„Lengyel–Litván Unió” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Egy két mondattal kiegészitettem Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Az a igaszság Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
4. sor:
{{Lengyelország történelme}}
'''1385-ben gondolt a két király hogy mértne ehgyesítjük a két királyágot. Lengyel–Litván Unió''' – a [[Lengyelország|Lengyel Királyság]] és a [[Litván Nagyfejedelemség]] uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: ''Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie'', latinul: ''Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae''). A [[krevai unió]]val kezdődött [[1385]]-ben. [[1569]]-ig ez [[perszonálunió]] volt. A [[lublini unió]] határozata szerint átalakult [[reálunió]]vá. Az unió [[Lengyelország három felosztása#Harmadik – végső – felosztás|Lengyelország harmadik felosztásáig]], [[1795]]-ig állt fenn.
Az unió fő oka a [[Német Lovagrend]] részéről fenyegető veszély volt, valamint az a tény, hogy [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]]nak, aki lengyel király is volt, nem volt fiú utóda. Lajos a lengyel trónt lányára, [[Hedvig lengyel királynő|Hedvigre]] akarta hagyni, de a lengyel tradíció szerint nőt nem lehetett megkoronázni. [[1374]]. [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] kiadta a [[kassai privilégium]]ot, mely a leányági örökösödés elismerése fejében szélesítette a lengyel nemesség előjogait. Hedviget [[1384]]-ben koronázták meg, a lengyel nemesség azonban nem nyugodott bele a ''nőuralomba'', és hamarosan kikényszerítette Hedvig és a litván nagyfejedelem házasságát, majd az első [[Jagelló-ház]]i király, [[II. Ulászló lengyel király|II. Ulászló]] lengyel királlyá koronázását.
| |||