Az Sz'''Enigmaigma''' üzenetek sifrírozására (titkosítására, [[kriptográfia]]i kódolására, [[Rejtjelezés|rejtjelezésére]]) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, [[Németország|németnáci]] gyártmányú, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés. Az „Enigma“ szó a [[görög nyelv|görög]] (αίνιγμα) szóból ered, melynek jelentése: rejtély, rejtvény.
Az első Enigmát [[Arthur Scherbius]] [[németek|németnáci]] mérnök fejlesztette ki az [[első világháború]] végén.<ref>{{cite book | last = Singh | first = Simon | title = The Code Book: The Science of Secrecy from Ancient Egypt to Quantum Cryptography | url = https://archive.org/details/codebooksecrethi00sing | location = London | publisher = Fourth Estate |year= 1999| pages = [https://archive.org/details/codebooksecrethi00sing/page/n141 127] | isbn= 1-85702-879-1 |language= angol}}</ref> Ezt a modellt, illetve változatait az [[1920-as évek]]től kereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Használták már a [[spanyol polgárháború]]ban is, majd a [[második világháború]] kitörése előtt szolgálatba állította számos ország, többek között a [[Harmadik Birodalom]] is.<ref>{{cite book | last = Hakim | first = Joy | title = A History of Us: War, Peace and all that Jazz | publisher = Oxford University Press | year = 1995 | location = New York | isbn= 0-19-509514-6 |language= angol |pages =}}</ref> Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivel az ezzel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik géppel meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel [[1932]]-ben. A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg elektromechanikus, később elektronikus számítógépekkel. [[1940]]-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. [[1943]]-ban havi {{szám|80000}} üzenetet, azaz naponta mintegy 2500 üzenetet törtek fel. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmi olyasmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az 1970-es évek elejéig titokban tartották. {{idézet 2|''A második világháború történetét a titkos hadviselés tényeinek ismeretében vizsgálva meglepő következtetés adódik: A küzdelmet végső soron nem a pusztító hadi gépezetek döntötték el, hanem az, hogy a szabad ember legyőzhetetlen, hogy a szabad lélek leleményes. Az emberi ellenállás szellemét nem törheti meg a puszta technológia.''|(Sir [[William Stephenson]])</b><ref>{{cite book |last = Stevenson| first= William |title= Titkos háború |publisher= I. P. Coop| year= 1990| isbn=963-7930-05-1| pages= 11}}</ref>}}
