„Jak–30 (1960)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.6 |
Hivatkozásjavaslatok funkció: 3 hivatkozás hozzáadva. |
||
18. sor:
==Története==
Az [[Jakovlev|OKB–115]] tervezőirodában 1957-ben kezdték el a [[Jak–17|Jak–17UTI]] és a [[Jak–23|Jak–23UTI]] utódjának szánt sugárhajtású kiképző és gyakorló repülőgép tervezését, melynek kezdetben a Jak–104 típusjelzést adták. A gép főkonstruktőre K. V. Szinyelscsikov volt. A gép koncepcióját 1957 február–márciusban készítették el. A légierő júliusban jóváhagyta az elképzelés, majd novembertől a gép makettjét a [[Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézet|CAGI]] [[szélcsatorna|szélcsatornájában]] vizsgálták. 1967 augusztusában elkészítették a gép teljes méretű makettjét. A Jak–104-hez szánt, az [[Tumanszkij RD–9|AM–5]]-ön alapuló R5–45-ös [[gázturbinás sugárhajtómű]] késése miatt a prototípus építését átmenetileg szüneteltették. Ezzel egy időben a 300-as gépgyár tervezőirodája saját kezdeményezés alapján egy teljesen új, kis méretű új hajtómű kifejlesztését kezdte el a Jak–104-hez. Az [[AMNTK Szojuz|OKB–300]]-nál Jurij Guszev irányításával készült a kifejezetten gyakorló gépekhez szánt, kis tolóerejű [[RU19–300]]-as gázturbinás sugárhajtómű, amely 1961 februárjára teljesítette a 100 órás fékpadi üzemet.
1959 végén írtak ki egy pályázatot a Varsói Szerződésben egy egységesített kiképző és gyakorló repülőgép kifejlesztésére. A Jakovlev tervezőiroda a Jak–104-es repülőgéppel indult a pályázaton. Így a megfelelő hajtómű ígéretével felgyorsult a repülőgép fejlesztése. A gép két prototípusát 1960 tavaszára építették meg, ezzel egy időben a típusjelzést Jak–30-ra változtatták. A két géppel a gyári repülési teszteket 1960 májusa és 1961 márciusa között hajtották végre. A repülések során mind a repülőgép, mind a hajtóművek megbízhatóan működtek. 1961 első felében még két további példányt építettek.
24. sor:
A pályázaton a csehszlovák repülőgépipar az L–29 Delfin gyakorló géppel vett részt, míg [[Lengyelország]] a [[TS–11 Iskra]] géppel indult. A Gromov Repülő-kísérleti Intézet pilótái 1961 augusztusában és szeptemberében végezték el a három típussal az összehasonlító repülési teszteket a monyinói repülőtéren. A tesztek során a Jak–30-as nyújtotta a legjobb teljesítményt, míg az L–29 mellett szólt a jobb megbízhatóság, a kiforrottabb konstrukció és az alacsonyabb gyártási költség. A TS–11 Iskra minden paraméterben elmaradt a Jak–30 és az L–29 mögött. Végül politikai döntés alapján az L–29 Delfin sorozatgyártása mellett döntöttek és ez a gép vált a Varsói Szerződés alapvető kiképző és gyakorló gépévé az 1960-as években. Lengyelország azonban külön utat választott és Delfin helyett a TS–11 Iskra gyártása és rendszeresítése mellett döntöttek.
A Jak–30 fejlesztési programját lezárták, a négy megépített prototípus után a sorozatgyártásra nem került sor. Az elkészült négy gép közül kettő a Jakovlev vállalat birtokában van, egy példány (80-as oldalszámmal) pedig az [[Orosz Légierő]] Központi Múzeumában van kiállítva. Egy gép 1965. szeptember 8-án összetört, amikor műrepülés közben, pilótahiba miatt a gép lezuhant.
1961-ben a DOSZAAF számára elkészítették a gép egyszemélyes, műrepülésre szánt változatát, a Jak–32-t. Azonban ebből is csak három darab készült, sorozatban nem gyártották.
54. sor:
==Források==
*Bill Gunston, Yefim Gordon: ''Yakovlev aircraft since 1924,'' Putnam Aeronautical Books, [[London]], 1997, {{ISBN|0 85177 872 0}}, pp. 172–174.
*[http://www.yak.ru/FIRM/HISTMOD/yak-30.php A Jak–30 a Jakovlev tervezőiroda honlapján (oroszul)] {{Wayback|url=http://www.yak.ru/FIRM/HISTMOD/yak-30.php |date=20161228143548 }}
*[http://www.airwar.ru/enc/other/yak30.html A Jak–30 az Ugolok nyeba (airwar.ru) oldalán (oroszul)]
| |||