„Óbuda (városrész)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Carlton04 (vitalap | szerkesztései)
Egyed Zoltán budapesti és bécsi levéltári kutatásai alapján.
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
30. sor:
== Története ==
 
SICAMBRIA = ÓBUDA VÁROS ! Mely a Sican hegy tetején, a mai Rókahegyen létezett, és műholdas képátfedéssel a 2013 évben azonosította Egyed Zoltán.
A rómaiak a mai [[Dunántúl]] területén kialakított Alsó-[[Pannonia (provincia)|Pannonia]] tartományuk északkeleti központját, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, [[Aquincum (városrész)|Aquincum városrész]] területén volt. A katonai [[amfiteátrum]]ot a [[honfoglalás]] után valószínűleg [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezértársa, [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit [[Kurszán fejedelem|Kuszálnak]] vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk.<ref>Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.</ref>
 
Mindazon történészek, akik azt állítják, hogy Sicambria-Óbuda városa csak egy mondai város, dilettáns módon állítanak valótlant! Ezen dokumentumokat is küldöm Speknernek, B Szabónak, Laszlovszkynak és Kanyónak, ja és persze a bölcsészeknek, pl a Bácsatyainak! Szégyelljétek magatokat!
 
A mai Főtér környékére azért nem lehetett Sicambriát-Etzelburgot azonosítani, mert nem ott létezett Óbuda városa! A Főtér környezete a középkorban még sziget volt!
 
1553. SICAMBRIA !  
 
Óbuda városában, azaz Sicambriában íródott levél 1553-ban.
 
Megérkezett a kért anyag a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség – Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv, sowie beim Finanz- und Hofkammerarchiv .
 
Köszönöm!
 
Levéltári delegátus: dr. Arany Krisztina.
 
Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség
 
Bécsi segédletek - TURCICA
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 107-108.
 
Dokumentum dátuma 1553.07.21. ex Sicambria ad Budam
 
Dokumentum dátuma: 1553 07 21 ex Sicambria ad Budam
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 109.
 
Dokumentum dátuma 1553.07.22. ex Sicambria
 
Dokumentum dátuma: 1553 07 22 ex Sicambria
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 110.
 
Dokumentum dátuma 1553.07.23. ex Sicambria
 
Dokumentum dátuma: 1553 07 23 ex Sicambria
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 10. Konv.1. 1553.I-VIII. fol. 111-113.
 
Dokumentum dátuma 1553.07.25. ex Sicambria
 
Dokumentum dátuma: 1553 07 25 ex Sicambria
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.03. 1550.IV-VI. fol. 249-250.
 
Dokumentum dátuma 1550.06.26. ex castris nris de Sicambria
 
Dokumentum dátuma: [...] 26 ex castris nris de Sicambria
 
Levéltári jelzet ÖStA HHStA Türkei I. Karton 8. Konv.1. 1549. fol. 115-116.
 
Dokumentum dátuma 1549.06.15. ex castris nostris in Sicambria
 
Dokumentum dátuma: [...] 15 ex castris nostris in Sicambria
 
Egyed Zoltán
 
Az eddigi kutatásai alapján:
 
Budapest előzménye nem a római Aquincum, hanem a Sican, a mai Rókahegyen létezett ősi Sicambria nevű városállam az ugyanott létező Etzelburg, Árpád-kori és középkori Budával(Ó-Budával).
 
Ahol ma a Zichy Főtér van, ott nem Sicambria-Óbuda és Etzelburg, hanem a római Aquincum létezett!
 
Ahol ma a Főtér van, nem Óbuda, hanem az Árpád-kori Pest létezett, és Révjenő-Újbécs-Szenterzsébetfalva- Új-Jenő-Szentlászló-Bessenyő.
 
Mindezeket korabeli metsztekkel, oklevelekkel és a modern műholdas technológia segítségével támasztja alá.
 
A<nowiki>#</nowiki>sicambria  #obudavarosa  #leveleksicambriabol rómaiak a mai [[Dunántúl]] területén kialakított Alsó-[[Pannonia (provincia)|Pannonia]] tartományuk északkeleti központját, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, [[Aquincum (városrész)|Aquincum városrész]] területén volt. A katonai [[amfiteátrum]]ot a [[honfoglalás]] után valószínűleg [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] vezértársa, [[Kurszán fejedelem|Kurszán]] használta. Ezzel a szakirodalomban széles körben elterjedt véleménnyel szemben Kristó Gyula szerint a középkori Óbuda területén található Kurszán vára helynévnek semmi köze nincs a honfoglaló fejedelemhez, akit [[Kurszán fejedelem|Kuszálnak]] vagy Kuszánésznek neveztek, hanem a középkorban a környéken birtokos Kurszán-Kartal nemzetség névadó ősét kell a név mögött keresnünk.<ref>Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Társadalom, és Művelődéstörténeti Tanulmányok 16. Budapest. 1996. MTA Történettudományi Intézete. 89-109.</ref>
 
1189-ben az óbudai királyi curiában látta vendégül III. Béla király a keresztes hadjáratra vonuló I. (Barbarossa) Frigyes császárt.