Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}
Ungváry Krisztián hitelesnek tartja Szalai ellentmondásokkal terhelt vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Arról, hogy a nyilasok pogromot terveztek a gettó ellen, Szalai mellett Domokos Miksa, a gettó egyik vezetője mellett Perjési Ferenc és Kubissy Béla rendőrtisztek is vallomást tettek, de ezt beismerte tárgyalásán a nyilas Lucska Vilmos is. Emellett ez szóbeszédként eleve elterjedt volt és a nyilasok tömeggyilkosságai is valószínűsítették, hogy egy pogromra számítani kell.Schmidhuber szerepét igazolta Per Anger, a svéd követség másodtitkára is, emellett emlékezett erre Wallenberg segítői közül Veres Tamás és Szabó Pál is. Schmidhuber pozitív szerepét segédtisztje, Ernst Schweizer is megemlítette visszaemlékezésében. Kiemelendő, hogy Kubissy Bélát a többiektől teljesen függetlenül a budai oldalon hallgatták ki, míg a többi tanú a pesti oldalon tett vallomást: Schmidhuber szerepét illetően mindegyikük egybehangzóan vallott. Más történészek (Sipos Péter, Karsai László stb.) ezt érdemben nem cáfolták, de mégis megkérdőjelezik ezt az egész történetet. Szerintük a német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért ezek szerint a vélemények szerint Schmidhuber vezérőrnagy jelentést tett feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch]]nak és rajta keresztül [[Heinrich Himmler]]nek – akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}} A Schmidhuber szerepét el nem fogadó kutatók legújabb kutatásairól lásd: Karsai László: Szalai Pál - Politikai életrajz című (2022) kötetét<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>, továbbá a legendát Mihályi Balázs is részletesen cáfolta.<ref>{{Cite book |last=Mihályi |first=Balázs |title=Budapest ostromának legendái 1944–1945 |origyear=2022 |publisher=Kárpátia Stúdió |isbn=9-789-63701002-6 |page=91-112}}</ref>
