállítani. A mongol–magyar nyelvi és genetikai rokonságról szóló [[áltudomány]]os elméletet előszeretettel propagálják román, szlovák és szerb magyarellenes csoportok.<ref>{{Cite web |url=https://mandiner.hu/cikk/20230329_romania_nagy_magyarorszag_foci_mongolia_szurkolok |title=Mongolozva magyaroztak a román drukkerek |work=mandiner.hu |language=hu |date=March 29, 2023}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://korkep.sk/cikkek/foci/2022/07/17/mongolok-sertegetik-a-magyarokat-a-slovan-ultrai-a-jegyeladassal-azonban-gondjaik-vannak/ |title=„Mongolok,“ sértegetik a magyarokat a Slovan ultrái. A jegyeladással azonban gondjaik vannak |work=korkep.sk |language=hu |date=July 17, 2022}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://index.hu/kulfold/2010/04/17/slota_szerint_undorito_szoros_lovakon_jottunk/ |title=Slota szerint undorító, szőrös lovakon jöttünk a Kárpát-medencébe |work=index.hu |language=hu |date=April 17, 2010}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://felvidek.ma/2008/08/magyarellenesseg-szlovakiaban/ |title=Magyarellenesség Szlovákiában |work=felvidek.ma |language=hu |date=aug 26, 2008}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://delhir.info/2018/11/20/a-magyarok-szerbfalo-mongolok-a-100-eves-elcsatolas-vezeralakjai-i-resz/ |title=„A magyarok szerbfaló mongolok” – A 100 éves elcsatolás vezéralakjai – I. rész |work=delhir.info |language=hu |date=Nov 20, 2018}}</ref> Azonban a magyar nyelv finnugor eredetét nem tudják cáfolni, és saját, áltudományos és dilettáns elméleteiket nem tudják bizonyítani (lásd még: [[Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról]]). Az áltudományos nyelvrokonítás ismérveit lásd itt: [[Alternatív nyelv-összehasonlítás]].
34. sor:
A magyar anyanyelvű személyek száma a világon becslések szerint 15 millió lehet. Az [[Európai Unió]]ban közel 13 millió magyar anyanyelvű ember él, ebből 12,5 millió a Kárpát-medencében. A többi európai országban, Izraelt is ide számítva 500 ezer, Európán kívül becslések szerint közel 2 millió a magyar anyanyelvűek száma, ebből 1,8 millió az amerikai kontinensen (USA: 1,4 millió, Kanada: 315 ezer, Dél-Amerika: 100-120 ezer), Ausztrália és Óceánia: 65-70 ezer, Ázsia: kb. 30 ezer, Afrika: 10-30 ezer, akik közül azonban otthonában már nem mindenki használja a magyar nyelvet. További 2 millióan beszélik a magyart második nyelvként, elsősorban a [[Kárpát-medence]] országaiban.
 
A magyarul beszélő magyarok száma Magyarországon 1970-ben 10,3 millió, 1980-ban 10,64 millió; országhatáron kívül 1970-ben 5,9 millió, 1980-ban 6,07 millió; a világon 1970-ben 16,2 millió, 1980-ban 16,71 millió volt.<ref>* [[Magyar Nyelvőr]] 1970. évi 4. szám 386-392. oldal Dávid Zoltán: A magyarul beszélők száma c. cikk alapján
* [[Magyar Nyelvőr]] 1970. évi 4. szám 386-392. oldal Dávid Zoltán: A magyarul beszélők száma c. cikk alapján
* [[Magyarország Nemzeti Atlasza]] (1989) szerk. Pécsi Márton, 4. oldal, Magyarok a világban c. térkép adatai alapján</ref>