„Cikkjelölt:Homokozó” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ezen a soron ne változtass!
Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Kézi visszaállítás Visszaállítva
1. sor:
{{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}
[[Fájl:Egri Oszkár önarcképe.jpg|bélyegkép|''Egri Oszkár festőművész önarcképe'' ]]
 
= '''Egri Oszkár''' =
 
=== ''festőművész, gépészmérnök'' ===
született: 1917 május 31-én Boldogkőváralján Ellenbogen Oszkár néven (az Egri családnevet 1946-ban vette fel testvérével együtt).
 
Édesapja: Dr. [[Ellenbogen Ignác]] sümegi főrabbi
 
Édesanyja: Reschofszky Szerénke
 
Testvére: Dr. Egri László főállatorvos
 
Házastársa: Karl Magdolna
 
Nagybátyja: Dr. [[Reschofszky Artur]] losonci anyakönyvvezető főrabbi
 
Anyai nagyanyja: Fuchs Lea Lotti (közeli rokona volt William Fox, a híres 20 th Century Studios filmvállalat megalapítója) https://www.es.hu/cikk/2003-01-05/benedek-istvan-gabor/fox.html
 
'''Élete és munkássága:'''
 
Oszkárról már ifjú korában kiderült, hogy remek műszaki és rajz érzéke van, és különféle technikai újításokon, találmányokon dolgozott, már középiskolás korában. Tanulmányi versenyeket nyert, és csipkebogyó hámozó és tisztító szerkezetét maga a Magyar Királyi Kémiai Intézet is elismeréssel nyugtázta. Hála ezeknek az eredményeknek, a numerus clausus ellenére minden további nélkül felvételt nyert a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre. Egyetemi tanulmányait igyekezett a legjobb eredménnyel elvégezni, amit azonban kétszer is megszakított munkaszolgálatra történő behívása. Ő maga túlélte a háború borzalmait, de összes magyarországi rokona – László öccse kivételével – meghalt a második világháborúban. A háború után mérnökként helyezkedett el, és ismét igyekezett újításokkal, találmányokkal segíteni az újjáépülő országban. [https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=12003 (https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=12003])
 
1949-ben ismerkedett meg munkahelyén leendő feleségével, akivel 1950-ben kötöttek házasságot, egy fia született, Oszkár, (később Dr. Egri Oszkár ügyvéd).
 
Karakterére leginkább – a mások által mondottan is – az aszkétizmus, az elvonulás és befelé fordulás volt jellemző, ami a háborúban őt ért borzalmak után nem is volt csodálható.  Megvetette a politizálást, a látható társadalmi összefonódásokat. Nem volt vallásos, és a pártok által kínált kapcsolati rendszereket is kerülte. Családját imádta, különösen a haláltáborból visszatért László öccsét féltette szerető gonddal.
 
'''Művészete:'''
 
Az 1950-es évek közepe táján őt ért szakmai csalódások következtében egyre inkább a fiatal kora óta benne rejlő rajztehetséget és festői ambíciókat helyezte előtérbe, és próbálta kihasználni. Úgy gondolta, hogy a szellem, a tudomány és az érzelmek leginkább egy képzőművészeti alkotásban, egy festményben tudnak úgy megjelenni, hogy ne kelljen embereket, emberi magatartásokat ábrázolni külön, mégis megörökítésre kerüljenek a világ jelenségei.  Ugyanakkor boldogságos békét és lelki nyugalmat is talált festészetének kiteljesítésében.
 
Életének már említett törései egészségét sem hagyták érintetlenül, az 1970-es évek elején két szívinfarktuson esett át, amelyek következtében leszázalékolt, rokkantnyugdíjba került. Ezt követően már valóban csak legszűkebb környezetét festette. Tevékenysége során több technikát is kipróbált. Ilyenek voltak például spaklival, vagy durva ecsettel történő festést, de végtelen türelemmel néhány gyönyörű pointilista alkotást is létrehozott. Több kortárs művész, így például Szinte Gábor festőművész, tanszékvezető egyetemi tanár, Fischer Ernő festőművész, vagy Hubay Miklós drámaíró méltatta különleges elismeréssel művészetét. Szerénységére jellemző, hogy azokat a festményeket, amelyeket saját szemszögéből nézve nem tartott minden igényt kielégítőnek, sokak felháborodására, egyszerűen nem is szignálta. Úgy gondolta, hogy a szellem, a tudomány és az érzelmek leginkább egy képzőművészeti alkotásban, egy festményben tudnak úgy megjelenni, hogy ne kelljen embereket, emberi magatartásokat ábrázolni külön, mégis megörökítésre kerüljenek a világ jelenségei. Ugyanakkor boldogságos békét és lelki nyugalmat is talált festészetének kiteljesítésében. Ez a percepció vezette abban, hogy környezetében, a tájképekben, a fákban, vizekben és természeti jelenségek megörökítésében kereste és találta meg ennek kifejezését. Ezek kétségkívül visszaigazolódnak műveiben, az általa alkotott több száz festményben, amelyek közül százegy néhány meg is maradt a család birtokában. Számos festménye került külföldre, ismerősök, barátok, vásárlók tulajdonába, ám ezekről lista nem maradt fenn. Néha-néha egy-egy külföldi aukción lehet találkozni festményeivel, amelyek érdemtelenül alacsony árra minősítve kerülnek eladásra. (https://www.liveauctioneers.com/price-result/painting-egri-oszkar/ [https://www.gazette-drouot.com/en/lots/18784794-set-of-five-oils-on-canvas--- (https://www.gazette-drouot.com/en/lots/18784794-set-of-five-oils-on-canvas---]
 
Anyagi lehetőségei hiányában gyakorta nem vászonra, hanem valahonnan összeszedett, „örökölt” falapokra festette műveit. Két festőkazettája volt, amelyekkel kiült a természetbe festeni. Ezeknek a kazettáknak a mérete határozta meg legtöbbször az alkotások méretét. A festékek vonatkozásában azonban kérlelhetetlen volt. Inkább várt hetekig, vagy egy-két hónapig, hogy összegyűljön annyi kis pénz, amiből az igen drága, de nagyon jó minőségű művészfestékeket megvásárolhatta. Ha vászonra festett, a vakrámát is maga eszkábálta össze. Díszes keretre azonban már nem futotta, így festői hagyatékának jó része mappákba, tartókba simítva várakozott a szekrények mögött, már ami a család birtokában megmaradt. Ezeket a későbbiekben fia igyekezett restauráltatni, és méltó keretekbe elhelyezve megőrizni.
 
Egri Oszkár festőművész szíve végül 1982. december 25-én éjjel mondta fel véglegesen a szolgálatot. Halála percében vele együtt állt meg örökre a mindig csuklóján viselt karórája is.