Wikipédia

„Lecsó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.9.5
Elírás javítása
Címkék: Visszaállítva Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
20. sor:
 
== Története ==
Az újvilágból származó paprika és paradicsom török közvetítéssel jutott a Balkánon át Magyarországra. Bár adná magát, hogy a török ''gotit''<ref>{{Cite news|title=How Shakshuka, Israel's Famous Breakfast Dish, Took the World By Storm|last=Jakob|first=Ben|url=https://theculturetrip.com/middle-east/israel/articles/how-shakshuka-israels-famous-breakfast-dish-took-the-world-by-storm/|work=Culture Trip|language=angol|accessdate=2018-08-02}}</ref> és a belőle kialakult [[Menemen|menement]] tekintsüktekintjük az elődjének, ugyanakkor a török hódoltság és a lecsó megjelenése között eltelt több száz év miatt ez mégis valószínűtlen. Az 1870-es évektől itt megtelepedett [[bolgárkertész]]eknek volt egy jellegzetes étele, amit szabad tűzön sült paprikából, paradicsomból, esetleg más, aktuálisan beérett zöldségből készítettek.<ref>Boross Marietta: Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945, Ethnographia, 84. évf. 1-2. sz.)</ref> 1902-ben [[A Hét (folyóirat, 1890–1924)|A Hét]] című folyóirat megjelentetett egy szakácskönyvet, "[[b:A_Hét_Szakácskönyve|A Hét szakácskönyve]]" címmel. Ebben szerepel egy recept „Rácz Omácska” néven. Az omácska egyes szláv nyelvekben mártást, szószt jelent. A recept paprikát és paradicsomot főz össze darabos mártássá. 1924-ben, az 1895-ben Weiss Manfréd és Bertold által alapított [[Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár|Első Magyar Konzerv- és Ércárugyár]], az általa bejegyeztetett ''Globus'' márkanév alatt már exportált lecsót.<ref>200 éves az Appertizálás Konzervújság, 1996. 2. szám pp. 29-32. </ref><ref>{{CitLib|tit=A Magyar élelmiszeripar története|ass=Balatoni, Mihály.|ass2=Kirsch, János.|ass3=Szabó, Loránd.|ann=1986|isbn=9632322134|url=https://www.worldcat.org/oclc/17651923|accd=2018-08-01}}</ref> Az 1931-ben újrakötött, 1922-es osztrák-magyar kereskedelmi egyezmény kiegészítésének „A” függeléke szó szerint említi a lecsót: ''"Paradicsomkonzervként kezelendők a légmentesen elzárt ugynevezett lecsóval, azaz paradicsomból, hagymából és paprikából készült salátakeverékkel megtöltött tartályok."''<ref name=":0">{{Cite web|url=http://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=bgb&datum=1931&size=45&page=1013|title=ÖNB-ALEX - Bundesgesetzblatt 1920-1934|accessdate=2018-08-01|last=Nationalbibliothek|first=Österreichische|work=alex.onb.ac.at|language=német és magyar}}</ref> Ugyanitt található először németes írásmóddal leírva a ''Letscho'' szó''.''<ref name=":0" /> [[Eisemann Mihály]] 1932-ben a Magyar Színházban bemutatott ''[[Egy csók és más semmi (operett)|Egy csók és más semmi]]'' című operettjének ''"Lecsó, lecsó, lecsókolom a rúzst rólad"'' kezdetű dalában énekelnek róla. [[Karinthy Frigyes]] 1936-ban a ''Nevető betegek'' című kötetében, "[http://mek.oszk.hu/06800/06821/index.phtml# Skarlát]" címen megjelent novellájában, gyerekkora kedvenc ételeként ír a ''"lecsós kolbász, belévert tojással, és juhtúrós galuska"''-ról.
 
Szakácskönyvben megjelent recept „lecsó” néven a '30-as évek elejéig nem ismert. Első receptjeit 1931-ben egyszerre két helyen is közlik. Az ''Új Idők Receptkönyve'' a „lecsó télire” receptjét, a ''Magyar Szakács'' című lap pedig a ''bácskai lecsót'' ismerteti.<ref>{{Cite journal|title=Újabb adatok a lecsó szó hazai és külföldi elterjedéséhez|author=Tóth Szilárd Tibor|year=2003|journal=Magyar Nyelv|issue=XCIX.|pages=474-477|url=http://www.epa.oszk.hu/00000/00032/00019/pdf/tothsz.pdf}}</ref> A szó első előfordulása [[Diósjenő|diósjenői]] tájszóként, ''lëcső, lëcsó = zöldpaprika paradicsommal'' alakban, a Magyar Nyelv folyóirat, 10. évfolyamának 1914-es számában jelent meg, Horváth Sándor gyűjtésében.<ref>{{Cite web|url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelv_1914/|title=Magyar Nyelv – 10. évfolyam – 1914. {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár|accessdate=2018-08-02|work=adtplus.arcanum.hu}}</ref> Egyes szakértők szerint a szó az onnét alig 20 kilométerre található [[Kistompa]] szlovák-ajkú lakossága által használt ''všeličo (vegyes, mindenféle)'' kifejezés elferdült változata.<ref>{{Cite web|url=https://anzdoc.com/s-z-o-e-s-s-z-o-l-a-s-m-a-g-y-a-r-a-z-a-t-o-kc175594567f8e746e961b57b7beea02942501.html|title=S Z Ó - É S S Z Ó L Á S M A G Y A R Á Z A T O K - PDF Free Download|accessdate=2018-08-02|work=anzdoc.com}}</ref> Bár az 1870-es években zöldpaprikát és paradicsomot is ismerték és főzték,<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/00100/00135/html/|title=Valódi magyar szakácskönyv|accessdate=2018-08-02|last=Ágnes|first=Zilahy|work=mek.oszk.hu}}</ref> lecsóhoz mérten nagy mennyiségben, csak a már említett bolgárkertészek [[dunakeszi]] tevékenységének az 1880-as évekbeli felfutása után volt kapható. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a pesti középosztály házainál munkát vállaló nógrádi szakácsnők révén terjedt el, először a fővárosban, majd – részben a konzerviparnak köszönhetően – országosan.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lecsó”