„Magyar történelem” változatai közötti eltérés

1437-ben trónra került az első [[Habsburg-ház]]i király, [[Albert magyar király|Albert]], azonban uralkodása korai halála miatt nem tartott sokáig. Hamarosan (hazánk történelmében nem utoljára) kettős királyválasztásra került sor [[I. Ulászló magyar király|Várnai Ulászló]] és [[V. László magyar király|Utószülött László]] egyidejű megválasztásával. Az ország kormányzása Hunyadi János, Erdély első vajdájának, a román nemzetiségű királyi helytartónak a kezébe került, aki az 1440-es évek elején sikeresen harcolt a bevonuló török ​​seregek ellen. 1456-ban [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmed]] [[Nándorfehérvári diadal|Nándorfehérvár ostromába kezdett.]] Az erős végvárat hétezer katona védte, [[Szilágyi Mihály (kormányzó)|Szilágyi Mihállyal]] az élén. Hunyadi a [[Kapisztrán Szent János|Kapisztrán János]] vezette keresztény haddal vereséget mért a törökökre, ezzel megakadályozva, hogy az oszmánok betörjenek az országba.<ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=A magyar rendi állam és a török párharca – Hunyadi János (104-108. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref>

 

 

Miután Mátyásnak sem első feleségétől, a cseh [[Podjebrád Katalin magyar királyné|Podjebrád Katalintól]], sem a nápolyi Beatrixtól nem született gyermeke, így a [[Jagelló-ház]]ból származó [[II. Ulászló magyar király|Dobzse László]] követte az uralkodásban, akit a magyar főnemesek nagy része is a trónon akart látni. A királynak a rendek kemény feltételeket szabtak, a tényleges hatalom pedig a királyi tanács kezében volt, akikkel szemben az egyetlen szervezett erő az erdélyi vajda, [[I. János magyar király|Szapolyai János]] mögé felsorakozó nemesség volt. Miután [[Bakócz Tamás]] [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] egy keresztes hadjárat szervezését kapta feladatául, a nagy számban a pór népből álló had élére [[Dózsa György]]öt választotta. Dózsa ugyan megindult dél felé a török ellen, ám útközben a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés|parasztok az uraik ellen fordultak]], akiket végül Szapolyai hada vert le [[Temesvár]]nál. Dózsát és alvezéreit kivégezték, de a megtorlás nem volt súlyos.<ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=A Jagelló-kor – a rendi monarchia válsága (145-149. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref> A [[A vegyesházi királyok kora|vegyesházi királyok korának]] utolsó uralkodója a trónon apját követő [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] volt. A rendekkel szembeforduló és osztrák mintára nagy reformokba kezdő fiatal király törekvései megbuktak, ő maga pedig, mindössze húszévesen, életét vesztette a [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] során.<ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=Magyarország romlása – Mohács (150-154. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref>