'''Bíró Ferenc''' ([[Szentes]], [[1937]]. [[február 5.]] – [[Budapest]], [[2024]]. [[március 4.]]) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
==Életpályája==
Szülei Bíró Ferenc és Kelemen Ilona. Középiskolai tanulmányait a [[Horváth Mihály Gimnázium]]ban végezte el. 1955-19601955–1960 között a [[Szegedi Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi karának magyar-francia szakos hallgatója volt.
1956-tól Eötvös-kollégista volt. 1960-19611960–1961 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt. 1961-19631961–1963 között [[Szeged]]en egyetemi tanársegédként dolgozott. 1963-19691963–1969 között a [[Szépirodalmi Könyvkiadó]] felelős szerkesztője volt. 1969-19721969–1972 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa, 1972-19941972–1994 között főmunkatársa és tudományos tanácsadója volt. 1980-1985 között az [[Irodalomtörténeti Közlemények]] főszerkesztője, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-20071991–2007 között az ELTE BTK tanára volt. 1992-20001992–2000 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] textológiai munkabizottság elnöke, valamint a Doktori Tanács irodalomtudományi szakbizottságának tagja volt. 1994-19981994–1998 között a [[Miskolci Egyetem]] [[ME Bölcsészettudományi Kar|Bölcsészettudományi Karán]] a felvilágosodás és romantika irodalmának tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1994-20001994–2000 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] közgyűlési képviselője, az Irodalomtudományi Bizottság tagja volt. 1994-20021994–2002 között a 18.-1918–19. századi magyar irodalomtörténet tanszékvezető egyetemi tanára volt. 2007 óta [[Professor emeritus|professzor emeritus]].
Kutatási területe a felvilágosodáskori és reformkori magyar irodalom. A [[Bessenyei György]] kritikai kiadás sorozat-szerkesztője.
